Egészségkárosodási ellátás

Kedves Látogató!

2017. január elsejével nagyon fontos jogintézmény, az egészségkárosodási ellátás került bevezetésre a rendvédelmi életpálya keretében.  Erről szól bejegyzés-sorozatunk, melynek az első részét olvasod.

Az egészségkárosodási ellátás rendszerének célja a hivatásos szolgálat során bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek – baleset vagy betegségek miatti egészségügyi alkalmatlanság – hatékony kezelése.

Az egészségkárosodási ellátás rendszerének bevezetésével az állam, illetve a nevében eljáró rendvédelmi szerv osztozik a hivatásos állomány tagjának a jogviszonyból eredő többletvállalással járó kockázatában, úgy, hogy egészségkárosodás esetében – meghatározott feltételek fennállása esetén – helytáll, és egy önálló rendszer keretében olyan egészségkárosodási ellátást biztosít, amely – legalább részben – pótolja a kiesett jövedelmet. Emellett ez az ellátási rendszer a járadékrendszer a rendvédelmi állomány egzisztenciális biztonságát is erősíti.

Az egészségkárosodási ellátás milyen formában folyósítható?

Az egészségkárosodási ellátás két önálló ellátási formát,egészségkárosodási ellátás

  • a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és
  • a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot

foglalja magába.

Figyelem! A pénzügyőröknek részére viszont csak a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés állapítható meg.

 

Ki és mikor jogosult az egészségkárosodási ellátásra?

Két fő eset lehetséges:

1.

Egészségi alkalmatlanság jogcímén egészségkárosodási ellátás igénybevételére jogosult a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja, ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza. Itt további kettős feltételnek kell megfelelni:

  • A kollégát a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során érte, továbbá
  • a baleset, betegség bekövetkezését az állományilletékes parancsnok rendelkezése alapján jegyzőkönyvbe foglalták, és a balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését úgynevezett minősítő határozatba foglalják.

Ebben az esetben nem számít, hogy a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

2.

Ha az egészségi alkalmatlanság nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki

 

Az egészségkárosodási ellátás igénybevételének további feltételei:

A kolléga az egészségkárosodási ellátás igénybevételével párhuzamosan nem lehet jogosult saját jogú nyugellátásra (öregségi nyugdíj) vagy szolgálati járandóságra.

 A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül a hivatásos állomány tagjának

  1. a szolgálati viszonya a rendvédelmi szerven belül rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,
  2. a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnése kapcsán a munkáltató által felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel az érintett a rendvédelmi szervnél munkaviszonyt létesít, vagy
  3.  szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,

és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.

Figyelem! Ez esetben a fentiek szerinti továbbfoglalkoztatás esetén a rendvédelmi egészségkárosodási járadék nem jöhet szóba, csak egészségkárosodási keresetkiegészítés.

 

Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad. A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha a hivatásos állomány tagjának az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű.

Az egészségkárosodási ellátásról lemondás

A hivatásos állomány tagja az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül kérheti az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő. Ebben az esetben a felmentésre irányuló eljárásban nem kell vizsgálni a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

 

Az egészségkárosodási ellátás igénybevételét kizáró okok:

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás (itt csak az egészségkárosodási keresetkiegészítés jöhet szóba)a hivatásos állomány tagjának, ha az egészségi állapotára való tekintettel számára felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört nem fogadja el. 

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás).

A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

  1. a) jogellenes magatartásával,
  2. b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,
  3. c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
  4. d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,
  5. e) önkárosító magatartásával,
  6. f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,
  7. g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,
  8. h) által folytatott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel összefüggésben következett be.
A veszélyes  (extrém) sportok meghatározásáról itt olvashatsz!

 

A közrehatás vizsgálata

A továbbfoglalkoztatás érdekében lefolytatott eljárás megkezdésével egyidejűleg a rendvédelmi szerv az érintett személy hivatásos szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló határozat egyidejű megküldésével a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos parancsnokot a közrehatás vizsgálatára irányuló becsületbírósági eljárás megindítása céljából.

Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, az országos parancsnok legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot.

Annak megállapítása érdekében, hogy az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében a közrehatás megállapítható-e, az országos parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat megérkezésétől – vagy ha az korábbi, a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról szóló tájékoztatás megérkezésétől – számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot. Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a Becsületbíróság összehívásáról a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat – vagy ha az korábbi, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem – kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik.

Pénzügyőr esetén a Becsületbíróság nem hívható össze. Itt az állami adó- és vámhatóság vezetője az egészségügyi, a humánigazgatási szakterület, valamint a hivatásos állományú tagok érdekképviseletét ellátó szervek képviselőiből álló bizottságot hoz létre, amely bizottság a döntését az ügy átvételét követő tizenöt napon belül hozza meg.

Kizáró okok hiányában, illetőleg ha az illetékes Becsületbíróság vagy bizottság a nem állapított meg közrehatást, az érintett kolléga előtt megnyílik a lehetőség az egészségkárosodási ellátás igénybevételére.

 

A következő bejegyzésben az egészségkárosodási keresetkiegészítésről írunk.egészségkárosodási ellátás

Üdv:

Dr. Búza László és Csete Árpád

A  bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

A  bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.