Kedves Látogató!
A mai bejegyzésemben a másodfokú eljárás egy lényeges velejárójáról, a fellebbezési illeték fizetési kötelezettségről írok.
Néha előfordul, hogy a hatóság olyan végzést vagy határozatot hoz, amelyhez lenne pár szavunk. Erre remek lehetőség a fellebbezés intézménye, amelyet az elsőfokú adó- és vámhatósági határozat ellen minden esetben, az elsőfokú végzés ellen pedig a törvényben konkrétan meghatározott esetekben nyújthat be az érintett. Ez a jó hír, a rossz pedig az, hogy a fellebbezés illetékköteles beadvány.
És mennyi az annyi?
Az, hogy mennyi illetéket kell fizetnünk, a fellebbezéssel érintett összegtől, vagy az ügy jellegétől függ. Ezt fogom röviden kifejteni.
Alapesetben az elsőfokú határozat elleni fellebbezés illetéke, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint.
Ez nem túl bonyolult, de azért készítettem Excelben egy egyszerű kalkulátort, melyet itt érsz el:
Fontos, hogy gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adó- vagy vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítési és/vagy mérséklési kérelem ügyében a fellebbezési illeték a kalkulátorral számolható, de az illeték legkisebb összege 15 000 forint. A kalkulátort ennek figyelembevételével kell alkalmazni.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a határozat elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok szerint kell illetéket fizetni. Az általános közigazgatási rendtartás nem ismeri a kérelemre induló felügyeleti intézkedés jogintézményét. Az egyes ágazati jogszabályok (például a közúti közlekedésről szóló törvény) szabályozzák az úgynevezett újrafelvételi eljárást, de annak díja nem függ az eljárás tárgyának értékétől, ennek megfelelően később tárgyaljuk.
Ezek voltak az ügy értékétől függő illeték-mértékek.
És most lássuk a tételes jogorvoslati illetékeket!
Ha a határozat elleni fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.
Adó- és vámhatósági végzés elleni fellebbezésért (a végrehajtási kifogást elbíráló végzés kivételével) 3000 forint illetéket kell fizetni.
A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni, a végzés után nem kell illetékelni!
Az egyes ágazati jogszabályokban – a vámhatósági gyakorlatban a közúti közlekedésről szóló 1988. évi 1. törvény 21/N. §-ában – szabályozott újrafelvételi eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.
Nem tartozik szorosan a témához, de a törvény együtt tárgyalja a fellebbezési illetékekkel, ezért megemlítem, hogy a gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adó- és vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló elsőfokú eljárás illetéke 10 000 forint. Eszerint nem kell illetéket fizetni természetes személyeknek és az egyéni vállalkozóknak a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló kérelem esetén. Továbbá mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.
A fentieket ebben a táblázatban rendszereztem:
| Illeték tárgya | Alany / feltétel | Illeték összege |
|---|---|---|
| első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés | a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható | kalkulátor! |
| első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés | a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg | 5000 forint |
| az Air. szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem | a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható | kalkulátor! |
| az Air. szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem | a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg | 5000 forint |
| Végzés | 3000 forint | |
| végrehajtási kifogás | 5000 forint. | |
| végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés | 10 000 forint | |
| újrafelvételi eljárás | 3000 forint | |
| fizetési könnyítés, adómérséklés | gazdálkodó szervezet, ide nem értve az egyéni vállalkozót | 10 000 forint |
| fizetési könnyítés, adómérséklés | természetes személy, egyéni válalkozó | mentes |
| fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés | gazdálkodó szervezet, ide nem értve az egyéni vállalkozót / a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható | kalkulátor, de legalább 15 000 forint! |
| fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés | gazdálkodó szervezet, ide nem értve az egyéni vállalkozót / a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg | 15 000 forint |
| fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés | természetes személy, egyéni válalkozó | kalkulátor! |
| automatikus részletfizetés | Art. szerinti megbízható adózó | mentes |
Ki fizeti a fellebbezési illetéket?
A válasz nem látszik bonyolultnak: Aki fellebbezésre jogosult, és él is a jogával.
De van olyan eset, amikor több ügyfél van egy közigazgatási eljárásban, akkor az illetéket a fellebbező ügyfeleknek kell megfizetni. (Tehát aki nem fellebbez, annak nem.) A kötelezettség egyetemleges, tehát a hatóságnak mindegy, hogy egyetlen ügyfél fizeti meg az illetéket, vagy kérelmezők elosztják egymás között a fizetendőket. a lényeg, hogy az illeték teljes egészében meg legyen fizetve.
Hogyan lehet megfizetni a fellebbezési illetéket?
A jogorvoslati illetéket elméletileg banki átutalással, az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren, vagy illetékbélyegen lehet leróni. A törvény annyiban szűkíti le a lehetőségeket, hogy az adó- és vámhatósági ügyben az illetékbélyeg nem fogadható el. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény pedig gyakorlatilag minden gazdasági szereplőt elektromos ügyintézésre kötelez, ahol az illetékbélyeg nem jöhet szóba. Illetékbélyeggel tulajdonképpen csak a természetes személyek róhatják le a fellebbezési illetéket, az adó- és vámhatóság előtt ők sem.
Azonban van egy kivétel. A közúti közlekedésről szóló törvény alapján a vámhatóság közúti ellenőrzést végez, ahol a gépjárművezető, mint természetes személy bírságolható. A természetes személy nem kötelezett elektronikus ügyintézésre, ezért ez a körülmény nem zárja ki az illetékbélyeg alkalmazását. Esetünkben a vámhatóság bírságol, azonban itt nem vámhatósági jogkörében, hanem közlekedési hatóságként a törvény felhatalmazása alapján. Ezért elfogadható természetes személytől a papír alapú fellebbezés a ráragasztott illetékbélyeggel. Ha ez nem így lenne, akkor ugyanazon gépjárművezető ugyanazon jogsértés miatt más eljárásban részesülne, mintha más, ugyanerre az ellenőrzésre jogosult hatóság, például a rendőrség vonná eljárás alá.
Egy beadvány, több ügy
Gyakori, hogy egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, például fellebbeznek és annak elutasítása esetére mérséklési vagy részletfizetési kérelmet is benyújtanak. Ilyenkor az eljárási illetéket – ha mindkét eljárást le kell folytatni – mindkét kérelemre meg kell fizetni.
Előfordul, hogy a fellebbezés több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul. Ebben az esetben, az illetéket úgy kell megfizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményeztük volna az eljárást. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezéssel támadott döntésenként ki kell számolni a fizetendő illetéket, és azt összeadni. Nem helyes eljárás, hogy – ha fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható- a fellebbezéssel érintett összegeket összeadjuk, és úgy kalkuláljuk ki az illetéket. Egyrészt a kerekítés miatt más-más összeg jöhet ki, másrészt a fizetendő minimum és maximum is döntésenként számítódik!
Példánkban két 80 ezres bírsághatározat ellen fellebbezünk. 160 ezer forint után 6 400 forintot kellene fizetnünk, de mivel 80 ezer forint után minimum 5000 forint az illeték, a két határozatra 10 000 forint a fizetendő összeg. Természetesen az 500 ezres maximum illeték is így értelmezendő, tehát nem tudunk az illetéken spórolni azzal, ha egyszerre több határozat ellen fellebbezünk egy beadványban.
És ha nem fizetjük meg az illetéket?
Az ügy típusától függően kétféle eljárásban lehet részünk. Az általános közigazgatási rendtartás szerinti ügyekben kapunk egy felszólítást a fellebbezési illeték megfizetésére, és ha azt a megadott határidőre nem teljesítjük, az eljárást a másodfokú hatóság megszünteti. Adóügyekben az eljárást le kell folytatni, és a befizetni elmulasztott illetéket adók módjára behajtja tőlünk a hatóság.
Mikor jár vissza az illeték?
Amennyiben a másodfokú eljárásban megállapítják, hogy az elsőfokú hatóság számunkra hátrányosan tévedett, jogsértő döntést hozott, a fellebbezési illetéket az első fokon eljárt hatóság visszatéríti. A jogszabály szövege szerint valamennyi megfizetett jogorvoslati illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a döntés hatását összességében kell értelmezni. Tehát ha a döntésben több jogszabálysértő rendelkezés van, amely hátrányunkra és előnyünkre is tévedett, az illeték csak akkor jár vissza, ha a hátrány nagyobb, mint az előny. Fontos, hogy a teljes illeték visszajár függetlenül attól, hogy a döntés esetleg csak részben volt jogsértő.
Visszajár a fellebbezési illeték akkor is, ha a fellebbezésünket visszautasítják, például elkésettség okán. Viszont ha a fellebbezésünket annak benyújtása után visszavonjuk, már nem várhatjuk a visszatérítést, mert az eljárás a kérelmünkre már megindult, és a döntéshozatal a mi kívánságunkra maradt el.
A fellebbezési illeték visszatérítése még egy okból maradhat el: Ha adótartozásunk van vagy végrehajtás alatt állunk valamely tartozás miatt, a befizetett illetéket az adóhatóság a tartozásra elszámolhatja.
Üdv:
Árpi
A bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!
A bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.
A bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.
