Kedves Látogató!
Dolgozatunk harmadik részében az egészségkárosodási járadék ismertetésére vállalkoztunk.
Az egészségkárosodási keresetkiegészítés mellett az egészségkárosodási ellátás másik pillére az egészségkárosodási járadék. Nézzük meg, hogy az egészségkárosodási járadék folyósításához mely feltételeknek kell teljesülniük!
Az egészségkárosodási járadék akkor adható, ha az érintett kolléga a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesült.
A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól – a pénzügyőr kivételével – a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha a hivatásos állomány tagjának az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű.
Mi történik a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem benyújtása után?
Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján
- haladéktalanul felterjeszti javaslatát az országos parancsnoknak;
- ha arra még nem került sor, a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos parancsnokot a közrehatás vizsgálatára irányuló becsületbírósági eljárás megindítása céljából;
- ha arra még nem került sor, a felterjesztéssel egyidejűleg megkezdi a továbbfoglalkoztatás lehetőségére vonatkozó vizsgálatot.
Fontos, hogy a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítés az érintett kérelmére adható, hivatalból nem intézkednek!
A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében az előterjesztést az eredeti rendvédelmi szerv országos parancsnoka terjeszti fel.
Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, az országos parancsnok legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot.
Annak megállapítása érdekében, hogy az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében a közrehatás megállapítható-e, az országos parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat megérkezésétől – vagy ha az korábbi, a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról szóló tájékoztatás megérkezésétől – számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot. Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a Becsületbíróság összehívásáról a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat – vagy ha az korábbi, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem – kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik.
A Becsületbíróság összetételére és működésére vonatkozó szabályokat a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 47/A-47/I.§-ai tartalmazzák
Alkalmatlan egészségkárosodási járadék iránti kérelem
Ha a Becsületbíróság megállapítja a közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében, akkor a továbbfoglalkoztatási kérelem nem kerül felterjesztésre a miniszterhez, és az országos parancsnok a tudomásra jutást követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg. Tehát sem egészségkárosodási járadék, sem egészségkárosodási keresetkiegészítés nem folyósítható az érintettnek.
Ha a kérelmező már saját jogú nyugdíjas vagy szolgálati járadékos, illetőleg egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van, az országos parancsnok a tudomásra jutást követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.
Mi történik, ha a Becsületbíróság megállapítja a közrehatást?
Ha a Becsületbíróság megállapítja a közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében, akkor a továbbfoglalkoztatási kérelem nem kerül felterjesztésre a miniszterhez, és az országos parancsnok harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.
Ha a Becsületbíróság az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratok az állományilletékes parancsnok által az országos parancsnokhoz történő felterjesztését megelőzően dönt a közrehatás megállapításáról, az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.
Mi történik, ha a Becsületbíróság nem állapít meg közrehatást?
Ha a Becsületbíróság nem állapít meg közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében, az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi előterjesztését a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló kérelemről és a Becsületbíróság döntéséről a miniszterhez.
A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a rendvédelmi szervnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet a hivatásos állomány tagja nem hivatásos munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.
Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.
Ha a miniszter helyt ad a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés iránti kérelemnek…
A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés esetében a rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében az országos parancsnok intézkedik.
Az egészségkárosodási járadékra való jogosultságot és annak mértékét az országos parancsnok hivatalból állapítja meg.
Az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat az állományilletékes parancsnok – ha személye nem esik egybe az országos parancsnokkal – terjeszti fel a miniszter továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítést megállapító döntésének kézhezvételét követő napon. Az országos parancsnok az iratok kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság tárgyában a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítés esetén.
A rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
Ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés iránti kérelmet elutasítja…
Amennyiben a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítési kérelmet elutasítja, – ha az egyéb feltételek fennállnak – a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítására irányuló eljárás folytatása érdekében a továbbfoglalkoztatás lehetőségére vonatkozó, már megkezdett eljárást folytatni kell, ugyanakkor a Becsületbíróság ismételt összehívására (a közrehatás vizsgálatára) nem kerül sor.
A következő bejegyzés az egészségkárosodási ellátás összegéről szól.
Üdv:
Dr. Búza László és Csete Árpád
A bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!
A bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.
A bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.