Egészségkárosodási keresetkiegészítés

Dr. Búza László

4 év ago

Spread the love

Kedves Látogató!

Ez a bejegyzés az egészségkárosodási keresetkiegészítés témakörét járja körbe.

Az egészségkárosodási keresetkiegészítés igénybevételének joga

A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás egyik formája az egészségkárosodási keresetkiegészítés.

Az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság akkor állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül a rendvédelmi szerv által a továbbfoglalkoztatás érdekében lefolytatott eljárás eredményeként a hivatásos állomány tagjának

szolgálati viszonya a rendvédelmi szerven belül kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,
felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel az érintett a rendvédelmi szervnél munkaviszonyt létesít, és ezzel a hivatásos szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, vagy
szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,

és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb a korábbi illetményénél.

Néhány szó a továbbfoglalkoztatás lehetőségéről

A foglalkoztató rendvédelmi szerv köteles megvizsgálni, hogy a hivatásos állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlható-e, ha az alábbi feltételek fennállnak:

Ha a hivatásos állomány tagja az egészségi állapota miatt a hivatásos szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált;
ha a hivatásos állomány tagja egészségi alkalmatlansága nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, és

- - legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és
  - akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése ([ásd: 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról] alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb,
  - vagy ha a hivatásos állomány tagja (a tényleges szolgálati éveitől függetlenül) egészségi alkalmatlansága a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, és
    - - a kollégát a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során érte, továbbá
      - a baleset, betegség bekövetkezését az állományilletékes parancsnok rendelkezése alapján jegyzőkönyvbe foglalták, és a balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését úgynevezett minősítő határozatba foglalják;

ha a hivatásos állomány tagja saját jogú nyugellátásra (az életkortól függő és a „nők 40” szerinti öregségi nyugdíj) vagy szolgálati járandóságra nem jogosult.

Ha a feltételek fennállnak…

A rendvédelmi szerv köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört keresni. Ennek keretében a rendvédelmi szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik szolgálati beosztást felajánlani. Ennek hiányában másik, az érintett állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört kell felajánlani.

A rendvédelmi szerv felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör hiányában köteles a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítésével, vagy új szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör létrehozásával biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

Ettől eltérően pénzügyőr esetén a munkáltató köteles a pénzügyőr részére az állapotának, végzettségének megfelelő másik, elsősorban hivatásos munkakört, betölthető hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos munkakört felajánlani. Ha a munkáltatónál nincs megfelelő betöltetlen munkakör, úgy számára – a szerv vezetőjének hozzájárulásával – a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, végzettségének megfelelő másik hivatásos, illetve nem hivatásos munkakör.

Magyarul, míg a többi rendvédelmi szervnél ott kötelező biztosítani a továbbfoglalkoztatást, ahol a kolléga eredetileg dolgozott, a pénzügyőrnek végső esetben másik NAV szervnél is felajánlható másik munkakör.

A hivatásos állomány tagja részére olyan szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör ajánlható fel, amely esetében az új szolgálatteljesítési vagy munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a hivatásos állomány érintett tagja – nyilatkozatával – vállalja a hosszabb utazási időt.

A rendvédelmi szervnek törekednie kell a hivatásos állomány tagja részére képzettségének, végzettségének megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlására. Ez a rendvédelmi szerv felé ugyan egy nem kötelező imperatívusz, azt hiszem a bajba került kolléga joggal várhatja el munkáltatójától, hogy törekvése eredményeként a felajánlott új munkakör megfeleljen a kolléga képzettségének és egészségi állapotának.

Mi a teendője az érintett hivatásos állományú kollégának?

A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik.

Ha a hivatásos állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört elutasította volna.

Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.

Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt szolgálatmentesség illeti meg a hivatásos állomány tagját az eljárás során elfogadott szolgálati beosztásba vagy nem hivatásos munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig.

A Becsületbíróság szerepe a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megítélésében

A továbbfoglalkoztatás lehetőségeire vonatkozó vizsgálat megkezdésével egyidejűleg a rendvédelmi szerv a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat egyidejű megküldésével a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos parancsnokot a közrehatás vizsgálatára irányuló becsületbírósági, pénzügyőr esetén az illetékes bizottság általi eljárás megindítása céljából.

A Becsületbíróság összetételére és működésére vonatkozó szabályokat a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 47/A-47/I.§-ai tartalmazzák.

Negatív döntés esetén…

Ha a Becsületbíróság az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratok az állományilletékes parancsnok által az országos parancsnokhoz történő felterjesztését megelőzően dönt a közrehatás megállapításáról, az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.

Az egészségkárosodási ellátásra irányuló kérelem saját jogú nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra jogosulttól vagy nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévő kérelmezőtől érkezik, az országos parancsnok a tudomásra jutást követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg. Itt tehát az országos parancsnok nem vár a az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokra, mert a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítását a törvény kizárja.

Amennyiben a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítési kérelmet elutasítja, – ha az egyéb feltételek fennállnak – a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítására irányuló eljárás folytatása érdekében a továbbfoglalkoztatás lehetőségére vonatkozó, már megkezdett eljárást folytatni kell, ugyanakkor a Becsületbíróság ismételt összehívására (a közrehatás vizsgálatára) nem kerül sor.

Pozitív döntés esetén…

Az egészségkárosodási keresetkiegészítésre való jogosultságot és annak mértékét az országos parancsnok hivatalból állapítja meg. Az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat az állományilletékes parancsnok – ha személye nem esik egybe az országos parancsnokkal – terjeszti fel az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napos határidő lejártát követő első munkanapon vagy a miniszter továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítést megállapító döntésének kézhezvételét követő napon.

Az országos parancsnok a felterjesztett iratok kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság tárgyában, ha – kérelem hiányában vagy a kérelem elutasítása miatt – a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre nem került sor.

Pénzügyőr esetében a NAV vezetője az egészségügyi, a humánigazgatási szakterület, valamint a hivatásos állományú tagok érdekképviseletét ellátó szervek képviselőiből álló bizottság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt.

Ha a Becsületbíróság döntése csak az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratok felterjesztését követően érkezik meg az országos parancsnokhoz, a harminc napos határidőt a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől kell számítani.

A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében a továbbfoglalkoztatás lehetőségére irányuló eljárást a fogadó és az eredeti rendvédelmi szerv együtt folytatja le. Az egészségkárosodási ellátásra jogosultságot minden esetben az eredeti rendvédelmi szerv országos parancsnoka állapítja meg és az egészségkárosodási ellátást az eredeti rendvédelmi szerv folyósítja.

Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről az országos parancsnokot kérelmére az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

Mikortól jár a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés?

A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság kezdőnapja

a szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerven belül rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel történő megszüntetését követő nap,
a szolgálati viszonynak a felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel az érintett a rendvédelmi munkaviszony létesítésével egyidejűleg történő megszűnése esetén a munkaviszony létesítésének napja,
felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztásba helyezés vagy áthelyezés esetén az a nap, amelytől kezdődően az új szolgálati beosztást betölti a hivatásos állomány tagja.

A következő bejegyzésben az egészségkárosodási járadékról írunk.