A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.IV.35.431/2015/5.
A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A felperes: felperes neve
A felperes képviselője: Dr. Kondorosi Mátyás
Az alperes: alperes neve
Az alperes képviselője: Dr. Ivanovits Andrea
Ivanovits és Káldy Ügyvédi Iroda
A per tárgya: Natura 2000 kompenzációs támogatás erdőrészletekre
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 9.K.27.199/2014/19. számú ítélete
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 9.K.27.199/2014/19. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria
– a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.199/2014/19. számú ítéletét hatályában fenntartja;
– kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2012. május 12-én az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV.27.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) alapján Natura 2000 erdőre vonatkozó kompenzációs támogatás 2012. évi kifizetése iránti kérelmet nyújtott be Nagybörzsöny … hrsz. alatt lévő 2F, 9A, 13A, 13B, 13C erdőrészletekre.
[2] Az elsőfokú közigazgatási szerv a kifizetési kérelemnek helyt adott, és 3.963.348 Ft támogatási összeget állapított meg a felperes részére.
A felperes az alperes határozata ellen fellebbezést terjesztett elő, melyben előadta, hogy az elsőfokú határozat kézbesítésekor szerzett arról tudomást, hogy a blokkazonosítótól függetlenül minden erdőrészlet vonatkozásában be kell nyújtani a Natura 2000 kompenzációs támogatás iránti kérelmét. Így kérte a Nagybörzsöny … hrsz.-n nyilvántartott külterületi ingatlanon fekvő 1C2, 1D1, 2A, 2B, 2C, 2D, 2E, 2G, 2H, 3A, 3B, 3C, 4A, 5A, 5B, 6B2, 6C1, 6D, 7A, 7B, 7C, 8A, 8B, 134A gazdálkodás alatt álló erdőrészletek vonatkozásában is a támogatás megítélését. Utalt arra, hogy a kérelem benyújtásának időszakában kórházban volt, így a falugazdász segített neki. Önhibán kívüli okból nem igényelt minden erdőrészletre támogatást.
[3] A fellebbezés során eljárt alperes határozatában a fellebbezést elutasította, az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát helybenhagyta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra utasítását.
[5] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat.
Az elsőfokú ítélet
[6] Az ügyben eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 9.K.27.199/2014/19. számú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság megállapította, hogy a kérelemben a… hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában az összes erdőrészlet blokkazonosítóval került kijelölésre, amely felölelte a hrsz. teljes területét, az erdőrészletek külön számmal történő megjelölés nélkül is. A bíróság megállapította, hogy a felperes a falugazdász segítségét vette igénybe, annak hivatali helyiségében, a hivatali számítógépen a falugazdász útmutatása alapján végezték el a kérelem kitöltését. Utalt arra is, hogy 2012-ben első alkalommal került sor elektronikus úton történő kitöltésre, az újszerűségre tekintettel a falugazdász telefonon többször felvette a kapcsolatot a központ munkatársaival, akik szóbeli utasítást adtak. A program szerint a kérelem megfelelően került kitöltésre, hibát, vagy hiányosságot a program nem jelzett.
[7] A bíróság szerint az ügyben a felperest nem lehet vétkesnek tekinteni, a kérelem kitöltése során az elvárt gondosság követelményeinek megfelelően járt el. A bíróság osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy a jogszabály nem határozza meg az adattartam körét, ugyanis a 29/2012. (III.24.) VM rendelet 3. § (1) bekezdése kizárólag akként rendelkezik, hogy az egységes kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfél támogatási és kifizetési igényét a 2. § (1) bekezdésében foglalt támogatási jogcímek vonatkozásában oly módon, hogy az ügyfél által megjelölésre kerülnek a jogcímekre vonatkozó igénylések és kitöltésre kerülnek az igénylésekhez kapcsolódó mezők, valamint a támogatásra való jogosultsághoz szükséges adatok.
Az iratokból megállapítható tehát, hogy a Nagybörzsöny … hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában az összes erdőrészlet blokkazonosítóval került kijelölésre, a blokkazonosító alapján ez a … hrsz. teljes területét érinti.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] Az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Az alperes utalt arra, hogy a VM rendelet 4. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a támogatás erdőrészlet után érvényesíthető (kizárólag erdőrészletre adható támogatás). A VM rendelet 1. § (1) bekezdése, 7. § (1) és (2) bekezdése, a 29/2012. (III.24.) VM rendelet 24. pontja, illetve 3. § (1) bekezdése alapján egyértelműen megállapítható, hogy az igény érvényesítéséhez a kérelmező köteles az egységes kérelemben feltüntetni a jogszabályban előírt támogatáshoz szükséges adatokat. Erdőterület után igényelt támogatás esetén a kérelem kötelező tartalmát képezi az erdőterület MePAR szerinti fizikai blokkazonosító adata és az erdőrészlet azonosító adata is. Ezt a 29/2012. (III.24.) VM rendelet 3. § (1) bekezdése szövegszerűen tartalmazza.
Hivatkozott az alperes arra is, hogy a jogszabályok alkalmazásáról a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2012. évi egységes kérelem kitöltése útmutatójának 6.5 fejezetében egyértelműen tájékoztatta a kérelmezőket arról, hogy az erdőrészlet azonosítót is meg kell adni. Tévedett a bíróság amikor azt állapította meg, hogy a Nagybörzsöny… hrsz.-ú ingatlan blokkazonosító adatával a felperes jogszerűen bejelentette az erdőterülettel kapcsolatos támogatási igényét.
Mindezek alapján álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a VM rendelet 4. § (1) bekezdését és a 22/2013. (IV.8.) VM rendelet 3.§ (1) bekezdését.
[9] Az ügyben a felperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő. A felperes kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Előadta, hogy az alperes nem hivatkozik pontosan az általa felhívott jogszabályok tartalmára, illetve nem foglalt állást az ítéletben is rögzített közösségi jogi rendelkezések alkalmazhatóságáról. Az alperes által meghatározott jogszabály az erdőrészlet fogalma mellett tartalmazza a fizikai blokk fogalmát is. Nem helytálló az alperes azon állítása, hogy a felperes az erdőterület erdőrészletre vonatkozó adatait nem közölte, mert a fizikai blokk megjelenítését követően nem volt lehetőség további adat bevitelére. Az ügyben a tanúként meghallgatott személy előadta, hogy 2012. évben került sor első ízben elektronikus úton a kérelem előterjesztésére, a kérelem és az előterjesztési mód újszerűségére tekintettel telefonon többször is felvette a kapcsolatot a központtal, akiknek a szóbeli útmutatása szerint jártak el. A tanú szerint a kérelem megfelelően került kitöltésre a program alapján is.
A felperes szerint az ügyben figyelembe kell venni az 1122/2009/EK rendelet 73. cikk (1) bekezdését is, amely mentesíti a mezőgazdasági termelőt, ha tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másként bizonyítja, hogy nem vétkes. A felperes szerint nem lehet vétkesnek tekinteni, mert részt vett az erdőgazdálkodók kötelező képzésén; ez volt az első év, amikor kizárólag elektronikus úton lehetett előterjeszteni a kérelmet; az informatikai rendszert az alperes változtatta meg; a fizikai blokk megjelenítését követően nem volt lehetőség további adatbevitelre. Megjegyezte továbbá, hogy az alperes ezen túlmenően is változtatott a kérelem adattartalmán, mert 2014-től kezdve kizárólag a blokkazonosítók meghatározását kéri feltüntetni a kérelmen.
A felperes szerint az 1122/2009/EK rendelet 73. cikk (1) és (3) bekezdését is figyelembe véve a jogerős ítélet jogszerű, nem ütközik az alperes által megállapított jogszabályi rendelkezésekbe, az alperes által csatolt felhasználói kézikönyvet pedig nem lehet érdemi bizonyítékként figyelembe venni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A 29/2012. (III.24) VM rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján igénybe vehető támogatásra is.
[11] A 29/2012. (III.24) VM rendelet 3. § (1) bekezdése meghatározza, hogy az egységes kérelemnek mit kell tartalmaznia. A 3. § (3) bekezdés jelen ügyben releváns szövegrészlete szerint „[a] 2. § (1) bekezdés 24. pontja szerinti jogcím esetében az ügyfélnek a MePAR szerinti fizikai blokk numerikus azonosításával, valamint az erdőrészlet azonosító megadásával kell teljesíteni a területadatok megadására vonatkozó kötelezettségét.”
[12] A fenti jogszabályhely szerint tehát a területadatok megadására vonatkozó jogszabályi kötelezettség kiterjed az erdőrészlet azonosító megadására is.
[13] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló VM rendelet szerint:
„4. § (1) Kizárólag azon erdőrészletre adható támogatás, amely
- a) a MePAR adatbázisban az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerint és az Országos Erdőállomány Adattárban Natura 2000 területként lehatárolásra került, és
- b) az agrárpolitikáért felelős miniszter a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pont cg) alpontja alapján irányító hatósági jogkörében eljárva minden év március 15-ig közzétett közleményében meghatározott fizikai blokkban helyezkedik el.”
[14] Megállapítható tehát, hogy a felperes által igényelt támogatás alapvetően az erdőrészletre vonatkozóan igényelhető, az erdőrészlet adatai alapján dönthet a hatóság a kérelemről. A felperes a Nagybörzsöny … hrsz.-ú külterületi ingatlanra igényelt EMVA Natura 2000 erdő kompenzációs támogatást, a támogatási kérelem elektronikus kitöltése során csak néhány erdőrészlet azonosítószáma került megjelölésre. A kérelemben a blokkazonosító alapján került feltüntetésre az erdőgazdálkodási terület. A felperes a támogatás iránti kérelmének helyt adó határozata fellebbezésében fejtette ki, hogy a blokkazonosító alapján az adott helyrajzi számú terület egészére kiterjedő valamennyi erdőrészletet figyelembe kell venni (azaz az így megjelölt további huszonnégy erdőrészletet).
[15] Mind a hazai jogból, mind pedig az 1122/2009/EK bizottsági rendeletből az következik, hogy a kérelemnek minden lényeges információt tartalmaznia kell. Az 1122/2009/EK bizottsági rendelet II. fejezetében található 57. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelmek tekintetében ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok és a bejelentett terület között, akkor a támogatás kiszámításánál az alacsonyabb értéket veszik figyelembe.
[16] Megállapítható tehát, hogy a szabályok a támogatási kérelem pontos, az előírásoknak megfelelő kitöltését írják elő, a jogszabályokból következő pontosságnak nem felel meg, ha a mezőgazdasági termelő nem jelöli meg a kérelme alapjául szolgáló erdőrészletet adatait.
[17] Az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. cikk (1) bekezdése a következőképpen szól: „Az I. és II. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.”
[18] A fenti szabály lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelő a támogatások igénylése során a számára nem felróható cselekedetei miatt mentesüljön a hátrányos következményektől. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként tényként állapította meg, hogy a felperest kérelmének kitöltésében falugazdász segítette. A falugazdász a kérelemben a blokkazonosító alapján tüntette fel az erdőgazdálkodási területet. A bíróság a bizonyítási eljárás során azt is megállapította, hogy a kérelem kitöltése során hivatalos segítséget kértek, a szerint jártak el, a Nagybörzsöny… hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában az összes erdőrészlet blokkazonosítóval került kijelölésre. A kötelező elektronikus kitöltés során a program hibát, vagy hiányosságot nem jelzett. Ezeket a tényeket az alperes felülvizsgálati kérelmében nem cáfolta.
[19] A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperes ügyében az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. cikk (1) bekezdése alkalmazásának helye van, a felperes nem volt vétkes abban, hogy nem jelölte meg a hatóság által megkívánt módon az erdőrészletet.
[20] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
Az döntés elvi tartalma
[21] Elektronikusan benyújtott mezőgazdasági támogatási kérelem elbírálásakor a hatóság nem hagyhatja figyelmen kívül a mezőgazdasági termelő vétlenségét bizonyos adatok pontatlan megjelöléséért.
Záró rész
[22] A Kúria a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 78. § alapján kötelezte a pervesztes alperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére.
[23] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2016. március 22.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró