A Bérelt teherautó? Pótkocsi? Mi kell hozzá? című bejegyzéshez kapcsolódó jogszabályok kivonata

 

261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
16. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató – ideértve a nyerges vontatót is -, valamint az ilyen járműből és az általa vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

34. § (1) Bérelt tehergépjárművel díj ellenében közúti árutovábbítás, vagy bérelt járművel saját számlás áruszállítás írásban megkötött bérleti szerződés alapján végezhető.

(2) A bérelt tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és a bérelt tehergépjárművel végzett saját számlás áruszállítást kizárólag a tehergépjárművet bérlő gazdálkodó szervezet folytathat.

(3) A bérelt tehergépjárművet csak a gazdálkodó szervezet természetes személy tagja, vagy a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezetheti.

(4) A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által bérelt tehergépjárműnek – ide nem értve a pótkocsit – magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel kell rendelkeznie.

(5) Bérelt tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítás és bérelt tehergépjárművel saját számlás áruszállítás közben a járművezetőnek a közúti forgalomban magánál kell tartania
a) a tehergépjármű bérletére vonatkozó szerződést, vagy a szerződés hitelesített kivonatát, amely tartalmazza a bérbeadó és a bérlő nevét, a szerződéskötés napját és időtartamát, valamint a tehergépjármű azonosítási adatait, továbbá
b) a tehergépjárművet vezetőnek
ba) a bérlő gazdálkodó szervezetnél tagsági vagy részvényesi jogviszonyát igazoló iratot, vagy
bb) a járművezető foglalkoztatására vonatkozó szerződést, vagy ezek hitelesített kivonatát vagy három hónapnál nem régebbi fizetési jegyzéket.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott iratok a tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű esetében helyettesíthetőek a járművet nyilvántartó állam illetékes hatósága által kiadott – az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tartalmú – irattal is.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tehergépjármű használatba adása ingyenesen történik.

(8) A tehergépjármű bérbe vagy használatba adásának igazolására a szerződés csak abban az esetben alkalmas, ha tartalmazza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdése szerinti adatokat is.

 

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

21/A. § (2)  Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy – azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) (hatályon kívül)
valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

7. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában:
6. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata.  a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat. a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány;

 

A jogszabályi rendelkezések a 2020. február  29-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!