A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.654/2015/4.
A tanács tagjai: dr. Buzinkay Zoltán a tanács elnöke, dr. Márton Gizella előadó bíró, dr. Rothermel Erika bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. T Ügyvédi Iroda
Az alperes: Baranya Megyei Kormányhivatal
Az alperes képviselője:
A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.115/2014/18. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria
– a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.115/2014/18. számú ítéletét és az alperes 2014. március 24-én kelt 30.032/2014. számú határozatát a hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan hatályon kívül helyezi, az elsőfokú földhivatal 2013. december 30-án kelt 50496/2013.12.02. számú határozatát részben megváltoztatja, a hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján a III/10-11. szám alatti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a K Takarékszövetkezet javára szóló végrehajtási jog bejegyzéseket törli,
– kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes elbirtoklás jogcímén pert indított a és hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosai ellen. A Pécsi Városi Bíróság 2009. február 25. napján kelt 8.P.23.149/2008/9. számú végzésével elrendelte a perindítás tényének feljegyzését az ingatlanok tulajdoni lapjára. A Pécsi Városi Bíróság 2012. június 6. napján kelt 8.P.22.865/2011/16. számú ítéletét a Pécsi Törvényszék a 2013. január 17-én kelt és jogerős 1.Pf.20.967/2012/6. számú ítéletével megváltoztatta, megállapította, hogy a felperes a hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás címén megszerezte.
[2] Időközben az elsőfokú földhivatal a hrsz.-ú ingatlanra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és egy önálló bírósági végrehajtó megkeresésére a K Takarékszövetkezet végrehajtást kérő javára az ingatlan tulajdoni lapjára III/8-9. szám alatt 36079/2011. és 41107/2012. számú határozatokkal végrehajtási jogokat jegyzett be.
[3] A felperes 2013. november 28. napján benyújtott kérelmében tulajdonjog bejegyzését kérte a hrsz.-ú ingatlanra.
[4] Az elsőfokú földhivatal, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Földhivatala a 2013. december 30-án kelt 50496/2013.12.02. számú határozatával a felperes tulajdonjogát bejegyezte, a perindítás tényének feljegyzését törölte, a III/8-9. szám alatt bejegyzett végrehajtási jogokat törölte, de egyúttal III/10-11. szám alatt a végrehajtási jogokat visszajegyezte
[5] A felperes fellebbezését elbírálva az alperes a 2014. március 24. napján kelt 30.032/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot a rendelkező rész és az indokolás kiegészítése mellett helybenhagyta, elrendelte a hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan a perindítás tényének törlését, és a hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapjára III/10-11. alatt bejegyzett végrehajtási jogok tekintetében elrendelte annak bejegyzését, hogy azok az ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát terhelik. Határozatának indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 126. § rendelkezése értelmében a bírósági és az adóhatósági végrehajtó megkeresése hatósági határozatnak minősül, ezért a végrehajtási jogok bejegyzése nem a per kimenetelétől függő hatályú, így azok törlésére nem kerülhet sor.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, kérve a végrehajtási jogok törlését, a fellebbezési illeték visszatérítését. Állította, hogy a Inytv. vhr. 29. §-ában és 126. §-ban foglalt rendelkezések összevetésével megállapítható, hogy a végrehajtási jog bejegyzésére csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhetett sor, mert a végrehajtói megkeresés nem minősül hatósági határozatnak.
[7] Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartotta a határozatában foglaltakat.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 144. §-a és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 138. § (2) bekezdése alapján a végrehajtói megkereséseket a Inytv. vhr. 126. §-a alapján hatósági határozatnak kell tekinteni, ezért e megkeresések alapján bejegyzett végrehajtási jogok nem a per kimenetelétől függő hatállyal kerülnek bejegyzésre a Inytv. vhr. 29. §-a alapján, így azok törlésére sincs mód. A Inytv. vhr. 29. § (2) bekezdésére való hivatkozást nem vizsgálta, mert ez a rendelkezés a határozatot követően, 2014. március 15-én lépett hatályba.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, valamint a fellebbezési illeték visszautalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Inytv. vhr. 29. §-át, 126. §-át, az Inytv. 65. § (1) bekezdését, 34. § (1) bekezdését, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1)-(2) bekezdésében, 73/A. §-ában, a Vht. 138. § (2), (4) bekezdésében, 217. § (1) bekezdésében, a Inytv. vhr. 29. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Arra hivatkozott, hogy a perfeljegyzést követően bejegyzett végrehajtási jogok csak a per kimenetelétől függő hatállyal voltak bejegyezhetők. Téves az az ítéleti, alperesi megállapítás, hogy a végrehajtói megkeresések hatósági határozatnak tekintendők, a Inytv. vhr. 126. §-a nem értelmezhető ekként. A megkeresések sem alaki, sem tartalmi szempontból nem felelnek meg a határozattal szemben támasztott követelményeknek.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] Az elsőfokú bíróság és az alperes is a Inytv. vhr. 29. §-át és 126. §-át tévesen értelmezte. Az Inytv. 34. § (1) bekezdése bejegyzésre alkalmas okiratként említi mind a jogerős hatósági (bírósági) határozatot, mind a megkeresést.
[13] A Inytv. vhr. 29. §-a a perfeljegyzés utáni jogokat fő szabályként csak a per befejezésének eredményétől függő hatállyal engedi meg feljegyezni, ez alóli kivételként szabályozza a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá az Inytv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogokat. A kivétel körébe tehát csak a hatósági határozat tartozik, a megkeresés nem.
[14] A Inytv. vhr. 126. §-a úgy rendelkezik, hogy ahol a Inytv. vhr. hatósági határozatot, illetőleg a hatósági megkeresést említ, azon a közjegyző határozatát, valamint megkeresését, a bírósági végrehajtó Vht. szerinti intézkedését, megkeresését is érteni kell. Ezt a rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy az ott említett valamennyi határozatot, valamint megkeresést, Vht. szerinti intézkedést, megkeresést hatósági határozatnak kell tekinteni. Épp ellenkezőleg, a hatósági határozat alatt a közjegyző határozatát, hatósági megkeresés alatt a Vht. alapján a földhivatalhoz intézett megkereséseket, intézkedéseket, és közjegyzői megkereséseket kell érteni. Az alperes és a bíróság értelmezését csak az a szövegezés támasztaná alá, ha a Inytv. vhr. 126. §-a úgy fogalmazna, hogy ahol e rendelet hatósági határozatot említ, azon a közjegyző határozatát, valamint megkeresését, a bírósági végrehajtó Vht. szerinti intézkedését, megkeresését is érteni kell. A Inytv. vhr. 126. §-a azonban megtartja a hatósági határozat és megkeresés kettősségét, nem mondja ki, hogy a megkeresés is hatósági határozatnak minősül.
[15] Mindebből következően a perfeljegyzést követően végrehajtói megkeresésre a végrehajtási jogok csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhettek bejegyzésre. Ezért a perfeljegyzés törlését követően a per kimenetelétől függő hatállyal bejegyzett jogok törléséről is rendelkezni kellett volna, ugyanis a Inytv. vhr. 29. §-a szerint az Inytv. vhr. 126. §-a folytán hatósági határozatnak nem tekintendő adóhatósági végrehajtói és bírósági végrehajtói megkereséseken alapuló végrehajtási jogok bejegyzése a per befejezésének eredményétől függő hatállyal történhet.
[16] A jogvita elbírálása szempontjából a felperes által felhívott Ket. rendelkezéseknek nem volt relevanciája. A perfeljegyzésnek az jogkövetkezménye, hogy a bejegyzés jogosultjával szemben jogszerzésre csak a per mikénti kimenetelétől függő hatállyal kerülhet sor. Végrehajtási jog nem érvényesíthető olyan ingatlanra, amelyre a perfeljegyzést követően jegyezték be a végrehajtási jogot és a perben hozott jogerős ítélet szerint az ingatlan nem a végrehajtási joggal érintett adós tulajdona, az ilyen végrehajtási jogot az új tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg törölni kell az Inytv. 65. § (1) bekezdése értelmében.
[17] A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a perbeli ingatlanra vonatkozó rendelkezései tekintetében hatályon kívül helyezte, az elsőfokú határozatot a Pp. 339. § (2) bekezdés f) pontja alapján részben megváltoztatta, a perbeli ingatlan tulajdoni lapján a III/10-11. szám alatti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a K Takarékszövetkezet javára szóló végrehajtási jog bejegyzéseket az Inytv. 65. § (1) bekezdése értelmében törölte.
[18] A Kúria a felperesnek a fellebbezési illeték visszatérítése iránti igényéről nem dönthetett, mert az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 32. §-a értelmében a határozatot hozó hatóság kötelezettsége.
A döntés elvi tartalma
[19] Perfeljegyzést követően az önálló bírósági végrehajtó és az adóhatósági végrehajtó megkeresésére végrehajtási jog csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhet bejegyzésre.
Záró rész
[20] Az alperes a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperesnek a jogi képviseletével felmerült elsőfokú és a felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére.
[21] A pervesztes alperes személyes illetékmentessége okán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. Az illetékek mértékét az Itv. 43. § (3) bekezdése, 39. § (3) bekezdés d) pontja, 50. § (1) bekezdése határozza meg.
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2016. március 16.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika sk. bíró
A kiadmány hiteléül:
tisztviselő