A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
Kfv.III.37.180/2014/4.szám
A Kúria a dr. Nagy József ügyvéd által képviselt felperes a dr. …. jogtanácsos által képviselt alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. december 12. napján kelt 11.K.30.602/2013/10. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.30.602/2013/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 30.000 (harmincezer) forint kereseti, és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
…. fogyasztó a ….Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez eljuttatott panaszában előadta, hogy ingatlanán 2012. szeptember 17-én számlatartozás miatt kikapcsolták a gázszolgáltatást. Ez indokolatlan és jogsértő volt, mivel számlatartozását 2012. szeptember 12-én rendezte, a késedelmére azért került sor, mert akkor kapta meg a nyugdíját. Telefonon a befizetést az ügyfélszolgálati irodának bejelentette. Ilyen előzmények után 5 nappal később mégis felfüggesztették a gázszolgáltatást. A fogyasztó sem a kikapcsolással, sem a ki- és visszakapcsolás díjának számára történő kiszámlázásával nem értett egyet. Kérelméhez mellékelten csatolta a felperesi szolgáltató 2012. október 1-én kelt, panaszát elutasító levelét.
Az elsőfokon eljárt ….. Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a 2013. január 23. napján kelt ….. számú határozatával az érintett fogyasztási helyet érintő kikapcsolási eljárás jogszabálysértő volta valamint a fogyasztó írásbeli panaszának kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt 350.000,- forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a felperest. Kötelezte, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegyen eleget a felhasználó irányában a garantált szolgáltatások nyújtása keretében felmerülő kötbérfizetési kötelezettségének, a kikapcsolás jogszerűtlen volta miatt a szolgáltatás ki- és visszakapcsolása költségeinek viselése alól mentesítse a felhasználót, és a határozatban foglaltak teljesítéséről tájékoztassa a felügyelőséget. Egyben megtiltotta, hogy az egyetemleges szolgáltató a jövőben a jogszabály által megkövetelt feltételek maradéktalan teljesülése hiányában kezdeményezze a felhasználók szolgáltatásból történő kikapcsolását.
A határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a 2013. május 2. napján kelt ….. számú másodfokú határozatával a körülményeket újramérlegelve, a bírságösszeg változatlanul hagyása mellett az elsőfokú határozatot megváltoztatta, felhívta a szolgáltatót, hogy a fogyasztóvédelmi bírság összegét fizesse be, és az elsőfokú határozatban foglalt kötelezéseknek tegyen eleget.
Az alperes határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 29.§ (3) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a fogyasztó számára a kikapcsolásról szóló értesítőt már akkor kiküldte, amely időpontban a fogyasztónak 60 napon túli tartozása nem állt fenn. A szolgáltató megsértette továbbá a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A.§ (8) bekezdését, amikor a fogyasztót nem tájékoztatta a jogorvoslati lehetőségekről és az illetékes hatóság, valamint a békéltető testület elérhetőségéről.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. A kikapcsolás kezdeményezése kapcsán előadta, hogy a kikapcsolásra a törvényi előírásoknak megfelelően került sor. Az információáramlás gyorsabb, az elosztó és a szolgáltató között, mint két átlagos piaci szereplő között, tekintettel arra, hogy az elosztó tulajdonosa egy személyben a szolgáltató. Abból a tényből, hogy a ….Kft. küldi meg a kikapcsolási értesítőket, nem következik, hogy ezt a szolgáltató rendelte volna meg az elosztótól. Álláspontja szerint ily módon a kikapcsolási értesítőnek nincs joghatása. A kikapcsolási értesítő vonatkozásában előadta, hogy esetlegesen megtévesztő a dokumentum elnevezése, illetve arra is hivatkozott, hogy a kikapcsolási értesítő csupán egy olyan dokumentum, amelyből a fogyasztó értesül a tartozás fennállásáról. Álláspontja szerint a hatóság kétszeresen értékelte azt a tényt, hogy a kikapcsolás megvalósult, és a határozat indokolás részéből nem derül ki az, hogy a körülmények mennyiben kerültek megváltoztatásra és hogyan volt lehetséges a bírságösszeg változatlansága. Így a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72.§ (1) bekezdés ec) pontját is.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben megalapozottnak értékelte, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a Get. 29.§ (3) bekezdésre hivatkozással rögzítette, hogy a …. (elosztói engedélyes) 2012. augusztus 23. napján küldte meg a 2012. augusztus 21. napjára datált kikapcsolási értesítőt a fogyasztónak. Ebben arra hívta fel a figyelmét, hogy az értesítő levél készítésének időpontjában a fogyasztó szerződéses folyószámláján olyan határidőn túli tartozást tartanak nyilván, amely esetében a fizetési késedelem hamarosan eléri a 60 napot. Erre tekintettel tájékoztatták a fogyasztót, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének továbbra sem tesz eleget, és a tervezett kikapcsolás alkalmával lesz olyan, a felperesi társasággal szemben fennálló tartozása, amelynek fizetési határideje a 60 napot meghaladja, úgy a kikapcsolási értesítőben megjelölt öt időpont egyikén megkísérlik a felhasználási hely kikapcsolását.
Az elsőfokú bíróság a 2012. augusztus 23. napján a fogyasztó részére megküldött kikapcsolási értesítő vonatkozásában megállapította, hogy annak megküldésére a fogyasztónak olyan időpontban került sor, amikor a fogyasztó a fizetési kötelezettségével még nem esett 60 napot meghaladó késedelembe, mivel tartozásának (14.210,- forint) fizetési határideje 2012. július 9. napja volt. Egyetértett az elsőfokú bíróság az alperessel abban, hogy a kikapcsolási eljárás kezdeményezése, megindítása szempontjából a kiemelendő körülmény a konkrét értesítés, amelyben az egyetemleges szolgáltató tájékoztatást ad a kikapcsolási dátumokról, ezért a bíróság szerint – egyéb, a kikapcsolási eljárás tényleges kezdeményezését igazoló okirat hiányában – a kikapcsolási értesítő megküldése a kikapcsolás kezdeményezésével azonosítható.
Megállapította ugyanakkor az elsőfokú bíróság, hogy a felperes rendelkezett olyan okirati bizonyítékkal, amely azt támasztotta alá, hogy a kikapcsolási értesítő megküldése nem a kikapcsolás kezdeményezésének felel meg, ezért az eljárt hatóságok jogszabályellenesen állapították meg a felperes terhére a kikapcsolás kezdeményezéséhez kapcsolódóan a jogszabálysértés tényét. E körben az elsőfokú bíróság a felperes által az iratokhoz csatolt 2012. szeptember 14-én a …-nak küldött elektronikus üzenet tartalmát vette figyelembe. A bíróság álláspontja szerint a felperes ezen okirattal igazolni tudta, hogy a kikapcsolást olyan későbbi időpontban rendelte meg az elosztótól, amely időpontban a fogyasztónak már 60 napon túli tartozása állt fenn. Ezért az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a jelen perben felülvizsgált és a hatósági eljárás tárgyát képező kikapcsolás kezdeményezése vonatkozásában, azaz a 2012. augusztus 21. napján kelt kikapcsolási értesítő megküldésével jogsértő magatartást nem követett el. A 2012. augusztus 23. napján kiküldött kikapcsolási értesítő napján fogyasztóvédelmi bírság kiszabására jogszabályellenesen került sor.
Az Fgytv. 17/A.§ (1) bekezdésére hivatkozással megállapította azt is az elsőfokú bíróság, hogy a hatóságok a fogyasztó részére küldött felperesi válaszadás értékelése kapcsán helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes megsértette a fogyasztó jogérvényesítéshez fűződő alapvető jogát a jogszabály szerinti tájékoztatás elmulasztásával, mivel a jogszabály ezen rendelkezéssel biztosítja a fogyasztók számára, hogy panasz elutasítása esetén esetleges jogsértések kapcsán a megfelelő hatósághoz vagy békéltető testülethez fordulhassanak.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperesi határozat indokolási része a fogyasztó részére adott tájékoztatás vonatkozásában megfelel a Ket. 72.§ (1) bekezdés ec) pontjában foglaltaknak, ugyanakkor mivel a bíróság a kikapcsolási értesítő megküldése vonatkozásában jogszabálysértést nem állapított meg a felperes terhére, így az első- és másodfokú határozat erre vonatkozó része nyilvánvalóan nem lehet a határozatok rendelkező részét illetően, illetve a jogi indokolást tekintve helyes. Rögzítette azt is az elsőfokú bíróság, hogy a megismételt eljárás során az elsőfokon eljárt hatóságnak a bíróság ítéletében kifejtetteket figyelembe véve kell eljárnia, tekintettel arra, hogy a felperes terhére csak a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt állapítható meg jogszabálysértés, ezért az új eljárás keretében pusztán ezen jogsértés vonatkozásában kell új határozatot hozni. Megállapította azt is az elsőfokú bíróság, hogy a másodfokú hatóság határozatában a mérlegelési szempontok – a kikapcsolási értesítő fogyasztó részére történt megküldése kivételével – helyállóak voltak.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Get. 29.§ (3) bekezdésében, a Pp. 206.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a Get. 29.§ (3) bekezdése három konjunktív feltétel együttes fennállásához köti a kikapcsolás kezdeményezésének lehetőségét. Ezen feltételek egyike az, hogy a fogyasztó a fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe essen, vagyis a felperes – a többi feltétel fennállása mellett – csak olyan időpontban kezdeményezhette volna a hálózati engedélyesnél a kikapcsolást, amikor a fogyasztó tartozásának esedékessége meghaladta a 60 napot. Jelen esetben a kikapcsolásra okot adó tartozás lejárta 2012. július 9. napja volt, így az ettől számított 60. nap csak azt a 2012. augusztus 23-i időpontot követően következett be, amikor a hálózati engedélyes már arról értesítette a fogyasztót, hogy az egyetemes szolgálató kezdeményezte az ellátásból történő kikapcsolását. A kikapcsolás kezdeményezése szempontjából a releváns körülmény nem a kikapcsolási esemény konkrét időpontja, már csak azért sem, mert ezt a tevékenységet a hálózati engedélyes végzi. A kikapcsolási eljárás kezdeményezése, megindítása szempontjából a kiemelendő körülmény a konkrét értesítés, amelyben az egyetemes szolgáltató konkrét tájékoztatást ad a potenciális kikapcsolási dátumokról. Ezzel a kikapcsolási eljárás kezdeményezettnek tekintendő. Az alperesi hatóság véleménye szerint nem lehet jogszerű a szolgálatónak az az eljárása, amelynek keretében úgy kezdeményezi a szolgáltatás kikapcsolását, hogy a fogyasztó tartozása még nem érte el a jogszabályban meghatározott időpontot, még akkor sem, ha a konkrét kikapcsolási esemény esetleg később történik meg.
Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§ (1) bekezdésével ellentétesen hozta meg ítéletét, mikor döntését a felperes által csatolt, a kikapcsolási eljárás 60 napon túli kezdeményezését bizonyítandó, a földgázelosztónak küldött elektronikus üzenet dátumára alapította, és azt perdöntő okirati bizonyítékként értékelte. A felperes által becsatolt e-mail sem formai, sem pedig tartalmi okból bizonyítékként nem értékelhető, tekintettel arra, hogy annak nyomtatott első oldala azt tartalmazza, hogy ki a feladó, ki a címzett, milyen tárgykörben küldi a levelet, mi a feladás dátuma, azonban a konkrét fogyasztó vagy fogyasztási hely az első oldalon beazonosítható módon nem szerepel. Csak a leveléhez fűzött második oldalon került feltüntetésre a fogyasztó neve és címe. Ezáltal a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a kikapcsolás kezdeményezésére jogszerűen az arra okot adó számla esedékességének lejártát követő 60. napon túl került sor. Megjegyezte az alperes, hogy a kereskedő által az elosztónak küldött e-mail bizonyítékkénti értékelése kapcsán hasonló következtetésre jutott a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése során azonban hibát vétett, és azokból téves jogkövetkeztetésre jutott.
Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270.§ (2) bekezdése és 272.§ (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275.§ (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
Elsődlegesen szükségesnek tartja leszögezni azt a Kúria, hogy az alperesi hatóságok részben a kikapcsolási eljárás jogszabálysértő volta, részben pedig a fogyasztó írásbeli panaszának nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő kezelése miatt marasztalták el a felperest. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a kikapcsolási eljárás tekintetében tartotta megalapozottnak. Az alperesi határozatokat a fogyasztói panasz kezelése tekintetében jogszerűnek értékelte, és a hatályon kívül helyező döntése kapcsán az új eljárásra tartozó kötelezettséget is kizárólag a kikapcsolási eljárás tekintetében írta elő. Ebből következően az alperes felülvizsgálati kérelme is erre korlátozódott, ezen tekintetben minősítette jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet. A Kúria ennek megfelelően a felülvizsgálatot is e körben végezhette el.
A jogerős ítélet indokolásából kitűnően az elsőfokú bíróság a kikapcsolási értesítő kiküldésének időpontját tekintve elfogadta a felülvizsgált határozatban foglalt alperesi álláspontot. Ugyanakkor a felperes által hivatkozott elektronikus levelet, amelyet a felperes a …-nak küldött, olyan jelentőségű bizonyítékként értékelte, amelynek alapján egyértelműen megállapíthatónak találta azt, hogy a felperes valójában 60 napon túl kezdeményezte a fogyasztási hely földgázszolgáltatásból történő kikapcsolását, és emiatt a 2012. augusztus 23. napján kiküldött kikapcsolási értesítő alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabására jogszabályellenesen került sor.
A Kúria nem osztotta az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos álláspontját.
A perben rendelkezésre állt iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az elektronikus levél küldésének 2012. szeptember 14-ei időpontjában a fogyasztó tartozása már kiegyenlítésre került 2012. szeptember 12-én. A felperes kellő körültekintés és a Get.-ben előírt eljárás esetén ennek megtörténtéről az elektronikus levél kiküldése előtt meggyőződhetett volna, és nem küldött volna valótlan tartalmú „tájékoztatást” a szolgáltatónak. Osztotta egyébként a Kúria ezen elektronikus levéllel kapcsolatosan az alperesnek a felülvizsgálati kérelmében foglalt tartalmi és formai aggályait is. A jogerős ítéletben rögzítettekkel szemben a felperes ezzel nem igazolhatta azt, hogy a kikapcsolást olyan későbbi időpontban rendelte meg az elosztótól, amely időpontban a fogyasztónak már 60 napon túli tartozása állt fenn, ugyanis tényszerűen megállapítható volt, hogy az elektronikus levél küldésének időpontjában a fogyasztónak már tartozása nem állt fenn. Ezen elektronikus üzenettel kapcsolatosan az volt megállapítható, hogy az nyilvánvalóan a korábbi – 2012. augusztus 21-én kelt és augusztus 23-án kiküldött – kikapcsolási értesítőn alapult, annak folyománya volt. A felperes mulasztása vezetett ahhoz, hogy a kikapcsolási értesítő nem vitásan idő előtti megküldése után nem tájékozódott arról, hogy a tartozás sorsa mi lett, fennáll-e még, illetve rendezésre került-e azóta, és elektronikus üzenetét automatikusan küldte meg az elosztónak.
A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen, okszerűtlenül tulajdonított ügydöntő jelentőséget a felperes által hivatkozott 2012. szeptember 14-ei keltezésű elektronikus üzenetnek, és állapította meg ennek alapján a felperesi jogsértés hiányát. A perben rendelkezésre állt adatokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a kikapcsolási értesítő olyan időpontban került kiküldésre a fogyasztónak, amikor a Get. 29.§ (3) bekezdésében rögzített konjunktív feltételek nem álltak fenn. Hangsúlyozza a Kúria, hogy egyetértett az alperes álláspontjával abban, hogy a kikapcsolás kezdeményezése szempontjából a releváns körülmény nem a kikapcsolási esemény konkrét időpontja, hanem a kikapcsolási eljárás kezdeményezése szempontjából a konkrét értesítésnek van kiemelt jelentősége, amelyben az egyetemes szolgáltató tájékoztatást ad a kikapcsolási dátumokról. Ezzel az aktussal a kikapcsolási eljárás kezdeményezettnek tekintendő. A Kúria megítélése szerint nem lehet jogszerű a felperesnek az az eljárása, amelyben úgy kezdeményezi a szolgáltatás kikapcsolását, hogy a fogyasztó késedelme még nem érte el a Get. 29.§ (3) bekezdésében meghatározott időtartamot. A felperesi jogsértést egyértelműen a kikapcsolási értesítést tartalmazó levél határidő előtti kiküldése alapozta meg. Ebből következően a későbbi, az elosztónak küldött elektronikus levélnek – különösen azért, mert arra a fent kifejtettek szerint, szinte automatikusan került sor – nem lehetett relevanciája az ügyben. A kikapcsolási értesítőt a földgázelosztó küldte meg a fogyasztónak azért, mert a felperes kezdeményezte nála a kikapcsolást a fogyasztó tartozására tekintettel. Így a kikapcsolási eljárás kezdeményezettnek minősült. Azon eljárással, amely a szolgáltató megkeresi a földgázelosztót hogy küldje ki a kikapcsolási értesítőt a fogyasztónak – amely értesítőben az elosztó már azt az 5 munkanapot is feltünteti, amelyen a kikapcsolásra sor kerülhet – kezdeményezi a kikapcsolási eljárást, tehát annak folyamata megindul. A kikapcsolás kezdeményezésére azonban a Get. 29.§ (3) bekezdése szerint 60 napos számlatartozás után nyílik meg a szolgáltató jogosultsága, azaz a Get. által előírt három feltétel teljesültét követően lehet kikapcsolást kezdeményezni.
Megjegyzi a Kúria, hogy a kikapcsolási értesítőt az elosztó engedélyes küldi meg a fogyasztó számára, tehát a szolgáltató már kezdeményezte az elosztónál a kikapcsolást, az értesítő levél keltének időpontjában. Emiatt nem volt elfogadható az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint a kikapcsolás kezdeményezésének időpontját az elosztóhoz intézett elektronikus levél keltével azonosította, ekkorra ugyanis már a kikapcsolási eljárás folyamatban volt, sőt a kikapcsolás lehetséges időpontjai megnevezésre kerültek.
Hangsúlyozza azt is a Kúria, hogy a kikapcsolási értesítőnek mint a kikapcsolási eljárást kezdeményező dokumentumnak minősítése tekintetében a Kúria egységes joggyakorlatot alakított ki (Kfv.III.37.013/2013/4.; Kfv. III.37.126/2012/5.; Kfv.II.37.554/2012/10.). Megjegyzi e körben azt is a Kúria, hogy bár ezen ítéletek részben villamosenergia szolgáltatás vonatkozásában kerültek meghozatalra, de mindkét ágazatot (földgáz, villamosenergia) szabályozó rendelkezések a kikapcsolási eljárás feltételeinek rögzítése vonatkozásában szinte megegyeznek. Azonos jogalkotói szándékkal kerültek meghozatalra, miszerint a fogyasztók csak a legvégső esetben kerülhessenek kikapcsolásra a hálózati szolgáltatásból.
A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott volt, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes megalapozatlan keresetét a Pp. 339.§ (1) bekezdése értelmében elutasította.
Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270.§ (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1) bekezdés szerint kötelezte.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése értelmében köteles.
Budapest, 2014. június 25.
Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Beniczkyné Dr. Kelemen Gyöngyi s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:
tisztviselő
