Site icon Jogbogozó

Az újrafelvételi eljárás szabályai

Kedves fuvarozók és gépjárművezetők!
És Kedves Mindenki!

A közigazgatási eljárásról szóló törvényt (Ket.) 2018. január 1-jén felváltotta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.), amely a Ket.-tel ellentétben a sok dologról már nem rendelkezik. Az itt nem szabályozott, de fontos kérdések az egyes ágazati jogszabályok rendelkezései közé kerültek át, így a jogorvoslat témakörében az újrafelvételi eljárás is . A törvény indokolása szerint az újrafelvételi eljárást a gyakorlatban nem alkalmazzák, ezért kerül ki az Ákr. hatásköréből az ágazati jogszabályokéba, mint például a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénybe.

Tehát az újrafelvételi eljárás jogintézménye nem szűnt meg, csak az azt szabályozó rendelkezés változott, és némi „fazonigazítás” történt.

Tehát a lényeg:

A közúti közlekedésről szóló törvény alapján folytatott közigazgatási bírságolási eljárásban

a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be,

feltéve, hogy

Tehát ha olyan bizonyítékot szerzünk be az ügyben, amelyről az egész eljárás során nem tudtunk, pedig már megvolt valahol, és arról a hatóság sem tudott, akkor újrafelvételi kérelmet nyújthatunk be a már lezárult ügyünkben.

Fontos, hogy csak határozat ellen nyújtható be újrafelvételi kérelem, végzés ellen nem.

A törvény az újrafelvételi kérelem visszautasításnak jogcímeit is felsorolja:

Kinek kell benyújtanunk az újrafelvételi kérelmet?

Az újrafelvétel nem fellebbviteli jogorvoslat, így az újrafelvételi kérelem elbírálására ugyanaz a hatóság jogosult, amely az elsőfokú határozatot hozta. Nekünk tehát oda kell címezni és küldeni a kérelmünket.

Eljárási illetéket kell fizetni?

Hát persze! Az újrafelvételi eljárásért az illetéktörvényben meghatározott általános tételű, 3000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetni tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.

Milyen döntés születhet az újrafelvételi eljárásban?

Ha nem utasították vissza az újrafelvételi kérelmünket, akkor a hatóság kétféle lehetőség előtt áll:

1.
Ha a hatóság az újrafelvételi kérelem beérkezése után újramérlegeli az összes bizonyítékot, és azt állapítja meg, hogy a szabályosan benyújtott, újonnan megismert bizonyíték az eredeti elsőfokú határozat módosítását vagy visszavonását nem indokolja, akkor a kérelmet fellebbezéssel nem támadható végzésben elutasítja a végleges eredeti döntés változatlanul hagyása mellett.

2.
A törvény szövege szerint az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot

E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.

Érdekesség, hogy ha az elsőfokú hatóság az újrafelvételi kérelmünknek helyt ad, akkor jogosult a felettes szervének másodfokú döntését is módosítani, illetve visszavonni.

Összegzés

Az újrafelvételi eljárás nagyon ritkán kerül elő a gyakorlatban, mert sok dolog együttállása szükséges ahhoz, hogy a kérelmünk célt érjen. Mindazonáltal jó, ha tudunk erről a lehetőségről, mert például a közigazgatási bírság megfizetésére kötelezett személyének meghatározásakor, ahol a hatóságnak valódi mérlegelési lehetősége lehet, aranyat érhet egy elkallódott oktatási jegyzőkönyv, vagy bármely más bizonyíték, amely a felelősségünk alól mentesíthet.

Üdv:
Árpi

Az újrafelvételi eljárás szabályai című bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

Az újrafelvételi eljárás szabályai című bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

 

Az újrafelvételi eljárás szabályai című bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.

Exit mobile version