Site icon Jogbogozó

A pálinka magánfőzéshez kapcsolódó jogszabályok kivonata

2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról

3.§ (3) E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan

4. bérfőzött párlat: adóraktárban a bérfőzető alapanyagából a bérfőzető részére előállított párlat;

5. borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;
12. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik;

12. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik;

19. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;

20. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik;

21. párlat: a – nyers párlat kivételével – 2208 20 19, 2208 20 28, – az armagnac kivételével – 2208 20 69, 2208 20 88, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, – a calvados kivételével – 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2208 90 56 és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat;

KN kódok

32. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító szám;
5. borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;

4. Hatáskör

5. § (1) Jövedéki ügyben – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állami adó- és vámhatóság jár el.

(2) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését – pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. A fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jár el.

19. § (1) Jövedéki termék adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivéve
b) a magánfőzésben előállított párlatot,

37. § (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal
b) az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés,
előállításához, értékesítéséhez és birtoklásához.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel a magánfőző desztillálóberendezésének magánfőző általi birtoklásához és értékesítéséhez, ha a magánfőző a birtokba vételt és az értékesítést a 143. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti.

(4) Az olyan jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést, amelyen termék-előállítást vagy a berendezés tesztelését, kipróbálását végzik, csak adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes tarthat birtokában, a berendezés adóraktárban történő tesztelése, kipróbálása esetére az adóraktár egyszerűsített engedélyezési és működési szabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza. Az adóraktár engedélyesének és a felhasználói engedélyesnek az (1) bekezdéstől eltérőn nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokolásához.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően nincs szükség adóraktári vagy felhasználói engedélyre
a) a magánfőző desztillálóberendezésének,
birtokolásához.

84. § (1) A jövedéki ügyeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül kell intézni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető
b) a magánfőző által teljesítendő bejelentési kötelezettség, valamint a párlat adójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása,

87. § (1) Jövedéki termék megsemmisítése, ha utána az arra jogosult adó-visszaigénylést vagy adófizetési kötelezettség alóli mentesülést kíván érvényesíteni, az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végezhető a végrehajtási rendeletben előírt módon, kivéve
b) a magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépésének esetét.

97. § A jövedéki termék birtokosának a birtokolt jövedéki termék eredetét és a birtoklás jogszerűségét hitelt érdemlően igazolnia kell.

67. Jövedéki bírság

100. § (1) Az a személy, aki az e törvényben előírt, valamint az Air.-ben és az Art.-ban az e törvény szerinti adóhoz kapcsolódó kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés a központi költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, a jövedéki bírság mértéke a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedő összeg, de legalább 30 ezer forint.

100.§ (9) Cukorcefre adóraktáron kívüli előállítása, birtoklása esetén a jövedéki bírság mértéke kilogrammonként 3 ezer forint, de legalább 100 ezer forint. Ezen alcím alkalmazásában cukorcefre alatt olyan, erjesztéssel jövedéki termék előállítására alkalmas anyagot kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben hozzáadott cukor- vagy keményítőtartalmú, mezőgazdasági eredetű termékből származik. Nem minősül cukorcefrének az olyan anyag, amely a terméket birtokló személy által a szakmai szabályok alapján engedéllyel vagy engedély nélkül jogszerűen, alapanyagként vagy gyártásközi termékként felhasználható termékelőállításhoz.

103. § (1) El kell kobozni
a) a lefoglalt dolgot,
aa) amire a véglegessé vált döntésben megállapított jövedéki kötelezettségszegést elkövették és a jövedéki ügyben a 100. § (2), (3), (5), (8) és (9) bekezdése szerinti jövedéki bírság kerül kiszabásra vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte,
ab) ha a jövedéki kötelezettségszegés elkövetésének véglegessé vált döntésben történő megállapítására az elkövető ismeretlen személye következtében nem került sor,
b) a lefoglalt dolgot, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek,
c) a jogosulatlanul megszerzett és lefoglalt adóügyi jelzést.

(2) Ha az eset összes körülményeinek vizsgálata alapján további jogsértés elkövetése valószínűsíthető, a 37. § szerinti jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést az állami adó- és vámhatóság elkobozhatja, ha a 37. § szerinti nyilvántartásba-vételi kötelezettségét a berendezést előállító, értékesítő vagy birtokló nem teljesíti.

 

105. § (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet az állami adó- és vámhatóságtól.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha
a) a magánfőző a 143. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, vagy
b) a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül állít elő.

(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra az állami adó- és vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja az állami adó- és vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben véglegessé vált döntésben a 106. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

69. Egyéb bírság

106. § Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki
a) a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását,
b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,
felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

  1. §

(4) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni az állami adó- és vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket az állami adó- és vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni.

(4) A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.

(6) Egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni vagy előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot.

(7) Ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók.

95. A magánfőzésre vonatkozó speciális szabályok

143. § (1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.

(5) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy-beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett párlat adójegy mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott párlat adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.

(5) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(6) Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.

(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.

(10) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.

(10) A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.

(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.

45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet
a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
42. Magánfőzés

97. § (1) A párlat adójegy a 17. melléklet szerinti adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon igényelhető.

97.§ (1) A magánfőző a párlat előállítását az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon jelenti be.

(2) A Jöt. 143. § (8) bekezdése szerinti esetben a javasolt megsemmisítési időpontot legalább 3 munkanappal előre kell bejelenteni, megadva
a) a bejelentő
aa) nevét,
ab) adóazonosító jelét,
ac) postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,
b) a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben, és
c) a megsemmisítés javasolt
ca) helyszínét,
cb) módját,
cc) időpontját naptári nap, óra, perc pontossággal.

(3) A Jöt. 143. § (8) bekezdése szerinti esetben a bejelentő által javasolt megsemmisítés csak az állami adó- és vámhatóság – tervezett megsemmisítési időpontig történt – kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés az állami adó- és vámhatóság részvételének hiányában az állami adó- és vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása esetén végezhető el.

 

17. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

A párlat adójegy igénylés adattartalma
1. Magánfőző
1.1. neve
1.2. születési helye
1.3. születési ideje (év, hó, nap)
1.4. anyja születési családi és utóneve
1.5. adóazonosító jele
1.6. lakcíme
1.7. levelezési címe (ha a lakcímtől eltér)
1.8. telefonszáma (nem kötelező megadni)
2. Párlat adójegyek igényléséhez szükséges adatok
2.1. Igényelt mennyiség (darab)
2.2. Tárgyév (a párlat előállításának éve, az igénylés événél korábbi év nem jelölhető meg)
2.3. Desztillálóberendezés
2.3.1. regisztrálásának helye (település)
2.3.2. tárolási/használati helye (település, ha a 2.3.1. pontbelitől eltér)
3. Nyilatkozatok
3.1. Tárgyévben sem a magánfőző, sem a háztartásának többi tagja nem állíttatott elő bérfőzött párlatot
3.2. A kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt
3.3. Saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból történik a párlat előállítása
3.4. Gyümölcstermő területtel rendelkezés
3.5. A jövedéki adó megfizetése készpénzátutalási megbízással vagy átutalással történik
4. Papíralapú igénylés esetén kiállítási helység, dátum (év, hó, nap), aláírás

2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
59. § [Nyilatkozattétel saját ügyben]

(1) Az adózónak joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.
(2) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az adóhatóság az adózót nyilatkozattételre hívhatja fel.

60. § [Nyilatkozattétel más ügyében]

(1) Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő természetes személyt – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adómentességének, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendeletben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

6.§ (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik,
a) az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra,
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A jogszabályi rendelkezések a 2020. február 11-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre.  (Frissítve 2021. január 12-én.) Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!

Exit mobile version