A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
Kfv.III.37.092/2015/7.szám
A Kúria a jogtanácsos által képviselt alperes ellen önkormányzati vagyon tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében – amely perbe, a dr. képviselő ügyvéd által képviselt az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott – a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. október 9. napján kelt 3.K.27.005/2014/13. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.005/2014/12. számú ítéletét, továbbá az alperes 30.098/5/2013. számú határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezi.
Kötelezi a Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessenek meg személyenként a felperesnek 100.000,- (százezer) – 100.000,- (százezer) forint elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozatával a ….hrsz.-on felvett, 1770 nm területű, kivett művelési ágú, üdülőépület, udvar megnevezésű, 1/1 részben … Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat tulajdonjogát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107.§ (2) bekezdése alapján törölte, és 1/1 arányban a Magyar Állam tulajdonjogát jogutódlás címén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a … Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Konszolidációs törvény) értelmében bejegyezte azzal, hogy a települési önkormányzatok fekvőbeteg- szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: T.) 13.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a tulajdonjogok gyakorlója a ..
A határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a 2013. szeptember 10. napján kelt 30.098/5/2013. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, elsődlegesen azok megváltoztatásával a tulajdonjogának visszajegyzését, valamint a Magyar Állam tulajdonjogának, a tulajdonosi jogok gyakorlójaként bejegyzett …-nek a törlését kérte. Arra hivatkozva, hogy a bejegyzés sérti a T. 15/B.§ a) és ab) alpontjában foglaltakat. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Érvelése szerint 1990. óta a perbeli ingatlan nem egészségügyi funkciót tölt be, nem tartott rá igényt a NEFMIH és a … sem, a 2012. április 20-i egyeztetésen. Nem született megállapodás a felperes és a Magyar Állam között az ingatlan átadás – átvételéről sem, ezért a bejegyzés jogszerűtlen.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Konszolidációs törvény 1. számú melléklet l) pontjában a … Önkormányzat által átadandó egészségügyi intézmények egyikének, nevezetesen a … Gyermekkórháznak a telephelyei között szerepel a perbeli ingatlan. Az is megállapítható, hogy a bejegyzési kérelemhez a … mint a tulajdonosi jogok gyakorlója felhívásra az elsőfokú földhivatalhoz megküldte az átadás-átvételi megállapodások mellékletét képező CD adathordozókon átadott ingatlan-listáról kinyomtatott, és hitelesített lista … Gyermekkórházra vonatkozó anyagát, valamint a … tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatát. Az érintett pilismaróti ingatlan a Konszolidációs törvény 1. számú mellékletében l) pont alatt nevesített … Gyermekkórház kezelésében áll, amint az a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő 2012. április 25-i és 2012. 18. számában a gyermekkórház alapító okiratában a telephelyek között is szerepel. Így tehát a Konszolidációs törvény mellékletét képezi és igazolja, hogy a perbeli ingatlan egészségügyi intézmények egyike. Amennyiben a felperes vitatja az egészségügyi funkciót, azt nem a közigazgatási per keretében, hanem egy polgári peres eljárásban teheti, ahol a tulajdonjoga megállapítását kérheti.
Hivatkozott az elsőfokú bíróság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8.§-ára, 26.§ (1) bekezdésére, és 29.§-ában foglaltakra, valamint a Konszolidációs törvény 2.§ (1) és (4) bekezdésére, a T. 13.§ (1) bekezdés a) pontjára. Hangsúlyozta, hogy az érintett ingatlanok a törvény erejénél fogva szálltak át a Magyar Államra, és ezekben az esetekben szükséges az ingatlannyilvántartási kérelem benyújtása, melyben meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amelynek alapján a tulajdonos személye megváltozik. Az átadás- átvételre kerülő ingatlanok egyértelmű beazonosíthatósága érdekében szükséges a település és helyrajzi szám szerinti tételes megjelölést tartalmazó átadás- átvételről készült okirat mellékletét képező ingatlanlista benyújtása is a földhivatal részére, ez pedig megtörtént, ez által az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inytv. Vhr.) 6.§ (4) bekezdése szerint meg kell jelölni a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet is. A T. 13.§ (1) bekezdése alapján figyelemmel a 15/B.§-ra is, ebben az esetben a vagyonkezelői jog a tulajdonosi jogok gyakorlója a …-t illeti.
Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint mivel a kérelem és a benyújtott mellékletek megfeleltek az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabályoknak, figyelemmel arra is, hogy az ingatlannyilvántartási eljárás regisztratív funkciót tölt be, a földhivatalnak egyéb lehetősége nem volt a további körülmények vizsgálatára, a bejegyzés tehát a jogszabályoknak mindenben megfelelt és jogszerű volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését, elsődlegesen új, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a T. 15/B.§ a) pont ab) alpontjában foglaltakat. A jogerős ítéletben hivatkozott ingatlanlista egy CD adathordozóról kinyomtatott lista alapján készült, azonban az semmilyen megállapodás mellékletét nem képezte, mivel az ingatlanok átadás-átvételéről a felek között megállapodás a mai napig nem jött létre. Okfejtése szerint az alperes helytelen jogi következtetésre jutott, amikor az alperesi beavatkozó által csatolt ingatlanlistát elfogadta, és nem vizsgálta, hogy az átadás-átvételi dokumentáció alapján készült-e. Hivatkozott a felperes a … Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hasonló tárgyban hozott ítéleteinek indokolásában foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a támadott ítélet jogszabálysértően, a T. 15/B.§ a) pont ab) alpontjába ütközően állapította meg, hogy az átadás-átvételről készült okirat mellékletét képező ingatlanlista benyújtása megtörtént, továbbá azt, hogy az ingatlanlista átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, hiszen nem jött létre a felek között ilyen megállapodás, így az alapján ingatlanlista sem készülhetett. Hangsúlyozta a felperes, helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az ingatlannyilvántartási eljárás regisztratív funkciót tölt be, azonban jogszabálysértő volt az a megállapítása, hogy az alperesi beavatkozó által benyújtott kérelem és annak mellékletei megfeleltek az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabálynak, valamint, hogy a bejegyzés azok alapján a jogszabályoknak mindenben megfelelt.
A felperes szerint az alperes megsértette a Ket. 50.§-ában foglalt tényállás tisztázási kötelezettségét, amikor nem vizsgálta, hogy van-e ingatlanlista alapjául szolgáló megállapodás. Ennek tisztázása hiányát az elsőfokú bíróság sem kifogásolta, ezért a jogerős ítélet ellentétes a T. 15/B.§ a) pont ab) alpontjában foglalt rendelkezésekkel.
A felperes megítélése szerint nem tartozik a Konszolidációs törvény tárgyi hatálya alá a perbeli ingatlan, az sem megnevezését, sem funkcióját tekintve nem egészségügyi intézmény, a … Közgyűlés a Konszolidációs törvény hatályba lépése előtt az ingatlan kiürítéséről döntött, majd szociális célra történő hasznosítását rendelte el. Erre figyelemmel a jogerős ítélet sérti a Konszolidációs törvény 2.§ (1) bekezdését, 1. számú melléklet n) és l) pontját.
A felperes kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását.
Az alperesi és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, azonban az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezéséből téves jogkövetkeztetést vont le.
Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270.§ (2) bekezdése és 272.§ (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275.§ (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
A perben rendelkezésre álló iratokból a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgált határozatokban a tulajdonjog bejegyzésének jogcímeként a Konszolidációs törvény 2.§ (1) bekezdésére hivatkoztak, ugyanakkor az alperesi hatóságok nem vizsgálták, hogy a perbeli ingatlan a konszolidációs törvény 2.§ (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e, különös figyelemmel az 1. számú melléklet n) pontjában foglaltakra. A tényállás tisztázási kötelezettség hiánya e körben már megállapítható volt.
Az alperes határozata egyértelműen rögzítette, hogy a perbeli ingatlan tekintetében az ingatlannyilvántartásba a … vagyonkezelőként nem volt bejegyezve, így a tulajdonosi jogok gyakorlójaként történő ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez kérelmén felül szükséges és egyben elégséges az átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, a … által hitelesített és aláírt, helyrajzi számmal ellátott ingatlanlista, valamint a … tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozata.
Ezen közigazgatási határozatbeli kitétel kapcsán – amelyek az elsőfokú bíróság jogszerűnek fogadott el – a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelembeli álláspontját osztotta. Az alperesi beavatkozó valóban csatolta az ingatlannyilvántartási eljárásban CD adathordozókon átadott ingatlanlistáról kinyomtatott és hitelesített listát a … Gyermekkórházra vonatkozóan és a … tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatát. Nem volt vitás, hogy az eljárásra – az alperes egyértelmű megállapításából is következően – a T. 15/B.§ a) pont ab) alpontja volt alkalmazandó. Eszerint az aa) alpontban foglalt vagyonkezelői jog bejegyzésének hiányában az átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, a … által hitelesített és aláírt, helyrajzi számmal ellátott ingatlanlista, valamint a … tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozata szükséges az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez.
A Kúria határozott álláspontja szerint a jogszabályi előírásból következően az ingatlannyilvántartási hatóság nem tekinthetett volna el az átadás-átvételi dokumentáció bemutatásától, annak megléte igazolásától még akkor sem, ha a tulajdonjog átszállással törvényi rendelkezésen alapult. Jogszabálysértő módon járt el az alperesi hatóság akkor, mikor az alperesi beavatkozó által elkészített ingatlanlistát elfogadta, ugyanis az ingatlanlistának átadás-átvételi dokumentáció alapján kellett volna készülnie, ennek meglétét azonban az alperesi hatóság nem vizsgálta. A fenn idézett jogszabályi rendelkezés ingatlanlista benyújtását követeli meg, azonban ennek az ingatlanlistának átadás-átvételi megállapodás alapján kell készülnie. Az ingatlannyilvántartási bejegyzés kapcsán kizárólag az alperesi beavatkozó nyilatkozatára hagyatkozni nem lehetett volna, a tényállást teljes körűen kellett volna tisztáznia, kifejezetten pedig azt, hogy átadás-átvétel történt-e és azt dokumentáció rögíztette-e, az alperesi beavatkozó által csatolt ingatlanlista azzal összhangban áll-e, annak alapján került-e összeállításra. A T. 15/B.§ a) pont ab) alpontja két okirat meglétét igényli, egyrészről olyan ingatlanlistát, amelynek az átadás-átvételi dokumentáció alapján kell készülnie, valamint annak az alperesi beavatkozó által hitelesített és aláírt helyrajzi számmal ellátottnak kell lennie, és az alperesi beavatkozó tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatára volt szükség.
A Kúria szerint megalapozatlan és ezért jogszerűtlen ítéletet hozott az elsőfokú bíróság, amikor nem észlelte és nem vizsgálta a tényállás közigazgatási eljárásbeli tisztázatlanságát, a Ket. 50.§-ának sérelmét, és a per során ezen hiányosan megállapított, teljes körűen nem tisztázott tényállás alapján hozta meg döntését. Kiemelten utal arra a Kúria, hogy sem a perben, sem a közigazgatási eljárás során nem képezte vizsgálódás tárgyát, hogy az alperesi beavatkozó által az ingatlannyilvántartási hatósághoz becsatolt ingatlanlista valójában átadás-átvételi megállapodás alapján készült-e, ilyen megállapodás létére vonatkozó bizonyíték nem állt rendelkezésre, azt a közigazgatási hatóságok mégis tényként kezelték, és a kérelmező erre vonatkozó állítását, nyilatkozatát elfogadták. Ennek megfelelően alapos volt a felperes felülvizsgálati kérelembeli kifogása.
Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 274.§ (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, továbbá a keresettel támadott közigazgatási határozatokat is a Pp. 339.§ (1) bekezdése értelmében és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte.
A megismételt eljárás során azt kell tisztázni, hogy a perbeli ingatlan a Konszolidációs törvény 2.§ (1) bekezdés és az 1. számú mellékletben foglaltakra tekintettel a törvény hatálya alá tartozik-e, továbbá azt, hogy a T. 15/B.§ a) pont ab) alpont értelmében az alperesi beavatkozó által csatolt ingatlanlista ténylegesen átadás-átvételi megállapodás alapján készült-e. A tényállás teljes körű feltárása alapján hozható csak megalapozott és jogszerű döntés az ügyben.
A Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót a Pp. 270.§ (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§ (1) bekezdés és a 83.§ (1) bekezdése alapján kötelezte az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére.
Az alperes személyes illetékmentessége miatt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990 évi XCIII. törvény 50.§ (1) bekezdéséből fakadóan a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§ (1) bekezdése és 14.§-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2015. március 11.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:
tisztviselő