A bérvontatás jogszabályi háttere

A bérvontatás jogszabályi háttere

Kedves fuvarozók és gépjárművezetők!

És Kedves Mindenki!

A tehergépjárművel díj ellenében végzett vontatás, régebbi és közkeletűbb szóhasználattal a bérvontatás jogszabályi háttere sajnos nem elég egyértelmű, sok félreértésre adhat okot megbízó és fuvarozó, illetőleg az ellenőrző hatóság között.

Mi is a bérvontatás?

A közúti közlekedésről szóló törvény a közúti árutovábbítás három formáját ismeri:

  1. a közúton tehergépjárművel végzett árufuvarozást,
  2. a díj ellenében más által – gépjárművezetővel együtt – rendelkezésre bocsátott tehergépjármű áruszállítás céljára való felhasználását, valamint
  3. a díj ellenében végzett vontatást.

Tehát a bérvontatás közúti árutovábbításnak minősül. Mi több, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység szabályozásáról szóló kormányrendelet szinte szó szerint ugyanezt a meghatározást veszi át: “Díj ellenében végzett közúti árutovábbítás: a tehergépjárművel végzett közúti árufuvarozás, tehergépjárműnek járművezetővel együtt díj ellenében történő – a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti – rendelkezésre bocsátása, valamint a tehergépjárművel díj ellenében végzett vontatás.”

 

Milyen okmányokra van szükség a díj ellenében végzett vontatáshoz?

A díj ellenében közúti árutovábbítást, ezen belül a bérvonatást végző tehergépjármű sok minden egyéb mellett fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban. A fuvarlevelet azért kell kiemelnünk, mert a fuvarlevél kiemelt szerepet kap a bérvontatás adminisztrálásánál.

 

Mi a fuvarlevél, és mi a szerepe?

A fuvarlevél mind nemzetközi, mind belföldi forgalomban használatos alapvető fontosságú okmány, mely kötelező kellék a közúti árutovábbításban.

A polgári törvénykönyv szerint a fuvarozó által kiállított fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a (belföldi) fuvarozási szerződés létrejöttét. A nemzetközi közúti árufuvarozás szerződésről (CMR) szóló egyezmény szintén leszögezi, hogy a fuvarlevél – az ellenkező bizonyításáig – bizonyítékul szolgál a (nemzetközi) fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire és arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette.

 

A fuvarlevél kötelező adattartalma díj ellenében végzett vontatás esetén

A CMR szerint általánosságban a fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a kiállítás helye és időpontja;
b) a feladó neve és címe;
c) a fuvarozó neve és címe;
d) az áru átvételének helye és időpontja, valamint a kiszolgáltatásra kijelölt hely;
e) a címzett neve és címe;
f) az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neme, valamint veszélyes áruknál azok általánosan elismert megnevezése;
g) az árudarabok száma, jele és sorszáma;
h) az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása;
i) a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvardíj, mellékdíjak, vámok és egyéb költségek, amelyek a szerződéskötéstől a kiszolgáltatásig felmerülnek);
j) a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások;
k) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás – minden ellentétes kikötés ellenére – a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik.

 

A fuvarlevélnek – adott esetben – még a következő adatokat is tartalmaznia kell:

a) az átrakás tilalma;
b) a feladó által vállalt költségek;
c) utánvéti összeg, amelyet az áru kiszolgáltatásakor be kell szedni;
d) az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű megjelölése;
e) a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében;
f) a megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani;
g) a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke.

A felek a fuvarlevélbe minden egyéb – célszerűnek vélt – adatot bevezethetnek.

A magyar szabályozás szerint díj ellenében végzett belföldi és nemzetközi árutovábbítás során fuvarlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) az árutovábbítás jellege (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),
b) az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezése, címe,
c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető neve,
d) az árura vonatkozó adatok: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, az áru (a szállított anyag) megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes árunál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Mellékletében (a továbbiakban: ADR), illetve az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ADR belföldi rendelet) meghatározott adatok, továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma),
e) a jármű kiállításának, valamint indulásának helye és ideje, a jármű útvonala, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helye és ideje, valamint az érkezés helye és ideje (a kilométeróra állásának és a – rakománnyal vagy rakomány nélkül – megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),

továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még
f) az áru vagy a vontatott jármű átvételének helye és ideje,
g) az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helye, és – a kiszolgáltatást (átadást) követően – az ideje is.

Fontos, hogy amennyiben nemzetközi árutovábbitás esetén a hazai és a nemzetközi szabályozás (CMR) egyes rendelkezései között ellentmondás lenne, a nemzetközi szabályokat kell alkalmazni, azaz a nemzetközi szerződés megelőzi a hazai szabályozást.

 

Mi a helyzet a vontatási szerződéssel?

A CMR Egyezmény minden olyan szerződésre érvényes, amely áruknak közúton járművel díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely, – amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték, – két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. A nemzetközi forgalomban díj ellenében végzett vontatás ebbe a kategóriába tartozik, így a CMR szabályait itt is alkalmazni kell.

A magyar szabályozás szerint a díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban, a díj ellenében végzett vontatás pedig a díj ellenében közúti árutovábbítás egyik válfaja. A fuvarlevelet a fuvarozási szerződésről kell kiállítani. Ebből egyenesen következik, hogy bár jogszabály közvetlenül nem definiálja, a vontatási szerződés a fuvarozási szerződések egyik típusa. Ezt a következtetést igazolja, hogy a fuvarlevél tartalmi követelményei között a díj ellenében végzett vontatásra vonatkozó rendelkezéseket is megtaláljuk.

A fentiek értelmében tehát a vontatási szerződésre a fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A fuvarozási/vontatási szerződés formája

A fuvarozási és szállítmányozási szerződés írásba-foglalási kötelezettség hiányában, a feleknek a lényeges kérdésekben való szóbeli megállapodása alapján is létrejön (BH2004. 279.). Sem belföldi, sem nemzetközi forgalomban nem kötelező a fuvarozási szerződést írásba foglalni, csak a fuvarozási szerződésről készült fuvarlevélnek van kötött formája és adattartalma. A fuvarlevélnek kell tartalmaznia minden lényeges adatot!

Vontatási szerződés, azaz egy speciális fuvarozási szerződés esetén a fuvarlevélnek minden kétséget kizáróan igazolnia kell a szerződés érvényességét. Ehhez az szükséges, hogy fuvarlevél jogszabályban előírt kötelező adattartalma hiánytalanul szerepeljen az okmányon.

 

A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet alkalmazása

A helyzet értelmezésében korlátozottan lehet segítségünkre a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet, melynek hatálya a szerződés alapján a közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint a díj ellenében tehergépjármű rendelkezésre bocsátási tevékenységre terjed ki, ha az áru átvételének helye és kiszolgáltatásának helye Magyarország területén van. Eszerint csak a belföldi fuvarozásra vonatkozik a rendelet.

A rendelet szabályozza a közúti árutovábbítási szerződések tartalmát, de (egyezően a nemzetközi jogi szabályozással) nem írja elő per definitionem annak írásba foglalási kötelezettségét. A szerződés kötelező elemeinek száma és összetettsége írásba foglalásért kiált, de ettől a jogalkotó még nem írta elő a kötelező írásba foglalást. De azt hiszem, hogy aki a rendeletet be akarja tartani, az egyszerűbb utat választja, ha a szerződést írásban köti meg.

Pozitívum viszont, hogy ha a feladó nem a fuvarozó tulajdonában, üzemeltetésében levő üres vagy áruval megrakott pótkocsi továbbításával bízza meg a fuvarozót, akkor a pótkocsira az árura vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tehát a bérvontatott pótkocsit külön okmányolni nem kell.

Nemzetközi forgalomban a fentebb kifejtettek szerint a CMR egyezmény és a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást szabályozó 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet az irányadó.

 

És mi a gyakorlat?

Az ellenőrzési gyakorlat azonban némileg eltér a fenti levezetéstől. Eszerint ha egy fuvarfeladat során bérvontatást végeznek, úgy annak minden kétséget kizáróan ki kell derülnie a rendelkezésre álló okmányokból. Külön jogszabály nem rendelkezik a bérvontatás dokumentálására vonatkozóan, azonban a fuvarozó érdeke, hogy igazolni tudja a bérvontatás tényét, ellenkező esetben az ellenőrzést végző hatóság bérletnek, pontosabban a bérlettel egy tekintet alá eső ingyenes használatba adásnak minősíti az esetet, melyről a gépjárművezetőnek írásos szerződéssel kell rendelkeznie.

A NAV álláspontja szerint a bérvontatás igazolására szolgálhat az erre vonatkozó feljegyzés a CMR okmányon, azonban ez nem elegendő; a jármű vezetőjének a helyszínen rendelkeznie kell bérvontatási szerződéssel, vagy olyan megbízással, amiből hitelt érdemlően megállapítható a bérvontatási konstrukció ténye. Az olyan megbízás, amelyen nem található meg a vontatott jármű (pótkocsi, félpótkocsi) teljes rendszáma, nem fogadható el; a bérvontatásra vonatkozó dokumentációnak a pótkocsi/félpótkocsi teljes rendszámát tartalmaznia kell!

 

Mi a helyzet, ha az ellenőrző hatóság eljárást indít a bérvonatás igazolásának hiányában?

Fontos tudni, hogy ha az eljárás használatba adási/bérleti szerződés hiánya miatt indul meg (a gyakorlat szerint így fog), az ellenőrzéstől számított 8 napon belül az ellenőrzés időpontjában érvényes használatba adási/bérleti szerződés bemutatásával harmincezer forintra csökkenthetjük az egyébként százezres közigazgatási bírságot. Ez egyébként nem valószínű, mert ha valóban bérvontatást végeztünk, bérleti/használatba adási szerződésünk nem lehet.

De ha a közigazgatási eljárás során hitelt érdemlően, az ellenőrző hatóság elvárásainak megfelelően igazoljuk a bérvontatás tényét, akkor legfeljebb a CMR hiányos kitöltése szankcionálható, amely rovatonként tízezer, maximum harmincezer forintos közigazgatási bírságot ér.

 

Üdv:
Árpi

"<yoastmark

A bérvontatás jogszabályi háttere című bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A bérvontatás jogszabályi háttere című bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

 

A bérvontatás jogszabályi háttere című bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.