Bérvontatás jogszabályok

Spread the love

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban

a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),

vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

47. § A törvény alkalmazásában:

35.közúti árutovábbítás: közúton tehergépjárművel végzett árufuvarozás, díj ellenében más által – gépjárművezetővel együtt – rendelkezésre bocsátott tehergépjármű áruszállítás céljára való felhasználása, valamint díj ellenében végzett vontatás;

36. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató, a lassú jármű, valamint a tehergépkocsiból, vontatóból vagy lassú járműből és pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

 

261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról

1. § (1) A rendelet hatálya

a) a Magyarország területén belföldi forgalomban és nemzetközi forgalomban

aa) tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységre (a rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás),

ab) tehergépjárművel végzett saját számlás közúti áruszállításra, és

ac) autóbusszal végzett saját számlás személyszállításra,

valamint az ilyen tevékenységet végző természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá

b) a Magyarországon székhellyel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által Magyarország területén kívül nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásra

terjed ki.

(2) A nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásra e rendelet rendelkezései csak annyiban alkalmazhatóak, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

2 § (1) E rendelet alkalmazásában:

5. díj ellenében végzett közúti árutovábbítás: a tehergépjárművel végzett közúti árufuvarozás, tehergépjárműnek járművezetővel együtt díj ellenében történő – a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti – rendelkezésre bocsátása, valamint a tehergépjárművel díj ellenében végzett vontatás;

16. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató – ideértve a nyerges vontatót is -, valamint az ilyen járműből és az általa vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

 

22. § (1) A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel, a díj ellenében személyszállítást végző autóbusz – közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás kivételével – autóbusz-menetlevéllel vehet részt a forgalomban.

(2) Fuvarlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) az árutovábbítás jellege (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),

b) az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezése, címe,

c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető neve,

d) az árura vonatkozó adatok: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, az áru (a szállított anyag) megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes árunál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Mellékletében (a továbbiakban: ADR), illetve az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ADR belföldi rendelet) meghatározott adatok, továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma),

e) a jármű kiállításának, valamint indulásának helye és ideje, a jármű útvonala, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helye és ideje, valamint az érkezés helye és ideje (a kilométeróra állásának és a – rakománnyal vagy rakomány nélkül – megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),

továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még

f) az áru vagy a vontatott jármű átvételének helye és ideje,

g) az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helye, és – a kiszolgáltatást (átadást) követően – az ideje is.

 

31. § (1) A közúti áruszállítási igazolványt és a közúti személyszállítási igazolványt (a továbbiakban együtt: igazolvány) – járművenként (járműszerelvény esetében csak a vontató járműre) két példányban, kérelemre – a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság adja ki.

 

156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról

 

2. § A Kkt. 20. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

b) a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 3-34. §-ában,

meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti.

 

  1. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

 

Sor-
szám
 Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások  A súlyosság foka
(RSJ = rendkívül súlyos jogsértés,
NSJ = nagyon súlyos jogsértés,
SJ = súlyos jogsértés),
EJ=enyhébb jogsértés)
 A bírság összege, forintban  A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető
 12.  Fuvarlevél, illetve személyszállításhoz kapcsolódó menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése, hiányzó (jogszabályban kötelező adattartalomként meghatározott) rovatonként (adatonként) – ide nem értve az árutovábbításra fuvarozással kapcsolatos költségekre, díjakra, a vámkezelésre és a fizetés módjára vonatkozó adatokat -,
de legfeljebb
 EJ

EJ

 10 000

30 000

 szállító

járművezető

 

 

1971. évi 3. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről

EGYEZMÉNY A NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁSI SZERZŐDÉSRŐL (CMR)

  1. Cikk

Ez az Egyezmény minden olyan szerződésre érvényes, amely áruknak közúton járművel díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely, – amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték, – két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. Ez a rendelkezés a felek székhelyére és állampolgárságára tekintet nélkül érvényes.

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából jármű gépjárművet, nyergesvontatót, pótkocsit és félpótkocsit jelent, amint azt az 1949. szeptember 19-én kelt Közúti Közlekedési Egyezmény 4. Cikke meghatározza.

 

A fuvarozási szerződés megkötése és végrehajtása

4. Cikk

A fuvarozási szerződésről fuvarlevelet állítanak ki. A fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti sem a fuvarozási szerződés létét, sem annak érvényességét; arra továbbra is ennek az Egyezménynek a rendelkezései érvényesek.

5. Cikk

1. A fuvarlevelet három eredeti példányban állítják ki; azokat a feladó és a fuvarozó aláírja. Ha annak az országnak a jogszabályai, ahol a fuvarlevelet kiállítják, megengedik, ezek az aláírások nyomtatottak is lehetnek, vagy azok a feladó és a fuvarozó bélyegzőjével is helyettesíthetők. A fuvarlevél első példányát a feladó kapja, a második példány az árut kíséri és a harmadikat a fuvarozó tartja meg.

2. Ha a fuvarozásra szánt árut több járműre kell felrakni, vagy az különböző árufajtára, illetőleg részrakományra oszlik, mind a feladó, mind a fuvarozó követelheti, hogy annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy ahány árufajta, illetőleg részrakomány van.

6. Cikk

1. A fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a kiállítás helye és időpontja;

b) a feladó neve és címe;

c) a fuvarozó neve és címe;

d) az áru átvételének helye és időpontja, valamint a kiszolgáltatásra kijelölt hely;

e) a címzett neve és címe;

f) az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neme, valamint veszélyes áruknál azok általánosan elismert megnevezése;

g) az árudarabok száma, jele és sorszáma;

h) az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása;

i) a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvardíj, mellékdíjak, vámok és egyéb költségek, amelyek a szerződéskötéstől a kiszolgáltatásig felmerülnek);

j) a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások;

k) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás – minden ellentétes kikötés ellenére – a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik.

2. A fuvarlevélnek – adott esetben – még a következő adatokat is tartalmaznia kell:

a) az átrakás tilalma;

b) a feladó által vállalt költségek;

c) utánvéti összeg, amelyet az áru kiszolgáltatásakor be kell szedni;

d) az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű megjelölése;

e) a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében;

f) a megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani;

g) a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke.

3. A felek a fuvarlevélbe minden egyéb – célszerűnek vélt – adatot bevezethetnek.

7. Cikk

A feladó felel minden költségért és kárért, amely abból kifolyólag hárul a fuvarozóra, hogy a következő adatok pontatlanok vagy nem teljesek:

a) a 6. Cikk 1. pontja b), d), e), f), h) és j) alpontjában megjelölt adatok;

b) a 6. Cikk 2. pontjában megjelölt adatok;

c) minden más adat vagy rendelkezés, amelyet a feladó a fuvarlevél kitöltésére vonatkozóan vagy a fuvarlevélbe bejegyzés céljából közöl.

Ha e cikk 1. pontjában megjelölt adatokat – a feladó kérésére – a fuvarozó vezeti be a fuvarlevélbe, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a fuvarozó a feladó nevében jár el.

Ha a fuvarlevél a 6. Cikk 1. pont k) alpontjában említett nyilatkozatot nem tartalmazza, a fuvarozó felel minden költségért és kárért, amely az áru felett rendelkezésre jogosultat – a nyilatkozat hiánya következtében – éri.

8. Cikk

1. A fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik:

a) az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát;

b) az áru és az áru csomagolásának külső állapotát.

2. Ha a fuvarozónak nincs megfelelő módja arra, hogy e cikk 1. pont a) alpontjában említett adatok pontosságát ellenőrizze, köteles fenntartását, indokaival együtt, a fuvarlevélbe bejegyezni. Hasonlóképpen köteles minden olyan fenntartását megindokolni, amely az árura és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozik. Ezek a fenntartások a feladót csak abban az esetben kötelezik, ha azokat a fuvarlevélben kifejezetten elismerte.

3. A feladó követelheti a fuvarozótól, hogy az áru bruttó súlyát vagy egyéb módon kifejezett mennyiségét ellenőrizze. Követelheti továbbá az árudarabok tartalmának ellenőrzését is. A fuvarozó igényelheti az ilyen ellenőrzés költségeinek megtérítését. Az ellenőrzés eredményét a fuvarlevélbe be kell vezetni.

9. Cikk

1. A fuvarlevél – az ellenkező bizonyításáig – bizonyítékul szolgál a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire és arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette.

2. Ha a fuvarlevél nem tartalmazza a fuvarozó indokolt fenntartását, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása jó állapotban volt, amikor a fuvarozó az árut átvette, továbbá, hogy az árudarabok száma, valamint azok jele és sorszáma a fuvarlevél adataival megegyezett.

10. Cikk

A feladó felelős a fuvarozóval szemben személyekben, üzemi felszerelésekben, vagy más árukban okozott olyan kárért és minden olyan költségért, amely a hiányos csomagolás következménye, kivéve, ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a fuvarozó előtt ismeretes volt abban az időpontban, amikor az árut átvette, és ha a fuvarozó erre vonatkozóan fenntartást nem tett.

11. Cikk

1. A feladó köteles a fuvarlevélhez csatolni azokat az iratokat, amelyek az áru kiszolgáltatása előtt végrehajtandó vám- vagy más hatósági kezeléshez szükségesek, illetve köteles ezeket az iratokat a fuvarozó rendelkezésére bocsátani és a fuvarozó részére minden szükséges felvilágosítást megadni.

2. A fuvarozó nem köteles vizsgálni, hogy ezek az iratok és felvilágosítások helyesek-e vagy kielégítőek-e. A feladó felelős a fuvarozóval szemben minden kárért, amely az iratok és felvilágosítások hiányából, nem kielégítő voltából vagy szabálytalanságából származik, kivéve, ha a fuvarozót vétkesség terheli.

3. A fuvarozó bizományosként felelős azokért a következményekért, amelyek a fuvarlevélbe bejegyzett és ahhoz csatolt, vagy a fuvarozónak átadott iratok elveszéséből vagy helytelen használatából származnak; magasabb kártérítési kötelezettség azonban nem terheli, mint az áru elvesztése esetében.

12. Cikk

1. A feladó jogosult az áru felett rendelkezni, különösképpen kérheti, hogy a fuvarozó ne fuvarozza tovább az árut, változtassa meg a kiszolgáltatásra előírt helyet, vagy az árut más címzettnek szolgáltassa ki, mint akit a fuvarlevélben megjelöltek.

2. Ez a jog megszűnik, amint a fuvarlevél második példányát a címzettnek átadták, vagy a címzett a 13. Cikk 1. pontja szerinti jogát gyakorolja; ettől az időponttól kezdve a fuvarozó a címzett rendelkezéseit köteles teljesíteni.

3. A rendelkezési jog azonban a címzettet már a fuvarlevél kiállításának időpontjától kezdve megilleti, ha a feladó a fuvarlevélbe ilyen értelmű bejegyzést tett.

4. Ha a címzett rendelkezési jogát gyakorolva olyan utasítást adott, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, ez a személy nem jogosult más címzettet megnevezni.

5.A rendelkezési jog gyakorlása az alábbi feltételek teljesítésétől függ:

a) a feladó vagy e cikk 3. pontjában említett esetben a címzett, aki rendelkezési jogát gyakorolni kívánja, köteles felmutatni a fuvarlevél első példányát, amelynek tartalmaznia kell a fuvarozó részére adott új utasításokat; köteles továbbá a fuvarozónak minden olyan költségét és kárt megtéríteni, amely az ilyen utasítás végrehajtásából keletkezik;

b) az utasításnak abban az időpontban végrehajthatónak kell lennie, amikor az utasítás ahhoz a személyhez érkezik, akinek azt végre kell hajtania, és sem a fuvarozó rendes üzemét nem akadályozhatja, sem más küldemények feladójának vagy címzettjének kárt nem okozhat;

c) az utasítás nem eredményezheti a küldemény megosztását.

6. Ha a fuvarozó e cikk 5. pont b) alpontjában foglaltak miatt nem tudja a kapott utasítást végrehajtani, köteles erről az utasítást adó személyt haladéktalanul értesíteni.

7. A fuvarozó, aki a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően adott utasítást nem hajtotta végre, vagy aki azt anélkül hajtotta végre, hogy a fuvarlevél első példányának felmutatását megkövetelte volna, felelős az igényjogosulttal szemben minden ebből eredő kárért.

13. Cikk

1. Miután az áru a kiszolgáltatásra kijelölt helyre megérkezett, a címzett jogosult a fuvarozótól kérni, hogy részére a fuvarlevél második példányát és az árut – átvételi elismervény ellenében – szolgáltassa ki. Ha megállapították az áru elveszését, vagy, ha az áru a 19. Cikkben említett határidőn belül nem érkezett meg, a címzett jogosult a fuvarozási szerződésből eredő jogait a fuvarozóval szemben saját nevében érvényesíteni.

2. A címzett, aki a jelen cikk 1. pontja szerint őt megillető jogokat gyakorolja, köteles a fuvarlevélből kitűnő költségeket megfizetni; erre vonatkozó vita esetén azonban a fuvarozó csak akkor köteles az árut kiszolgáltatni, ha a címzett biztosítékot ad.

14. Cikk

1 A fuvarozó köteles az áru felett a 12. Cikknek megfelelően rendelkezési joggal bíró személytől utasítást kérni abban az esetben, ha a fuvarozási szerződés – a fuvarlevélben foglalt feltételek szerint – nem hajtható végre, vagy végrehajtása lehetetlenné válik, mielőtt az áru a kiszolgáltatásra kijelölt helyre érkezik.

2. Ha azonban a körülmények lehetővé teszik, hogy a fuvarozást a fuvarlevélben foglalt feltételektől eltérő feltételek mellett végrehajtsák, és ha a fuvarozó az áru felett – a 12. Cikknek megfelelően – rendelkezési joggal bíró személytől kellő időben nem kaphatott utasítást, köteles olyan intézkedéseket tenni, amelyek megítélése szerint legjobban szolgálják az áru felett rendelkezési joggal bíró személy érdekeit.

15. Cikk

1. Ha az árunak a rendeltetési helyre érkezése után – bármilyen okból – kiszolgáltatási akadály merült fel, a fuvarozó köteles a feladótól utasítást kérni. Ha a címzett az árut visszautasítja, a feladó jogosult az áru felett rendelkezni, anélkül, hogy köteles volna a fuvarlevél első példányát bemutatni.

2. A címzett – abban az esetben is, ha az áru átvételét megtagadta – mindaddig kérheti annak kiszolgáltatását, amíg a fuvarozó a feladótól ellenkező utasítást nem kapott.

3. Ha a kiszolgáltatási akadály akkor következik be, amikor az átvevő a 12. Cikk 3. pontja értelmében őt megillető jog gyakorlása során olyan utasítást adott, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, e cikk 1. és 2. pontjának alkalmazása szempontjából a feladó helyébe a címzett és a címzett helyébe ez a másik személy lép.

16. Cikk

1. A fuvarozót megilletik azok a költségek, amelyek az utasítás kéréséből és a kapott utasítás végrehajtásából származnak, kivéve, ha ezeket a költségeket a fuvarozó vétkessége okozta.

2. A 14. Cikk 1. pontjában és a 15. Cikkben említett esetekben a fuvarozó az árut a rendelkezésre jogosult költségére azonnal lerakhatja; a lerakás után a fuvarozást befejezettnek kell tekinteni. A fuvarozó ezután köteles az árut a rendelkezésre jogosult részére megőrizni. Jogosult azonban az árut harmadik személyre bízni és ebben az esetben csak ennek a harmadik személynek a gondos kiválasztásáért felelős. A fuvarlevélen alapuló követelések és minden egyéb költség továbbra is az árut terheli.

3. A fuvarozó az árut a rendelkezésre jogosult személy utasításának bevárása nélkül is eladhatja, ha az áru romlandó természete vagy az áru állapota az ilyen eljárást indokolja, vagy pedig a raktározási költségek nem állnának arányban az áru értékével. A fuvarozó egyéb esetekben is jogosult az árut eladni, ha ésszerű határidőn belül a rendelkezésre jogosulttól nem kapott olyan ellentétes utasítást, amelynek végrehajtását tőle méltán el lehetne várni.

4. Ha az árut e cikknek megfelelően eladták, az eladásból származó bevételt – az árut terhelő költségek levonása után – az igényjogosult rendelkezésére kell bocsátani. Ha ezek a költségek meghaladják az eladásból származó bevételt, a fuvarozó a különbözet megtérítését követelheti.

5. Az eladás során követendő eljárást annak a helynek a joga vagy szokásai határozzák meg, ahol az áru van.

 

120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről

1.§ (1) A rendelet hatálya a szerződés alapján

a) közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint

b) díj ellenében tehergépjármű rendelkezésre bocsátási

tevékenységre terjed ki, ha az áru átvételének helye és kiszolgáltatásának helye Magyarország területén van.

(3) Ha a feladó nem a fuvarozó tulajdonában, üzemeltetésében levő üres vagy áruval megrakott pótkocsi továbbításával bízza meg a fuvarozót, akkor a pótkocsira az árura vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. A fuvarozási szerződés tartalma

  1. § (1) A fuvarozási szerződés a feladó és a fuvarozó közötti megállapodással jön létre. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a fuvarozás céljából átadásra kerülő áru megnevezését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét, csomagolásának módját, különleges rakományrögzítési igényt, valamint a 9. § szerinti különleges feltétellel fuvarozható áru esetén a fuvarozáshoz szükséges okiratok, engedélyek azonosító adatait,

b) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét és időpontját vagy határidejét,

c) külön díjazás ellenében értékre vonatkozó esetleges kikötést,

d) külön díjazás ellenében a határidőben történő kiszolgáltatáshoz fűződő érdekre vonatkozó esetleges kikötést,

e) az áru berakásának és kirakásának módját,

f) a címzett megnevezését,

g) a fuvardíjat, a fuvardíj és egyéb, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költség kifizetésének biztosítását,

h) a 8. § (1) bekezdése szerinti állásidő esetén fizetendő összeget,

i) a feladó esetleges rendelkezését a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében, továbbá

j) az esetleges utánvéti összeget.

(2) A feladó köteles a szerződés alapján a fuvarozónak járó fuvardíjat, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költséget, az állásidő címén járó összeget megfizetni, és a fuvarozó által a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költséget megtéríteni. A szerződő felek írásos megállapodása alapján ezen fuvardíjat és költségeket a feladó által megjelölt harmadik személy (költségviselő) is viselheti. Ha a feladó által megjelölt költségviselő a fizetési kötelezettségnek határidőben nem tesz eleget, úgy a fuvardíjat és költségeket a fuvarozó felhívására a feladó köteles megfizetni.

(3) A fuvarozási szerződésnek tartalmaznia kell a feladó késedelmes teljesítése esetére a feladónak a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a fuvarozásból eredő díj és késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.

 

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A fuvarozási szerződés

6:257. § [Fuvarozási szerződés]

Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles.

 

6:258. § [A fuvarlevél]

(1) A fuvarozó a feladó utasítása esetén köteles

  1. a) fuvarlevelet kiállítani és abból egy példányt a feladónak átadni; vagy
  2. b) a küldemény átvételéről elismervényt adni.

(2) A fuvarozó által kiállított fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, a küldemény átvételét, valamint – a fuvarozó által a fuvarlevélbe tett fenntartás hiányában – azt, hogy a küldemény és csomagolása az átvételkor külsőleg jó állapotban volt, és hogy a küldemények száma a fuvarlevélben közölttel megegyezik, ha a fuvarlevelet a feladó és a fuvarozó is aláírta, és a fuvarlevél tartalmazza

  1. a) a küldemény átvételének helyét és időpontját;
  2. b) a feladó, a címzett és a fuvarozó nevét és címét;
  3. c) a kiszolgáltatás helyét;
  4. d) a küldemény megnevezését, csomagolási módját, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét.

(3) A fuvarozó által tett fenntartásnak minősül az is, ha a fuvarozó az ok megjelölésével azt jegyzi fel a fuvarlevélre, hogy a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok ellenőrzése önhibáján kívül nem volt lehetséges.

 

A jogszabályi rendelkezések a 2021.  január 19-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!

Vissza A bérvontatás jogszabályi háttere című bejegyzéshez!