Site icon Jogbogozó

Ömlesztett áruk fuvarozása

Kedves fuvarozók és gépjárművezetők!

És Kedves Mindenki!

 

A mai bejegyzésemben az ömlesztett áruk szállításának szabályait járom körbe. A legelső kérdés, amit meg kell válaszolnunk, hogy

Mit nevezünk ömlesztett árunak?

A jogszabály természetesen nem tartalmaz konkrét felsorolást. Csak néhány szempontot ad meg, amelyek mindegyiknek meg kell felelnie a szállított árunak, hogy azt ömlesztett árunak nevezhessük. Hogy mik ezek a szempontok? Íme:

Az ömlesztett áru:

  1. részecskékből, szemcsékből, vagy nagyobb anyagdarabokból, illetve ezek kombinációjából álló anyag, amelyet
  2. tömegben, rendezetlenül és
  3. csomagolás nélkül raknak fel

az azt továbbító tehergépjármű rakfelületére.

Az első feltétel egyértelműen meghatározza az ömlesztett áru lehetséges halmazállapotát. Részecskékből, szemcsékből, pláne nagyobb anyagdarabokból folyékony és gáznemű anyag nem állhat, tehát marad a szilárd halmazállapot, amely szóba jöhet.

A második feltétel szerint az anyag nem megszámlálható darabokból áll, vagy ha igen, a darabok száma lényegtelen a mennyiség meghatározása szempontjából. Magyarul, ha egy szállítmány mennyiségét darabban határozzák meg, kizárt, hogy ömlesztett áruról beszélhessünk.

A harmadik feltétel szerint semmiféle csomagolás nem jöhet szóba ömlesztett árunál. A gyakorlatban néha problémát okoz, hogy ugyanaz a termék a szállítás módjától függően minősül ömlesztett vagy kiszerelt, illetve darabárunak. Például a hasított tűzifa vagy a faapríték a platóra szórva ömlesztett áru, de kalodázva, hálóba csomagolva, bezsákolva már nem. Nem számít ömlesztett árunak a méteresre vagy hosszabbra darabolt, sarangban felrakodott tűzifa, mint ahogy a platóra hosszában vagy keresztben felrakodott rönkfa sem. Egy műtrágyaszállítmány nem minősül ömlesztett árunak sem 5 kilós, sem 5 mázsás kiszerelésben, csak ha kiszerelés nélkül kerül a kocsira vagy a tartályba.

 

És a lényeg: ennek a három feltételnek együttesen kell megvalósulnia!

 

Milyen speciális okmányok kellenek az ömlesztett áruk fuvarozásához?

Az egyébként szükséges okmányok mellett a szállítójárművön tartani kell egy úgynevezett Jármű-tömegbizonylatot is, ha a tehergépjármű megengedett legnagyobb össztömege a 10 tonnát meghaladja. Az ennél kisebb teherautókra tehát nem kell a tömegbizonylatot kiállítani.

 

Ki állíthatja ki a jármű-tömegbizonylatot?

A jogszabály szerint vagy az áru feladója, vagy az áru felrakója.

 

Mit kell tartalmaznia a jármű-tömegbizonylatnak?

  1. a kiállító neve, címe, a kiadási sorszám, a kiadás helye,
  2. a felrakott áru megnevezése, tömege,
  3. a jármű hitelesített berendezéssel végzett mérlegelés vagy tengelyterhelés-mérés alapján megállapított tömege,
  4. a jármű rendszáma, a fuvarlevél száma,
  5. a felrakodást végző aláírása és – amennyiben van – bélyegzője.

 

Mi a helyzet akkor, ha nem tudjuk lemérni a szállítmányt?

Ez az eset gyakran előfordul, például ha erdőn raknak fel tűzifát a gépjárműre. Ekkor a jármű-tömegbizonylat helyett úgynevezett Írásbeli nyilatkozatot kell kiállítani, amely mindössze abban különbözik a jármű-tömegbizonylattól, hogy a nemlétező mérlegelés nemlétező eredményét értelemszerűen nem kell ráírni.

 

Kész a jármű-tömegbizonylat. Hogyan tovább?

A jogszabály szövege szerint a bizonylatot a tehergépjármű vezetőjének igazolható módon át kell adni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a bizonylatot legalább két példányban javasolt elkészíteni, és a kiállítónál maradó példányon az átvételt a gépjárművezető aláírásával igazoltatni kell. A jármű-tömegbizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a szállítás időtartama alatt a fuvarlevél mellékletét képezi, azt az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell mutatni. A bizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a fuvarozás befejezését követően – a fuvarlevéllel együtt meg kell őrizni (az adójogszabályok szerint 5+1, a számviteli törvény szerint 8 évig).

 

Mi történhet, ha jármű-tömegbizonylat (vagy írásbeli nyilatkozat) nélkül közlekedünk?

Két eset lehetséges: Elkészül a tömegbizonylat, de azt a közúti ellenőrzés során már nem tudja a gépjárművezető bemutatni. Ilyenkor a hatóság megkeresi a felelőst, aki lehet a feladó vagy a felrakó, aki nem adta át a jármű vezetőjének. Ezért fontos, hogy az átadás dokumentálva legyen, mert ezzel a feladó vagy a felrakó mentesül a felelősség alól. Elméletileg a fuvarozó cég is felelős lehet, de a gyakorlatban a gépjárművezető az, ha az átvett tömegbizonylat a fuvarozás során elkeveredik. Sajnos ebben az esetben a tömegbizonylat utólagos bemutatása nem mentesít a bírság megfizetése alól.

A második esetben el sem készül a jármű-tömegbizonylat. A jogszabály szerint azt vagy az áru feladója, vagy az áru felrakója állíthatja ki, tehát a mulasztásért ők lehetnek felelősek. Ha ez a kettő nem egy és ugyanaz, akkor a hatóság vizsgálja a felelősségük arányát, és eszerint osztja meg a bírságot.

 

És mennyi a bírság összege?

A kiszabandó közigazgatási bírság összegét a jogszabály tételesen rögzíti háromszázezer forintban, itt a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Több felelős esetén ez az összeg osztódik a felelősség arányában. Fontos tudni, hogy a bírság mérséklésére vagy elengedésére lehetőség nincs, csupán halasztás vagy részletfizetés engedélyezhető.

 

Túlsúlyos közlekedés esetén mi a helyzet?

Mielőtt ezt megválaszolnánk, határozzuk meg, mi a túlsúly! A vonatkozó jogszabály az abban meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművet és járműszerelvényt nevezi túlsúlyos, illetve túlméretes járműnek. A mi esetünkben tehát az össztömeg és a tengelyterhelés jöhet szóba.

Tehát ha be tudjuk mutatni a közúti ellenőrzés során a jármű-tömegbizonylatot vagy a nyilatkozatot, de mérlegelés során kiderül, túlsúllyal közlekedtünk, akkor a fizetendő bírság a jármű-tömegbizonylat vagy a nyilatkozat kiállítóját terheli, aki vagy a feladó vagy a felrakó lehet.

 

És itt mennyi bírságra számíthatunk?

A túlsúly mértékétől függően ötvenezertől ötszázezer forintig terjed a bírság. Itt sajnos tolerancia nincs, a túlsúly első grammjától jár a bírság.

És még valami!

A jogszabály szerint az áru tömegére vonatkozó valótlan tartalmú jármű-tömegbizonylat vagy nyilatkozat esetén háromszázezer forint bírságot kell kiszabni. Ezt a gyakorlatban még nem láttam alkalmazni, mert ha a szállítmány túlsúlyos, akkor a túlsúly mértékétől függő közigazgatási bírságot szabnak ki, és ez mellett ugyanezért a jogsértésért másik jogcímen nincs bírság. Ha meg nem túlsúlyos a szállítmány, de esetleg a tényleges tömege eltér a tömegáru-bizonylaton feltüntetettől, elvileg bírságolható lenne, de én még ilyet nem láttam. Szerintem nem is fogok.

 

Üdv:
Árpi

 

Az ömlesztett áruk fuvarozása című bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

Az ömlesztett áruk fuvarozása című bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

 

Az ömlesztett áruk fuvarozása című bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.

Exit mobile version