Site icon Jogbogozó

Ömlesztett áruk fuvarozása – jogszabályok

Spread the love

Az ömlesztett áruk fuvarozásának jogszabályi környezete:

261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról

 

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

13. ömlesztett áru: részecskékből, szemcsékből, vagy nagyobb anyagdarabokból, illetve ezek kombinációjából álló anyag, amelyet tömegben, rendezetlenül és csomagolás nélkül raknak fel az azt továbbító tehergépjármű rakfelületére;

22. § (1) A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel, a díj ellenében személyszállítást végző autóbusz – közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás kivételével – autóbusz-menetlevéllel vehet részt a forgalomban.

(…)

(6) A felhasznált vagy rontott fuvarlevelet, illetve autóbusz-menetlevelet sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

 

24. § (1) Az olyan 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműnek a forgalomban való részvételéhez, amelyet a Magyarország területén ömlesztett áruval raktak meg, jármű-tömegbizonylat is szükséges. A jármű-tömegbizonylatot az ömlesztett áru feladójának, vagy az áru felrakását végzőnek kell a megrakott tehergépjármű össztömegéről kiállítania, és a tehergépjármű vezetőjének igazolható módon átadnia, a felrakás helyén, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű-mérlegelés, tengelyterhelés-mérés, vagy a rakomány súlyának mérlegelése alapján.

(2) Ha a feladó vagy a felrakást végző a jármű-tömegbizonylat kiállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonylat helyett írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania, és a jármű vezetőjének igazolható módon átadnia.

(3) A jármű-tömegbizonylatnak, illetve az írásbeli nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

  1. a) a kiállító neve, címe, a kiadási sorszám, a kiadás helye,
  2. b) a felrakott áru megnevezése, tömege (kg),
  3. c) a felrakodás dátuma (év, hó, nap, óra, perc),
  4. d) a jármű – mérlegelés vagy tengelyterhelés-mérés alapján megállapított – tömege (csak a bizonylaton),
  5. e) a jármű rendszáma, a fuvarlevél száma,
  6. f) a felrakodást végző aláírása és – amennyiben van – bélyegzője.

(4) A jármű-tömegbizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a szállítás időtartama alatt a fuvarlevél mellékletét képezi, azt az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell mutatni. A bizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a fuvarozás (szállítás) befejezését követően – a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan – meg kell őrizni.

(5) Túlsúly megállapítása esetén a fizetendő bírság a jármű-tömegbizonylat vagy a nyilatkozat kiállítóját terheli.

 

36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó jármű és járműszerelvény (a továbbiakban együtt: túlsúlyos, illetve túlméretes jármű) országos közúton, helyi közúton, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) való közlekedésére terjed ki.

 

2000. évi C. törvény a számvitelről

2. § (1) A törvény hatálya – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.

(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.

(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

A bizonylatok megőrzése

169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.

 

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

202.§ [Az adómegállapításhoz való jog elévülése]

(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

 

 

156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról

 

9. § (1) A Kkt. 20. § (1) bekezdés h), n) és o) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 8. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

a) a 2. § a)-b) és j) pontjában foglalt jogszabályokban meghatározott,

b) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló jogszabályban, ide nem értve a jelzőtáblával elrendelt össztömeg-korlátozásokra vonatkozó,

rendelkezést megsérti.

 

(2) A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan a 8. melléklet 2-3. sorában foglaltak értelmében a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege a vontatójármű forgalmi engedélyében meghatározott együttes tömeg és a vontatási adatainál feltüntetett, az ellenőrzés időpontjában vontatott pótkocsira vonatkoztatható vontatási tömeg adatainak összege, kivéve, ha a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovata tartalmaz a járműszerelvény tömegére vonatkozó adatot.

(3) A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan, ha több tengely vagy tengelycsoport túlterhelt, a legmagasabb túllépésre vonatkozó bírságtételt kell figyelembe venni.

(4) A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan, ha egyszerre áll fenn az (1) bekezdés b) és f) pontjában hivatkozott jogszabályok szerinti megengedett legnagyobb össztömeg túllépése, a jogsértésekre vonatkozó bírságtételek közül a magasabbat kell figyelembe venni.

(5) A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan, ha egyszerre áll fenn a megengedett legnagyobb össztömeg túllépése és a tengely- vagy tengelycsoport-túlterhelés, az ezekre vonatkozó bírságtételek összeadódnak.

 

14. § (1) Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.

(2) A kiszabott közigazgatási bírság megfizetésére az első fokon eljárt hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(3) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

8. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

 Sorszám  A  B  C  D
1. Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások  A súlyosság foka N3 és N2 járműkategóriák esetében
(RSJ= rendkívül súlyos jogsértés,
NSJ = nagyon súlyos jogsértés,
SJ= súlyos jogsértés)
Bírság összege forintban A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető
 2.  Jármű vagy járműszerelvény  … < 5%  50 000  feladó felrakó szállító
 közútkezelői hozzájárulás  5% ≤ … < 10%  SJ  100 000  járművezető
 nélküli, vagy a közútkezelő hozzájárulásában szereplő értéktől eltérő közlekedése, amennyiben a 9. § (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott jogszabály szerint megengedett legnagyobb össztömeg túllépése 10% ≤ … < 20%  N3 vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén NSJ,
N2 vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 15% alatt SJ,
15%-tól NSJ
 200 000
 fennáll 20% ≤ …< 30%

30% ≤ …

 N3, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén RSJ,
N2, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 25% alatt NSJ,
25%-tól RSJ
350 000

500 000

4.  A 9. § (1) bekezdés b)  … < 5%  50 000  feladó felrakó szállító
 pontjában hivatkozott  5% ≤ … < 10%  100 000  járművezető
 jogszabály szerint megengedett  10% ≤ … < 20%  200 000
 legnagyobb tengely- vagy tengelycsoport-terhelést meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő jármű esetében  20% ≤ …< 30%

30% ≤ …

 350 000

500 000

9.  Ömlesztett áru szállításához szükséges jármű-tömegbizonylat, illetve nyilatkozat hiánya vagy az áru tömegére vonatkozó valótlan tartalmú bizonylat, nyilatkozat  300 000  feladó felrakó szállító járművezető

 

A jogszabályi rendelkezések a 2020. március 12-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!

 

 

Exit mobile version