A fellebbezési illeték rejtelmei című bejegyzést alátámasztó jogszabályok kivonata

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

112. § [A jogorvoslathoz való jog]
(1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

(2) Önálló jogorvoslatnak van helye
a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
c) a kérelmet visszautasító,
d) az eljárást megszüntető,
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
f) az eljárási bírságot kiszabó,
g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint
k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló
végzés ellen.

116. § [A fellebbezés általános szabályai]
(1) Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.

47. § [Az eljárás megszüntetése]
(1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha
d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,

128. § (1) Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi.

469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

 

1. Az eljárási költség
1. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban eljárási költség:
1. az illeték,

2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

46. § [A kérelem elbírálása]
(2) Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a kérelem elbírálásának nem akadálya.

118. § [A jogorvoslathoz való jog]
Az adóhatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az adóhatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

119. § [Jogorvoslati eljárások]
(1) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások:
a) a fellebbezési eljárás,

122. § [A fellebbezéssel támadható döntések]
(1) A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozatával szemben – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – fellebbezhet.
(2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi.
(3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,
a) az eljárást megszüntető,
b) a kérelmet visszautasító,
c) a bevallás, az adatbejelentés, a bejelentés, a fellebbezés vagy egyéb jogorvoslat határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
d) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
e) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,
f) a biztosítási intézkedés, illetve az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló,
g) az eljárási bírságot kiszabó,
h) a többletköltségek megtérítésére kötelező,
i) az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító,
j) a kézbesítési kifogás tárgyában hozott elutasító,
k)az áru hatósági felügyelet alá vonását elrendelő,
l) a visszatartási jog gyakorlásáról rendelkező, valamint,
m) a hatósági átvezetésről rendelkező
végzés ellen.

(4) A visszavonó, illetve a módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt.

(5) A végleges elsőfokú döntés módosítása esetén fellebbezni csak a módosító döntés ellen lehet.

 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

29. § (1) Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

(2) Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint.

(3) Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni.

(4) Végzés elleni fellebbezésért – ha e törvény másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

(5) A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
(6) Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.
(7)
(8) A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.

31. § (1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet.
(2) Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz.
(3) Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.
(4)
(5) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
(6) Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.
(7)

A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése

32. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási perben elbírált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(2) A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.
(3) A 73. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja.

73. § (1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket
a) az eljárás megindításakor – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel vagy
b) átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint a bb) alpont esetén az ügyszám feltüntetésével
ba) az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy
bb) az eljáró hatóság felhívására
kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) Az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás – ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is – illetékét – a másolat, kivonat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbevételi számlája javára kell megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal, hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbevételi számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be.

(4) Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy – a technikai feltételek megléte esetén – az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni. Banki átutalással történő illetékfizetés esetén az átutalás közleményrovatában az ügyfél nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve – amennyiben az ismert – az ügyszámot kell feltüntetni.

73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság – elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően – 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben az illeték megfizetését elmulasztja és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, az ügyfélnek a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie.

(2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.

(3) Ha az ügyfél az eljárási illetéket a felhívás kézhezvételét megelőzően nem fizette meg, a felhívásban megjelölt illetéket a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve – ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint – zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell.

(4)  Ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg vagy a kérelmet nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

76. § [Visszatartási jog gyakorlása]
(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést), az általa nyilvántartott adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

2. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani.

9. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.

 

A jogszabályi rendelkezések a 2020. február  29-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!