A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.IV.35.056/2017/3. szám
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
Dr. Dobó Viola bíró
A felperes: felperes neve
A felperes képviselője: Dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd
Az alperes: alperes neve
(alperes címe)
Az alperes képviselője: Dr. Olasz József ügyvéd
Más perbeli személyek neve és perbeli állása:
A per tárgya: támogatásból beszerzett gépjármű pótlásához való hozzájárulás megtagadása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.518/2016/9. sz. ítélete
Rendelkező rész
A Kúria
– a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.518/2016/9. számú ítéletét és az alperes JHÁT-JF/1942/2.(2016) számú határozatát – az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi;
– kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint elsőfokú- és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mikrobusz beszerzése iránti támogatási kérelmet terjesztett elő 2013. november 25. napján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló (a továbbiakban: részletes támogatási rendelet) 103/2013.(XI. 8.) VM rendelet alapján. Az MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága a 2014. február 4. napján hozott határozatával a támogatási kérelemnek helyt adott, majd azt 2014. március 21. napján kelt határozatával módosította. A felperes a gépjárművet 2014. július 7. napján megvásárolta, a forgalomba helyezés időpontja 2014. július 15. napja volt, másnap a gépjármű a felperes birtokába került. A felperes 2014. augusztus 14. napján kifizetési kérelmet terjesztett elő, melynek az MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága helyt adott és 12.663.550 Ft támogatási összeget állapított meg. 2015. február 23-án a felperes vis maior bejelentést tett a 44/2007. FVM rendelet alapján, közölve, hogy 2015. február 9-én a gépjárművet B-n ellopták, melyről egy rendőrségi feljelentést csatolt. Az MVH 2015. március 12. napján kelt végzésével a vis maior kérelemnek helyt adott, tájékoztatta a felperest arról, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: általános támogatási rendelet) 23. § (1) bekezdése alapján a beruházási támogatásokra az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell: [c)] az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt lopás esetére a beruházás tárgya formanyomtatványon történő bejelentést követően a bejelentés alapjául szolgáló dokumentumokat mellékelve saját forrásból lecserélhető. A felperes a járművet kivonatta a forgalomból, a casco-biztosítás alapján pedig a biztosítótól 8.215.000 Ft-ot kapott.
[2] A felperes 2015. május 20-án kelt levelével tájékoztatta az MVH-t, hogy a gépjárművet ellopták, a Volkswagen már nem gyártja ugyanezt a típusú Transportert, amit a pályázati forrásból megvásároltak, a jelenlegi kínálat az ún. T6-os modell, melynek a gyártása csak a napokban kezdődött el, mely jobb felszereltségű, mint a korábbi T5-ös modell, azonban ennek megvásárlásához nem áll rendelkezésre forrás, mivel annak ára 10 millió Ft+áfa, a biztosítótól azonban csak 8. 215.000 Ft-ot kaptak. Közölte, hogy az ellopott gépjárművel megegyező műszaki tartalmú, 5 személy szállítására alkalmas gépjármű a Tiguan, melynek beszerzése elérhető.
[3] A felperes 2015. június 2-án a tárgyi eszköz cseréjéről bejelentést tett, közölte, hogy a cserélni kívánt eszköz Volkswagen Tiguan, csatolta a Volkswagen T6 kombi gépjárműre tett ajánlatot (12.663.500 Ft-ot), valamint a Volkswagen Tiguan sport and tile BMT gépjárműre tett ajánlatot (9.960.530 Ft-ot).
[4] Az MVH 2015. július 7-én kelt határozatával a kérelmet elutasította, mivel a felperes a cserére irányuló kérelmében azt adta elő, hogy a Tiguan típusú gépjármű 5 személy szállítására alkalmas, a jogcímek tárgyi eszköz cseréjére irányuló kérelmeinek bejelentésére vonatkozó szabályairól szóló 82/2011. MVH Közlemény (a továbbiakban: Közlemény) szerint azonban csak akkor van cserére lehetőség, ha azonos, vagy magasabb műszaki tartalommal rendelkező tárgyi eszközre történik. A csere folytán beszerezni kívánt jármű kapacitására megállapítható, hogy az az eredeti eszközével nem azonos műszaki tartalmú, mivel kevesebb személy szállítására alkalmas.
[5] 2015. június 30-án a felperes ismételten tárgyi eszközcsere iránti bejelentést tett Volkswagen típusú gépjárműre 16.398 km-rel. Az MVH 2015. augusztus 25-ki határozatával a kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy az általános támogatási rendelet 29. § (1) bekezdése alapján első üzembe helyezésű gépek beszerzése támogatható, figyelemmel az 1974/2006/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 55. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is. A támogathatósági feltételnek folyamatosan fenn kell állnia, ezért a tárgyi eszköz csere vonatkozásában kizárólag új, első üzembe helyezésű gépjárműre történő csere fogadható el. A felperes fellebbezést terjesztett elő, hivatkozva arra, hogy indoklási kötelezettségének a hatóság nem tett eleget, továbbá szerinte nincs olyan előírás, amely kizárólag új, első üzembe helyezésű eszközre vonatkozhatna csak.
[6] Az alperes 2015. december 21-én kelt végzésével az elsőfokú hatóság határozatát az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt megsemmisítette és új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a jogszabályok kapcsolatának hatásai és összefüggései nem lettek kellőképpen feltárva.
[7] Az elsőfokú hatóság 2016. február 4-én kelt 297/1501/16/32/2013. számú határozatával a bejelentés tárgyi eszköz cseréjére irányuló kérelmet elutasította hivatkozással az általános támogatási rendeletre, valamint az EK rendelet 55. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra.
[8] A felperes fellebbezést terjesztett elő megismételve a korábbi fellebbezésében foglaltakat.
[9] Az alperes 2016. június 1-jén kelt JHÁT-JF/1942/2.(2016) számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatait helybenhagyta, mivel vis maior esetében a cserére nem lehet újabb támogatást kérni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lopás bekövetkeztével nem kell megfelelni a támogatási feltételeknek, és mivel a jogszabály egyértelmű: kizárólag az első üzembe helyezésű gépek beszerzése támogatható, így a támogatás céljának ellentmondana az, ha az üzemeltetési kötelezettség fennállása alatt az új gépjármű – akár lopás esetén is – használtra lenne cserélhető.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] A felperes keresetet terjesztett elő, kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően. A jogszabálysértést az alábbiakban jelölte meg.
[11] A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés e), f) pontjának nem tett eleget a hatóság, mivel indoklásában nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amelyre a döntését alapította.
[12] Az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdése nem tartalmazza azt, hogy a cserét az ügyfélnek kérelmeznie kellene a hatóságtól, az ügyfél csak bejelentést tesz.
[13] Az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján annak érdekében, hogy az üzemeltetési kötelezettségének a felperes eleget tudjon tenni, vis maior esetén saját forrásból lecserélhető a beruházás tárgya, arra vonatkozóan nincs előírás, hogy az így megszerzett eszköz kizárólag új, első üzembe helyezésű lehet. Az alperesi álláspont az Alaptörvény 28. cikkével ellentétes.
[14] A vis maior kérelemnek helyt adó végzés nem tartalmazott előírást, miszerint a saját forrásból történő csere csak új eszközre vonatkozhat, vagy, hogy csere esetén is meg kell felelni a támogatási feltételeknek.
[15] Az alperes érdemi ellenkérelmében fenntartotta a határozatban foglaltakat azzal, hogy a bejelentés kérelemnek tekinthető, mivel erről az MVH-nak döntenie kell. Lopás esetén kezdeményezhető a támogatásból beszerzett eszköz cseréje, a csere a támogatásból beszerzett tárgyi eszköz pótlását szolgálja, a tárgyi eszközt pedig azért kell cserélni, hogy a támogatott meg tudjon felelni a támogatott eszköz üzemeltetésre vonatkozó kötelezettségének. A gépjármű tehát nem lehet használt, az az első üzembe helyezésű tárgyi eszköz kell hogy legyen.
Az elsőfokú ítélet
[16] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.518/2016/9. számú határozatával a felperes keresetét elutasította 2016. november 17. napján.
[17] A bíróság szerint a beruházás tárgya lecserélésének célja az, hogy az üzemeltetési kötelezettségének a támogatott eleget tegyen. Az üzemeltetési kötelezettség pedig az általános támogatási rendelet 29. § (1) bekezdésének megfelelő gépberuházásra terjed ki, így nincs jelentősége annak, hogy csere esetében nem kerül sor a támogatási összeg folyósítására ismételten.
[18] Az alperesi hatóság a bíróság szerint anyagi jogszabálysértést nem követett el, mivel az üzemeltetési kötelezettség a beruházás eredeti tárgyára, illetve annak megfelelő gépjárműre vonatkozik, így a lopás miatt beszerezni kívánt gépjármű sem lehet használt.
[19] A bíróság szerint nem állapítható meg az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés sem, amikor az elsőfokú hatóság a vis maior kérelemnek helyt adó végzése kapcsán nem tájékoztatta a felperest arról, hogy saját forrásból történő csere csak új eszközre vonatkozhat, illetve csere esetén is meg kell felelni a támogatási feltételeknek.
[20] A bíróság szerint a felperes által hivatkozott Alaptörvény 28. cikke a bíróságok számára ad iránymutatást (teleologikus jogértelmezés) a jogalkalmazás során, a bíróság a fentiekben kifejtettek szerint arra az álláspontra helyezkedett, hogy az üzemeltetési kötelezettség teljesítése, mint cél elérése esetén a beszerezni kívánt járműnek a támogatás feltételeinek meg kell felelnie.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[21] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben a felperes nyújtotta be. A felperes kéri a bíróság ítéletének megváltoztatását oly módon, hogy a keresetének adjanak helyt, egyben az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően kéri hatályon kívül helyezni és az elsőfokú szervet új eljárás lefolytatására kötelezni. A felperes kéri továbbá az alperes perköltségben való marasztalását.
[22] A felperes szerint a jogerős ítéletben foglaltakból sem az alperes határozatából nem következik, hogy kizárólag első üzembe helyezésű gép fogadható el pótlásként. A felperes szerint nem életszerű és nem is ésszerű, hogy a lopás utáni pótlásra ez a szabály vonatkozzon. A felperes szerint az ítélet sérti a polgári perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdését, mivel az eljáró bíróság a felek előadásait tévesen mérlegelte. Ugyancsak sérül a Pp. 221. § (1) bekezdése, a vis maior végzésben a felperes nem kapta meg ugyanis a szükséges tájékoztatást.
[23] A felperes szerint a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény 28. cikkét, ugyanis a döntés ellentétes a támogatás elveivel és céljával. A felperes ugyanis eleget tett az első üzembe helyezésű jármű üzemeltetésének akkor, amikor a támogatás igénylésekor új gépjárművet vásárolt, ez nem vonatkozhat azonban a pótlásra.
[24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Kúria döntése és jogi indokai
[25] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[26] A Pp. 275. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására.
[27] Jelen ügyben a Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy lopást követően pótlásként kizárólag első üzembe helyezésű gépjármű fogadható-e el jogszerűen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások feltételeinek való megfelelés körében.
[28] Az általános támogatási rendelet 29. §-a szerint kizárólag a jogszabály egyéb feltételeinek megfelelő, első üzembe helyezésű gépjárművek beszerzése támogatható, figyelemmel az akkor hatályos EK rendelet 55. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is. A részletes támogatási rendelet) 1. § (4) bekezdése szerint az általános támogatási rendelet vonatkozó pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési határozattól számított öt évig áll fenn.
[29] Az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint „az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás tárgya (…) nem idegeníthető el és nem adható bérbe, de jótállás alapján történő csere, amortizáció, lopás, működésképtelenné, használhatatlanná válás esetén a beruházás tárgya az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon történő bejelentést követően – a bejelentés alapjául szolgáló igazoló dokumentumokat mellékelve – saját forrásból lecserélhető”.
[30] Az eljáró bíróság az ítélet indoklásának 5. oldalán úgy következtetett, hogy az üzemeltetési kötelezettség időtartamán belül, ha az előbbiek szerinti csere válik szükségessé, csakis az általános támogatási rendelet idézett 29. §-a szerinti beszerzés támogatható.
[31] A Kúria vitatja ezt az okfejtést. A vis maior esetekben szükségessé váló csere idején egy használt eszközt kell pótolni. A használt eszköz értéke biztosan kevesebb az újnál. Az új eszköz beszerzésének előírása gyakorlatilag a támogatás megnövelését, pontosabban a támogatott forrásai terhére való megnöveltetését jelentené, aminek azonban nem lehet alapja.
[32] Nincs oka ezért annak, hogy a vis maior cserét ismételten (új) beszerzésként kellene meghatározni. A támogatott tevékenység folytatásához elegendő a vis maior esemény előtti állapot helyreállítása. Az általános támogatási rendelet rendelkezése, miszerint saját forrásból a csere – bejelentés tudomásul vételét követően – megvalósítható, erre kell, hogy utaljon. A kötelező (CASCO) biztosítás révén továbbá a fedezet jellemzően nem teljesen új beszerzésnek megfelelő mértékben kerül rendelkezésre bocsátásra.
[33] A Kúria szerint az általános támogatási rendelet 29. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy csere esetén az új beszerzés szabályait kellene automatikusan alkalmazni. A csere kapcsán nem kezdődhet újra a támogatás, hanem folytatódik, optimális esetben úgy és ott, miként a támogatott tevékenység végzése megakadt.
[34] A felperes keresetében felhívja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jelen ítéletben hivatkozott Közleményét, jelezve, hogy ebből sem következik a pótlás új eszköz beszerzéseként való meghatározása.
[35] Az elsőfokú bíróság erre nem reagált, lényegében helyesen, hiszen közleményben foglaltakra ítéletét nem alapíthatta, tekintettel arra, hogy a közlemény az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése alapján nem jogszabály. A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabályok alapján vizsgálja felül a Pp. 339/A. §-a szerint.
[36] A Kúria is csupán az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utalás miatt tér ki a Közlemény tartalmára. Az alperes vonatkozó közigazgatási eljárására ugyanis a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 24. § (3) bekezdése szerinti más jogi eszköz kihatással lehetett. A Kúria ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a Közleményből sem következik az új eszközzel való pótlás kötelezettsége. Az abban szereplő részletezés dacára nem is lehetne ilyen olvasat, hiszen közlemény nem írhat felül jogszabályt, nem állapíthat meg többletkötelezettségeket. Mindez magából a Közleményből is kitűnik, amikor utolsó mondatában a következő fordulat szerepel: „Amennyiben a közlemény és a vonatkozó jogszabályok közötti ellentmondás vagy eltérés merül fel, abban az esetben a jogszabályok az irányadóak.” A Kúriának mindezek miatt a Közlemény további tartalmával már nem kellett foglalkoznia.
[37] A Kúria az előzőek alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet is sérti a Pp. 221. § (1) bekezdését. Ugyancsak sérül az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja, mert saját forrásból lehet és kell a pótlást megvalósítani, tehát nem új támogatási összegből, vagyis jellemzően nem az új beszerzés szabályait kell alkalmazni.
[38] E megállapítást támasztja alá a Kúria Kfv.IV.35.591/2013/7. számú határozatában, a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehető támogatásokkal összefüggésben adott iránymutatása is, amely szerint az általános támogatási rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő saját forrásból való lecserélés nem kizárólag a 29. § (1) bekezdése szerinti első üzembe helyezés útján érvényesíthető.
[39] A Kúria ezért a bíróság ítéletét és a közigazgatási szerv határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárás során a tárgyi eszköz cseréjét engedélyezni kell.
A döntés elvi tartalma
[40] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások körében gépjárműbeszerzésre irányuló támogatások esetén a lopás és más vis maior eseteken a szükséges cserére a körülmények függvényében nem feltétlenül és nem kizárólag az új beszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
Alkalmazott jogszabályok
[41] 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 23. § (1) bekezdése b-c) pont, 1974/2006/EK rendelet 55. cikk (1) bekezdés b) pont, 29. § (1) bekezdés; 2010. évi CXXX. törvény 24. § (3) bekezdés
Záró rész
[42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[43] Az felperes pernyertességére tekintettel, valamint figyelemmel a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 78. §-ára is, az alperest kötelezte a felperes perköltségeinek megfizetésére.
[44] A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § a) pontja értelmében, valamint figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ára is, az állam viseli.
Budapest, 2017. október 3.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s.k. bíró