A „Nők 40” nyugdíj feltételei

Kedves Látogató!

A kolléganők számára adott lehetőség a „Nők 40” nyugdíj néven elhíresült jogosultság. A mai bejegyzés e jogintézmény igénybevételének feltételeiről szól.

A jelenlegi szabályozás szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A „Nők 40” nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számít

1. a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint
2. a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a kolléganő.

 Alapesetben a jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni. Egyes, az alább részletezett esetekben legalább harminc év ez a minimum. A jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

 

Pontosan mi számít jogosultságot szerző jogviszonynak a „Nők 40” nyugdíj  szempontjából-?

 A „Nők 40” nyugdíj igénybevételéhez jogosultsági időt szerző jogviszonynak minősül egyrészt a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, melyek az alábbiak:

 

1998. január 1-je és 2020. június 30-a közötti jogszabályok szerint biztosítottnak minősül:

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített , a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt),

közalkalmazotti jogviszonyban,

rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

közszolgálati jogviszonyban,

kormányzati szolgálati jogviszonyban,

politikai szolgálati jogviszonyban,

biztosi jogviszonyban,

ügyészségi szolgálati jogviszonyban,

bírói szolgálati jogviszonyban,

igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban,

közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,

a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,

a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,

 a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

a honvédelmi alkalmazott,

az országgyűlési képviselő,

 a nemzetiségi szószóló

tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

 

b) a szövetkezet tagja,

aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

 c) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

 d) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

 e) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

 f) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

 g) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

 h) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

A fentieken túl ennek minősül

• gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
• alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy
• e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja;
• a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők,
• társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

 

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
3. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon kívüli egyéb jogcímen biztosítottat,

 Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

2020. június 30-át követően biztosítottnak minősül:

A kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő

 a) munkaviszonyban,

közalkalmazotti jogviszonyban,

rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

közszolgálati jogviszonyban,

kormányzati szolgálati jogviszonyban,

politikai szolgálati jogviszonyban,

biztosi jogviszonyban,

ügyészségi szolgálati jogviszonyban,

bírói szolgálati jogviszonyban,

igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,

közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,

 a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,

a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,

a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

a honvédelmi alkalmazott,

az országgyűlési képviselő,

a nemzetiségi szószóló

 tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

 b) szövetkezet tagja,

aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve

ba) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -,

bb) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és

bc) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

 c) egyéni vállalkozó,

 d) társas vállalkozó,

 e) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,

 f) mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

ha) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

hb) az egyéb jogcímen – ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,

hc) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

g) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

h) állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,

 i) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,

 j) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is,

• aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
• alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője,
• vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja;
• a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők,
• társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

 Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni

• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatottat,
• az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottat,
• a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatán, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatán foglalkoztatottat.

 

Be kell számítani továbbá az alábbi biztosítási időt:

Ha a biztosított

• munkaviszonyban,
• közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban,
• bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
• hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,
• fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint
• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaként

törvényben meghatározott végkielégítésben részesült, a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodik meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítés megfelel, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal.

 

Kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül továbbá az 1998. január 1-jét megelőzően

• a kisiparosként,
• a magánkereskedőként,
• az alkalmi fizikai munkát végzőként,
• a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
• a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
• a gazdasági munkaközösség tagjaként,
• az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
• a kisszövetkezet tagjaként,
• a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
• a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
• az egyéni gazdálkodóként,
• a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
• a külföldi munkavállalóként,
• a külföldi munkavállaló előadóművészként,
• az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
• a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
• a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
• a közjegyzőként,
• az önálló bírósági végrehajtóként,
• a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, valamint
• a munkaviszonyban nem álló előadóművészként

szerzett szolgálati idő  minősül.

 

Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időnek számít továbbá az az idő, amely alatt

1.  a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;
2. a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.

 

Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.

A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

 

Jogosultsági időt szerző jogviszonynak minősül továbbá:

1. a terhességi-gyermekágyi segélyben,
2. csecsemőgondozási díjban,
3. örökbefogadói díjban,
4. gyermekgondozási díjban,
5. gyermekgondozást segítő ellátásban,
6. gyermekgondozási segélyben,
7. gyermeknevelési támogatásban,
8. gyermekek otthongondozási díjában és a
9. súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban
10. eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

 

A „Nők 40” nyugdíj  nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el

a harminckét évet,

olyan nő esetén pedig,

• akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy
• aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett,

a harminc évet.

A „Nők 40” nyugdíj igénybevételéhez szükséges 32 vagy 30 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

 

A gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása.

A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik

• a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett szolgálati idő,
• a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Kedves Látogató!

A „Nők 40” nyugdíj feltételei című bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A „Nők 40” nyugdíj feltételei című bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

A „Nők 40” nyugdíj feltételei című bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.