A Másolat vagy eredeti? című bejegyzéshez kapcsolódó jogszabályok kivonata

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

65. § [Az iratra vonatkozó szabályok]
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

323. § [A közokirat]
(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek meg-felelő módon állított ki.

324. § [A közokiratról készült másolat bizonyító ereje]
(1) Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak – a másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül -, ha a másolatot közokirat kiállítására jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési tv. szerinti hiteles másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.

325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra viszszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
(…)
(3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

327. § [A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készült másolat bizonyító ereje]
A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus másolat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a jogi személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen igazolta a 325. § (1) bekezdés d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával. A jogi személy által készített másolat bizonyító ereje az eredeti okiratéval azonos, kivéve, ha a másolat közokiratról készült.

382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

4. § (1) A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság)
a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,
b) a (2a) bekezdésben foglalt ügyekben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt,
c) a (3) bekezdés szerinti ügyekben elsőfokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert,
d) a (4) bekezdés szerinti ügyekben elsőfokon a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatalát – összeférhetetlenség esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalt -, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(2) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:
1. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskör gyakorlása;
2. a közúti járművek – ideértve a trolibuszt is – típusbizonyítványával, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és sorozat átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a hazai járműforgalmazók részéről a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskör gyakorlása;
3. a kísérleti jármű esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;
4. a nem közúti mozgógépekbe építendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása;
5. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő jel használatának engedélyezésével, valamint az alkalmazási engedély kiadásával kapcsolatos hatáskör gyakorlása;
6. a Kkt. szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerződés megkötése, valamint a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenőrzése, és azok tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok meg-sértőivel szemben bírság kiszabása;
7. a típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az autóbusz-fenntartónak az emelt sebesség-határú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és műszaki adatbázis kezelése;
8. a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 1014/2010/EU bizottsági rendeletben, a 253/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelettel módosított, az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszon-gépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott, az új személygép-kocsik üzemanyag-fogyasztási és -kibocsátási adatainak nyilvántartása és közzététele, a CO2-kibocsátás nyomon követési adatainak összegyűjtése és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő továbbítása, továbbá az üzemanyag-töltőállomásokra vonatkozóan a bejelentett adatok gyűjtése és a tagállami bejelentési feladatok ellátása;
9. a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók képzésének és továbbképzésének engedélye-zésével, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékének vezetésével, kijelölésének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;
10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, ezen engedélyek fel-függesztésével és visszavonásával, a szakoktatói, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a képzési, továbbképzési, utánképzési, szakoktatói, vizsgabiztosi, iskolavezetői tevékenység ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó bírságolást; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;
11. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a járművezetői kártyák elektronikus nyilvántartásának összekapcsolásához szükséges közös eljárásokról és előírásokról szóló, 2016. január 21-i (EU) 2016/68 bizottsági végrehajtási rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében
a) a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek szaktanfolyami képzésének és továbbképzésének engedélyezésével,,
b) a menetíró készülékkel foglalkozó fórum munkájában hazánkat képviselő személy kijelölésével,
c) a menetíró vezérképviseletek elismerésével,
d) a tachográf beépítését, javítását, vizsgálatát és illesztését végző szervezetekre és járműgyártókra vonatkozó nyilvántartással és adatkezeléssel,
e) a menetíró készülék (tachográf), a tachográfkártyák és az adatrögzítő lap jóváhagyásával,
f) a tachográfkártya kibocsátásával, gyártásával, visszavonásával, nyilvántartásával, adatkezelésével és nemzetközi adatcseréjével,
g) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek engedélyezésével, nyilván-tartásával és adatkezelésével
kapcsolatos feladatok végrehajtása;
12.
13. az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszerek és az e-learning tananyagok engedélyezése és tanúsítvánnyal történő ellátása, továbbá a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a fogyasztók védelmét szolgáló mutatók számításának meg-határozása, a számítás és a mutatószámok közzététele;
14. a közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetése és fejlesztése, társhatóságok részére történő elektronikus adatátadás és a nemzetközi adatcsere feltételeinek biztosítása;
15. Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység engedélyezése;
16.
17. a kormánytisztviselői, állami szolgálati jogviszony keretében műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek továbbképzésének biztosítása;
18. műszaki vizsgabiztosi névjegyzék vezetése és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása;
19. a közúti ellenőrök képzésének, továbbképzésének biztosítása, névjegyzékének vezetése, valamint a Kkt. szerinti kezelői ellenőrök névjegyzékbe vétele és az ahhoz kapcsolódó hatás-körök gyakorlása;
20. a gépjárműfenntartó szervezetek nyilvántartása;
21. a közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás áruszállítási, valamint a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatok, valamint
a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
d) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben,
e) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról és az 1213/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 1-i (EU) 2016/480 bizottsági végrehajtási rendeletben, valamint
f) a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló, 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban;
meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatok ellátása
22. a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzése és azzal összefüggő jogkövetkezmények alkalmazása;
23. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott járműfejlesztőkkel, fejlesztési célú járművekkel és a fejlesztési célú jármű tesztekkel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása – ide nem értve a már forgalomba helyezett jármű fejlesztési célú járművé minősítését -;
24. a közúti járművek időszakos vizsgálatával és közúti műszaki ellenőrzésével kapcsolatos nemzetközi kapcsolattartás és a Bizottsággal folytatott folyamatos információcsere;
25. az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottaknak megfelelően, az Európai Unióban először nyilvántartásba vett új nehézgépjárművekre vonatkozó nyomon követési és bejelentési feladatok ellátása;
26. a közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében – jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján – szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyai, tantervei, vizsgakövetelményei meghatározása, vizsgabiztosok kinevezése és tanfolyami képzés ellenőrzése;
27. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzései, továbbképzései, utánképzései és vizsgáztatásai tekintetében – vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével –
a) a tantervek, a tantárgyak, tantervi óraszámok,
b) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelmények, az alkalmazandó vizsgafeladatok, a vizsgáz-tatásra alkalmas vizsgahelyszínek és vizsgaútvonalak,
c) az alkalmazható tansegédletek,
d) a képzések, továbbképzések, vizsgák lebonyolításának, ellenőrzésének, szakfelügyeletének rendje, ügyvitele és módszerei,
e) – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel – az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerek minősítésének és tanúsításának módja,
f) – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel – az e-learning tan-anyagok minősítésének és tanúsításának módja,
g) az e-learning rendszerű oktatásban való részvétel dokumentálásának módja, különös tekintettel az adatrögzítésre, az archiválásra és az adattartalomra,
h) a képzés, továbbképzés, vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelmények,
i) az egyes tantárgyak hallgatása vagy vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek köre,
j) az elméleti és gyakorlati vizsgáztatás ellenőrzéséhez szükséges adatok köre és tartalma, ezek közlekedési hatóság részére történő továbbításának rendje meghatározása;
28. a képzések, továbbképzések, vizsgák lebonyolításának, ellenőrzésének, szakfelügyeletének, rendjének, ügyvitelének és módszereinek, a tanfolyamon való részvétel és vizsgára bocsátás feltételeinek meghatározása, továbbá a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körének, a szakfelügyelet módszertanának, valamint a vizsgaigazolás tartalmának meghatározása
során.
(2a) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár jár el:
a) a járműelőéleti nyilvántartás vezetése;
b) a Kkt. 21. § (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti ellenőrzés és bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer működtetése és fejlesztése;
d) a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése és
e) a kockázatértékelő rendszer működtetése;
f)
során.
(3) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el
1. a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az alkalmassági bizonyítványának kiadása és a külföldi vizsgálati eredmények honosítása;
2. a közúti árufuvarozási tevékenység keretében – a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járművel – végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása;
3. a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása;
4. a pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása;
5. a közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására;
6. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;
7. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátása;
8. a muzeális jellegű járművek karbantartásához az előírt követelményeket nem teljesítő festék- és fényező termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;
9. a közúti közlekedési szolgáltatást végzők részére előírt fedezetigazolás-minták tartalmának előzetes jóváhagyása során.
(4) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala jár el
1. a Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, a vizsgáló állomások és a műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása, továbbá a hatóság által üzemeltetett, valamint az illetékességi területén hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson – a jármű tulajdonosára egyébként irányadó illetékességi szabálytól függetlenül – a közlekedési hatóság telephelyén végzett egyedi forgalomba helyezés engedélyezése, jármű-honosítási eljárás, a bármely telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat végzése, valamint a vizsgáló állomás és a járműfenntartó szervezetek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete;
2. járműbontókkal történő közreműködői megállapodások megkötése, a járműbontók tevékenységének ellenőrzése, bontási engedély kiadása, tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása;
3. a Kkt. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szabályszegések felderítésére irányuló, – a Kkt. 20. § (11) bekezdésében a közlekedési hatóság hatáskörébe utalt – közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságolásra irányuló eljárások lefolytatása;
4. a közúti járművek – ideértve a trolibuszt is – közlekedésbiztonsági ellenőrzése, a közúti jár-művek összeépítésének, egyedi átalakításának, valamint a forgalomba helyezésének engedélyezése, továbbá a tulajdonos kérelmére az M2, M3, N2, N3 és O járműkategóriába tartozó jármű esetében az eredeti COC okmány benyújtása alapján műszaki megvizsgálás nélkül törté-nő Műszaki adatlap kiadása;
5.
6. a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hitelesítési eljárás lefolytatása és a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4-6. cikkében foglalt rendelkezések be-tartásának ellenőrzése;
7. a (10) bekezdés szerinti szervezetek által felvett, jogsértést megállapító ellenőrzési jegyző-könyv alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása;
8. a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz előírt tevékenységi engedély, engedélykivonat kiadásával, valamint az önálló diszpécserszolgálati tevékenység engedélyezésével, a szolgáltatást végző személygépkocsivezető igazolványának ki-adásával kapcsolatos eljárásokban, valamint a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító tevékenységet érintő közlekedéshatósági szabályok megtartásának ellenőrzése vonatkozásában, ideértve a más szervezetek által lefolytatott és jogsértést megállapító ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kezdeményezett eljárásokat is;
9. a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben továbbá a két- vagy három-kerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott piacfelügyeleti ellenőrzés végzése és ezzel összefüggésben a bírságolási eljárás lefolytatása;
10. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében
a) az ország egész területére kiterjedő területi illetékességgel a digitális tachográf-kártyák ki-adásával, cseréjével és pótlásával, valamint
b) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását és illesztését, üzembe helyezését és aktiválását végző szervezetek engedélyezésével, auditálásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása;
11. a (2) bekezdés 11. pontja szerinti feladatokon kívül Magyarország tekintetében a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az ellenőrzéshez szükséges tachográf-kártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzemben tartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása;
12. tehergépjárművel végzett saját számlás közúti áruszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;
13. autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;
14. a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „Jóváhagyási igazolás” kiadása;
15. a gépjárműadó-kedvezmény igénybevételéhez a gépjármű minősítésének műbizonylattal történő igazolása;
16. a gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeinek ellenőrzése, tevékenység megtiltása;
17. a gépjárműfenntartó szervezetek bejelentésének nyilvántartásba vétele;
18. közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;
19. a mozgáskorlátozott személyek közúti közlekedésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, különösen a jármű mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakításához eltérés engedélyezése, a mozgáskorlátozott közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló bizottságban történő műszaki szakértői közreműködés;
20. tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási engedéllyel és engedélykivonattal, közösségi engedéllyel, közösségi engedély hiteles másolatával kapcsolatos engedélye-zési feladatok ellátása;
21. autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységi engedéllyel és engedély-kivonattal, közösségi engedéllyel, közösségi engedély hiteles másolatával kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;
22. az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szó-ló 2013. évi LXVII. törvény szerinti útdíj-ellenőrzési feladatok ellátása;
23. a Kkt. 33/A. §-ában előírt úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése;
24. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) be-kezdése szerinti engedélyező hatóságként a közúti járművek előzetes eredetiségvizsgálata során közreműködő szervezetek engedélyezése;
25. az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási, díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó európai uniós és az Interbus egyezmény szerinti ellenőrzési okmány, nemzetközi autóbuszos menetlevelek, menetlevéltömbök kiadása, a visszaérkezett menetlevelek alapján a kabotázs tevékenység adatainak nyilvántartása;
26. a közösségi engedéllyel rendelkező vállalkozás tehergépjárművét vezető nem európai uniós állampolgár járművezetői igazolványának kiadása;
27. a közlekedési hatóság hatáskörébe utalt bejelentésekkel, engedélyezéssel, okmányokkal, nyilvántartással kapcsolatos – máshol nem szabályozott – hatáskörök gyakorlása;
28. a muzeális minősítő bizottságok tevékenységével kapcsolatos közlekedési hatósági feladatok ellátása;
29. a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szenynyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott piacfelügyeleti ellenőrzés végzése és ezzel összefüggésben a jogkövetkezmények – ideértve különösen a bírságolási eljárás lefolytatását – alkalmazása
során.
(5) A miniszter gondoskodik az utánképzés foglalkozásvezetők képzésének évente egy alka-lommal történő megszervezéséről, a képzés rendszerének – különös tekintettel a tantervekre, tantárgyakra, tantervi óraszámra, az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményekre, vizsgafeladatokra és vizsgahelyszínekre – kialakításáról és nyilvántartást vezet az utánképzés foglalkozásvezetőkről.
(6) A (2a) bekezdés d) pontja alapján a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése során a (2a) bekezdésben kijelölt közúti gép-jármű-közlekedési hatóság a jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátása során kormánytisztviselőként középfokú iskolai végzettségű személyt is alkalmazhat.
(7) A (2a) bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a (2a) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatával összefüggésben jogosult a Kkt. 20. § (1) bekezdésében és 33/A. § (1) bekezdésében foglaltak – közlekedési hatósági hatáskörbe utalt – ellenőrzésére, továbbá közúti és telephelyi ellenőrzést végezni országos illetékességgel, az ellenőrzés eredményeként jogosult a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.
(7a) A Kkt. 21/K. §-a szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által támogatott közúti el-lenőrzés során a (4) bekezdésben kijelölt, a helyszíni intézkedés helye szerint illetékes közúti gépjármű-közlekedési hatóság a Kkt. 20. § (1) bekezdése és 33/A. § (1) bekezdése által a hatáskörébe utalt ellenőrzésre, és az ellenőrzés eredményeként a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására a jogsértés elkövetésének helyére tekintet nélkül jogosult.
(8) A 4. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feladattal összefüggésben a másod-fokú hatósági jogkört – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a miniszter gyakorolja.
(9) Közlekedési hatóságként első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben továbbá a két- vagy háromkerekű jár-művek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
a) éves piacfelügyeleti ellenőrzési terv összeállítása, valamint
b) a piacfelügyeleti ellenőrzésben közreműködő műszaki szolgálatok tevékenységével össze-függő pályázatok kiírása, a műszaki szolgálatok kijelölése, azok tevékenységének irányítása, ellenőrzése és a Bizottság ezen szolgálatok tevékenységéről történő tájékoztatása
során.
(10) A Kormány a (4) bekezdésben kijelölt hatóságon kívül
a) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a Kkt. 20. § (11) bekezdés g) pontjában kijelölt gazdasági társaságot,
b) a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot,
c) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi köz-úti közlekedési szolgáltatás ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot
jelöli ki.
(11) A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás üzemeltetésével, működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el a bírságolásra hatás-körrel rendelkező szervek adatszolgáltatása alapján.
(12) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott közlekedési hatóság az általa folytatott eljárásokkal kapcsolatban a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott hatóság országos nyilvántartásához vagy szakmai irányítási feladataihoz szükséges adatszolgáltatásra köteles.
(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.
5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter:
a) az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal – meghatározza a közúti gépjármű-közlekedési hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések követelményeit és módszereit, ideértve különösen az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát,
b)
c)
d) működteti a Közlekedési Szakértői Testületet.

 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1072/2009/EK RENDELETE (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól

4. cikk
(3) A székhely szerinti tagállam az engedély birtokosának kiadja a közösségi engedély eredeti példányát, amelyet a fuvarozónál kell őrizni, valamint a közösségi engedély birtokosának az akár teljes tulajdonosként, akár más jogcímen, például részletvásárlás, bérleti vagy lízingszerződés alapján rendelkezésére álló járművek számának megfelelő számú hiteles másolatot.
(…)
(5) A közösségi engedélyt és a hiteles másolatokat az azokat kiadó hatóság bélyegzőjével, valamint aláírással és sorszámmal kell ellátni. A közösségi engedély és a hiteles másolatok sor-számát a fuvarozóra vonatkozó adatok részeként be kell jegyezni a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásába.
(6) A közösségi engedélyt a fuvarozó nevére állítják ki, és az nem átruházható. A közösségi engedély hitelesített másolatából egy-egy példányt a fuvarozó minden járművén tartani kell, és az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására be kell mutatni.
Járműszerelvény esetén a hiteles másolatot a gépjárművön kell tartani. Ennek érvényesnek kell lennie a járműszerelvényre abban az esetben is, ha a pótkocsi vagy félpótkocsi nincs bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre az engedély birtokosának a nevében, vagy ha a forgalomban való részvételre egy másik államban van bejegyezve vagy feljogosítva.

 

261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról

8. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység csak a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhető.
(2) A közlekedési hatóság a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szer-vezet részére
a) az – akár csak részben is – 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre közúti árutovábbítási engedélyt,
b) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységre közúti személyszállítási engedélyt
ad ki.
(3) A közlekedési hatóság a közúti árutovábbítási engedélyt és a közúti személyszállítási engedélyt (a továbbiakban együtt: tevékenységi engedély) – továbbá az ahhoz tartozó engedély-kivonatokat – a gazdálkodó szervezet kérelmére adja ki, abban az esetben, ha a kérelmező megfelel az 1071/2009/EK rendeletben, továbbá az e rendeletben foglalt feltételeknek.
15. § (2) A járművek számának megfelelő számban kiadott tevékenységi engedély másolata (a továbbiakban: engedélykivonat) a jármű forgalmi rendszámára szól, és legalább tartalmazza az engedélykivonat alszámát is.
(3) A tevékenységi engedély adataiban bekövetkezett változást az engedélyes tizenöt napon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelenteni. Be kell jelenteni továbbá az engedély alapján üzemeltetett járművekben történő változást is; ez a bejelentési kötelezettség azonban nem vonatkozik a jármű átmeneti kiesése esetén igénybe vett helyettesítő járműre, ha az igénybevétel időtartama – szerződéssel igazoltan – nem haladja meg a tizenöt napot.
(…)
(6) A tevékenységi engedélyt a gazdálkodó szervezet a székhelyén köteles őrizni. Az engedélykivonatot az árutovábbítás, illetve személyszállítás közben a járművön kell tartani.
34. § (1) Bérelt tehergépjárművel díj ellenében közúti árutovábbítás, vagy bérelt járművel saját számlás áruszállítás írásban megkötött bérleti szerződés alapján végezhető.
(…)
(5) Bérelt tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítás és bérelt tehergépjárművel saját számlás áruszállítás közben a járművezetőnek a közúti forgalomban magánál kell tartania
a) a tehergépjármű bérletére vonatkozó szerződést, vagy a szerződés hitelesített kivonatát, amely tartalmazza a bérbeadó és a bérlő nevét, a szerződéskötés napját és időtartamát, vala-mint a tehergépjármű azonosítási adatait, továbbá
b) a tehergépjárművet vezetőnek
ba) a bérlő gazdálkodó szervezetnél tagsági vagy részvényesi jogviszonyát igazoló iratot, vagy
bb) a járművezető foglalkoztatására vonatkozó szerződést, vagy ezek hitelesített kivonatát vagy három hónapnál nem régebbi fizetési jegyzéket.
(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott iratok a tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű esetében helyettesíthetőek a járművet nyilvántartó állam illetékes hatósága által ki-adott – az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tartalmú – irattal is.

 

A jogszabályi rendelkezések a 2020. február  29-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!