A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.061/2016/3.
A tanács tagjai:. Kalas Tibor a tanács elnöke
. Márton Gizella előadó bíró
. Rothermel Erika bíró
A felperes: felperes neve
(címe)
Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
(cím)
Képviselője:. … jogi szakvizsgával rendelkező ügyintéző
A per tárgya: vezetési jogosultság szünetelése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
A jogerős határozatot hozó bíróság és határozatának száma:
Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.468/2015/6. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.468/2015/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2015. február 4-én arról értesítette az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a felperes pontjainak száma 2015. február 3-án elérte a 18 pontot.
[2] A 18 előéleti pont 2012. február 13-án jogerőre emelkedett határozat alapján megállapított 6 pontból, 2012. április 17-én jogerős határozattal kiszabott 3 pontból, a 2014. november 22-én jogerőre emelkedett határozattal megállapított 4 pontból és a 2015. január 30-án jogerőre emelkedett határozattal előírt 5 pontból állt.
[3] Az értesítés alapján az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Edelényi Járási Hivatala a 2015. február 5-én meghozott BO-02/OI/1127-2/2015. számú határozatával a felperes vezetői engedélyét ideiglenesen, a vezetési jogosultságát igazoló okmánya leadásától számított időponttól kezdődően hat hónapi időtartamra visszavonta, egyben a vezetési jogosultságának szünetelését rendelte el a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 7. §-a alapján.
[4] A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben személyi körülményeire, továbbá arra hivatkozott, hogy 2015. február 13-án és 2015. február 17-én elévülés folytán összesen 9 pontja elévült.
[5] Az alperes a 2015. március 17-én kelt BO/05/553-4/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában arra hivatkozott, hogy a vezetői engedély visszavonásáról a 18 pont elérése esetén mérlegelés nélkül kellett döntenie, csak arra van kizárólag hatásköre, hogy a vezetési jogosultság szüneteléséről döntsön a nyilvántartó értesítése alapján. A személyi körülményekre utalva kifejtette, hogy a jogszabály mérlegelésre, méltányosság alkalmazására nem biztosít lehetőséget.
A kereset és ellenkérelem
[6] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Módosított keresetében arra hivatkozott, hogy 2012. február 13-tól 2015. április 17-ig 9 pontja elévült, ezért a jogkövetkezményt vele szemben alkalmazni nem lehetett volna.
[7] Az alperes a határozatában foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság – idézve a Kpt. 2. §, 5-7. § rendelkezéseit – megállapította, hogy a 18 pont elérése esetén a Kpt. 7. § (1) bekezdés értelmében a nyilvántartó értesítése alapján a közlekedési igazgatási hatóság mérlegelés nélkül dönt a vezetői engedély visszavonásáról, a vezetési jogosultság szünetelésének elrendeléséről. A nyilvántartó által nyilvántartott pontok közhiteles hatósági nyilvántartás adatai. A nyilvántartásban szereplő adatokat a Kpt. 7. § (1) bekezdése értelmében a közlekedési igazgatási hatóság nem bírálhatja felül és nem is vizsgálhatja.
[9] A felperes elévülési kifogása kapcsán az elsőfokú bíróság arra mutatott rá, hogy a Kpt. elévülésről nem rendelkezik, azonban a 6. § (1) bekezdésében azt kimondja, hogy a nyilvántartásba vett pontot az annak alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bíráság tudomásul vételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni, ezért a felperes elévülésként megjelölt kereseti kifogását a pontszámítás kizártsága iránti kifogásként értékelte. Kifejtette a bíróság, hogy 2012. február 13. napjától az alperes másodfokú határozatának meghozataláig, 2015. március 17-ig 6 pont már nem volt figyelembe vehető, a pontszámítás kizártságát megalapozó feltétel bekövetkezett, ezért figyelembe vehető 18 pont hiányában nem volt jogszerű a felperes vezetői engedélyének visszavonása. Hangsúlyozta a bíróság, hogy az elsőfokú határozat meghozatalakor a pontszámítás kizártságának feltétele nem állt fenn, azonban az alperes másodfokú eljárása során már igen, amely tényt az alperesnek a határozata meghozatala időpontjában figyelembe kellett volna vennie. Ezt a jogsértést a bíróság olyan súlyos eljárási jogsértésnek ítélte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 339/A. §-ára utalva, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható, ezért a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az új eljárásra előírta, hogy az alperes a határozata meghozatalakor fennálló tények alapján bírálja el a felperes fellebbezését és vegye figyelembe, hogy az előéleti pontok közül a Kpt. 6. § (1) bekezdése alapján, mely pontokat nem lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kpt. 6. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért jogsértő ítéletet hozott. Felülvizsgálati kérelmében utalt a törvény indokolására, amely szerint, amennyiben a kapott pontok száma meghatározott időn belül a felső ponthatárt nem éri el, a joghátrány nem következik be. A Kpt. 6. § (1) bekezdésében foglalt előírás a nyilvántartóra vonatkozik, ennek a szervnek az eljárást kezdeményező intézkedésének az alapját képezi. A Kpt. 7. § (1) bekezdése a közlekedési igazgatási hatóságra kötelező szabály, a nyilvántartó értesítése alapján nem hozhat más döntést, mint a vezetői engedély visszavonásának elrendelését. Ez a szabály kógens, attól nem térhet el és a nyilvántartásban szereplő adatokat sem bírálhatja felül, azokat nem vizsgálhatja. A Kpt. 11. § (4) bekezdése alapján méltányosságnak sincs helye. Utalt arra, hogy amennyiben az elsőfokú ítéletben kifejtett érvelést fogadná el a Kúria, azzal automatikusan a közhiteles nyilvántartás vonatkozásában egyfajta felülbírálati jogot biztosítana a közlekedési igazgatási hatóság részére azzal, hogy ennek a hatóságnak az eljárása időtartamát hozzászámítaná a nyilvántartó által figyelembe vett, három éves időtartamhoz. Álláspontja szerint ez jogbizonytalanságot idézne elő és veszélyeztetné a Kpt. célját, a közlekedés biztonságát erősíteni kívánó jogalkotói célt.
[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.
[14] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kpt. 6. § (1) bekezdésében rögzített, pontszámításra előírt elévülési jellegű határidő miként értelmezendő, ezt a határidőt a közlekedési igazgatási hatóság eljárása során, akár a másodfokú eljárás során is figyelembe kell-e venni. A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi érveléssel abban a tekintetben, hogy a Kpt. 6. § (1) bekezdésében foglalt, a pontok összesítésére előírt, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éves határidő mint a pontok összesítésének kizártságára vonatkozó előírás a közlekedési igazgatási hatósági eljárásában figyelembe veendő szabály, az – az alperes álláspontjától eltérően – nem a nyilvántartóra vonatkozik. Ugyanis a 18 pont elérése vagy meghaladása esetén a nyilvántartó értesítése alapján előálló jogkövetkezményt a közlekedési igazgatási hatóságnak kell levonnia, és döntenie határozattal a vezetői engedély visszavonásáról, a vezetői jogosultság szüneteléséről. Ez a jogkövetkezmény a Kpt. 7. § (2) bekezdése értelmében a közlekedési igazgatási hatóság jogerős határozatával kiváltott joghatás eredményeként következik be. A közlekedési igazgatási hatóság eljárására irányadó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 105. § (2) bekezdése előírja a másodfokú hatóság számára az elsőfokú döntés meghozatalát követően felmerült új tény figyelembe vételét. Mindebből következően, amíg a közlekedési igazgatási hatóság jogerős határozatot nem hoz, a határozathozatala idejéig bekövetkező, a pontszámítást kizáró három év elteltét, mint tényt, a Kpt. 6. § (1) bekezdése alapján a közlekedési igazgatási hatóságnak figyelembe kell vennie.
[15] A Kúria hangsúlyozza, hogy a nyilvántartó csak regisztratív hatóság, a hozzá bejelentett, jogerős határozatokon alapuló előéleti pontokat tartja nyilván a Kpt. 5. § (1) bekezdése szerint és a pontok összesítésével a 18 pontot elérő vagy meghaladó pontszám esetén erről a tényről értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot. A nyilvántartónak a nyilvántartás vezetésén és az abba történő adatrögzítésen és az értesítés megküldésén túlmenően hatósági jogköre nincs. Hatósági jogkörrel a közlekedési igazgatási hatóság rendelkezik, neki kell vizsgálnia, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett adatok tekintetében bekövetkezik-e a pontszámítást kizáró, elévülés jellegű határidő elteltével bizonyos pontok beszámításának kizártsága vagy sem. Ez nem jelenti azt, hogy a hatóság a nyilvántartásba vett adatokat felülvizsgálná vagy felülbírálná, csupán azt, hogy az elsőfokú, de a másodfokú közlekedési igazgatási hatóságnak is figyelemmel kell lennie arra, ha a határozata meghozataláig a 18 pont valamely részpontja tekintetében eltelik a pontszámítást kizáró három éves időszak, mert ez esetben nem állapíthatja meg a 18 vagy azt meghaladó pontszám fennállását és nem vonhatja le ennek jogkövetkezményét, nem vonhatja vissza a járművezetői engedélyt és nem rendelheti el a vezetői jogosultság szünetelését.
[16] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az elsőfokú bíróság a Pp. 339/A. §-ára figyelemmel a Kpt. 6. § (1) bekezdését helyesen értelmezve járt el.
Záró rész
[17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[18] A felperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján rendelkezni nem kellett.
[19] Az alperes személyes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2016. november 16.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró