A Hszt. szerinti túlszolgálat szabályai – kivonat
2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
74. Túlszolgálat
139. § (1) Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset – így különösen tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, előre nem látható körülmény bekövetkezése – szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 134. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).
134. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti negyven óra (a továbbiakban: általános heti szolgálatteljesítési idő). A részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban (a továbbiakban: készenléti jellegű szolgálati beosztás) ennél hosszabb, de heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(2) A szolgálatteljesítési idő – a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – többheti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, a készenléti jellegű, továbbá a személyvédelmi feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési időt a heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.
(3) Készenléti jellegű szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amelyben
a) a hivatásos állomány tagja szolgálati feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a heti szolgálatteljesítési idejének legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a rendvédelmi szerv rendelkezésére, vagy
b) a szolgálatteljesítés – különösen a szolgálati beosztás sajátosságára, a szolgálatteljesítés feltételeire tekintettel – a hivatásos állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár,
és a hivatásos állomány tagja állandó készenléti helyzetben, a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát.
(4) A miniszter rendeletben állapítja meg a készenléti jellegű szolgálati beosztásoknak minősülő szolgálati beosztások körét.
139.§ (2) A szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat maximális időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a heti szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat együttesen nem haladhatja meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott heti időtartamot, a 134. § (2) bekezdése szerinti időkeret alkalmazása esetén négyhavi átlagban nem haladhatja meg az irányelvben meghatározott heti időtartamot.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. november 4-i 2003/88/EK IRÁNYELVE a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól
6. cikk (Maximális heti munkaidő):
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban:
b) hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát. (Ez 52×8=416 óra évente)
Hszt.139.§ (3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása vagy egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető előre nem látható körülmény bekövetkezése miatt kerül sor.
(4) A hivatásos állomány készenléti jellegű szolgálati beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetében, ha szolgálatteljesítési ideje – a heti negyvennyolc óra figyelembevételével – eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.
140. § (1) A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.
(2) A rendvédelmi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek nem jár a túlszolgálatért ellentételezés, ha a tárgyévben teljesített túlszolgálat ideje nem haladta meg a háromszázötven órát.
(3) A hivatásos állomány (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó tagjának a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár.
(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt lehetőség szerint harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása veszélyezteti a szolgálatellátást, a szabadidő kiadását hat hónapon belül kell biztosítani. Ha a túlszolgálat havi vagy többhavi szolgálatteljesítési idő keretében történt, a szabadidő kiadása történhet hat hónapon túl is, de legkésőbb a következő év első félévében ki kell adni.
(5) A túlszolgálat elrendelésének és elszámolásának, valamint a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.
(6) A hivatásos állomány tagja – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a 139. §-ban meghatározott túlszolgálat (szolgálati érdekből előírt túlszolgálat) időtartamán kívül eső időszakban önkéntes elhatározása alapján, a képzettségének, végzettségének, elméleti és gyakorlati felkészültségének megfelelő túlszolgálatot vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt túlszolgálat). Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának az e törvényből eredő szolgálatteljesítési kötelezettsége fennáll.
(7) A rendvédelmi szerv vezetője és helyettesei, valamint a szervezeti egység vezetője és helyettesei önként vállalt túlszolgálatot nem vállalhatnak.
(8) Az önként vállalt túlszolgálat éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a 139. § (2)-(4) bekezdése szerinti időtartam.
(9) Az önként vállalt túlszolgálat ellentételezéseként – a 140. § (3) bekezdésétől eltérően – a hivatásos állomány tagját díjazás illeti meg. Díjazásként az önként vállalt túlszolgálat időtartamára a kinevezés szerinti szolgálati beosztási illetmény alapulvételével számított távolléti díj 150%-a, pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített önként vállalt túlszolgálat esetén a távolléti díj 200%-a jár, amelyet a túlszolgálat pénzbeli ellentételezésre vonatkozó, a miniszter rendeletében meghatározott rendben kell kifizetni.
(10) A hivatásos állomány tagja önként vállalt túlszolgálat vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.
(11) Az önként vállalt túlszolgálatról az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagja megállapodást köt. A megállapodás megkötését a hivatásos állomány tagja kezdeményezheti.
(12) A megállapodás a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal is megköthető, az ilyen megállapodásról a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatni szükséges. A ténylegesen teljesítendő önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulására a (21) és (22) bekezdést alkalmazni kell. Az önként vállalt túlszolgálat során az eredeti szolgálati beosztásba nem tartozó szolgálati feladatok ellátása nem minősül a szolgálati beosztás módosításának, valamint helyettesítésre megbízásnak.
(13) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást írásba kell foglalni, és annak egy példányát – amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokkal kerül sor a megállapodás megkötésére – a személyügyi anyaggyűjtőben kell helyezni. A megállapodást
a) határozatlan időre vagy
b) határozott időre, legalább a hivatásos állomány tagjára irányadó szolgálatteljesítési időkeret tartamára
lehet megkötni.
(14) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodásban
a) meg kell határozni egész órában kifejezve a hivatásos állomány tagja által önként vállalt túlszolgálat mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és – amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik – előre nem tervezett rendkívüli szolgálatteljesítésre igénybe vehető önként vállalt túlszolgálat időtartamát,
b) meg kell határozni az önként vállalt túlszolgálatért járó díjazást.
(15) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást a hivatásos állomány tagja a tárgyév június 30. napjával, valamint a tárgyév december 31. napjával, illetve szolgálati időkeret alkalmazása esetén az időkeret utolsó napjával mondhatja fel.
(16) A hivatásos állomány tagja a (15) bekezdéstől eltérő időpontban is felmondhatja a megállapodást, ha annak teljesítése – a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált – személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna.
(17) Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatról nyilvántartást vezet, amely havonkénti bontásban tartalmazza:
a) a hivatásos állomány azon tagjának nevét, rendfokozatát, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét és az adóazonosító jelét, akivel önként vállalt túlszolgálatról megállapodást kötött,
b) az a) pont szerinti foglalkoztatott által vállalt túlszolgálat órakeretét,
c) a ténylegesen elrendelt szolgálatteljesítési időt.
(18) Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatra szóló megállapodásról és a ténylegesen teljesített önként vállat túlszolgálatról tájékoztatást ad a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv alapellátó orvosa részére.
(19) Az alapellátó orvos vezetője az önként vállalt túlszolgálatot
a) a hivatásos állomány egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, szolgálatteljesítési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel, vagy
b) az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján
korlátozhatja vagy megtilthatja.
(20) A rendvédelmi szerv vezetője a tárgyévet követő január 31-ig statisztikai célú tájékoztatást ad a miniszter részére a tárgyévben:
a) az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megkötött megállapodások számáról,
b) a megállapodások alapján ténylegesen teljesített önként vállalt túlszolgálat mértékéről,
c) a (19) bekezdés alapján elrendelt korlátozások, illetve tiltások számáról és azok okáról.
(21) Az önként vállalt túlszolgálat keretében történő szolgálatteljesítésre elsősorban az eredeti szolgálati helyen kerül sor. Ha a szolgálatteljesítésre az eredeti szolgálati helytől eltérő szolgálati helyen vagy a (12) bekezdés szerint a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal kötött megállapodás alapján kerül sor, az önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megtagadása miatt a hivatásos állomány tagja kártérítési igényt nem támaszthat.
(22) Ha az előzetes hozzájárulás megadását követően az eredeti szolgálati helyen a 139. § szerinti túlszolgálat elrendelése szükséges, az önként vállalt túlszolgálat nem teljesíthető, amelyről a hivatásos állomány tagját és az önként vállalt túlszolgálattal érintett szervezeti egységet az állományilletékes parancsnok soron kívül tájékoztatja.
(23) Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának
a) szolgálatteljesítési helye azon szervezeti egység székhelye (telephelye) szerinti közigazgatási terület, amely az önként vállalt túlszolgálat keretében foglalkoztatja,
b) szolgálati elöljárója az a) pont szerinti szervezeti egység szolgálati elöljárója azzal, hogy a túlszolgálat keretében ellátandó feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkáltatói intézkedések kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye változatlan.
(24) Az önként vállalt túlszolgálat vállalásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(8) Az önként vállalt túlszolgálat éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a 139. § (2)-(4) bekezdése szerinti időtartam.
(22) Ha az előzetes hozzájárulás megadását követően az eredeti szolgálati helyen a 139. § szerinti túlszolgálat elrendelése szükséges, az önként vállalt túlszolgálat nem teljesíthető, amelyről a hivatásos állomány tagját és az önként vállalt túlszolgálattal érintett szervezeti egységet az állományilletékes parancsnok soron kívül tájékoztatja.
A törvény indokolása:
A módosítás értelmében a hivatásos állomány és a rendvédelmi alkalmazottak esetében lehetővé válik önként vállalt túlszolgálat, illetve önként vállalt túlmunka (a továbbiakban együtt: önként vállalt túlszolgálat) teljesítése.
Az egészségügyi dolgozókra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) és az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) szabályai alkalmazandók, így a szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódóan egy megállapodásban rögzítendőek az önként vállalt többletmunka szabályai. Az érintett felek akarategyezése szerint jön létre a megállapodás, amely garanciális elemeket tartalmaz mindkét fél részére.
A hivatásos állomány és a rendvédelmi alkalmazott esetében a jogviszony kinevezéssel jön létre, a jogviszony lényegi elemeit tekintve nem kapcsolódik hozzá megállapodás. Az önként vállalt túlmunkához szükséges önkéntesség és a szabad döntés kizárja tehát a munkáltató egyoldalú döntési lehetőségét, így az még a munkavállalói beleegyezéssel sem írható elő, kizárólag megállapodás alapján kerülhet alkalmazásra. Ehhez törvényi szinten, a Hszt.-ben szükséges rögzíteni az alapvető garanciális szabályokat (akarategyezség követelménye, hátrány kizárása, időtartam, díjazás mértéke, felmondási szabályok).
A módosítás figyelembe veszi a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltakat:
1. A 6. cikk határozza meg a heti munkaidő lehetséges mértékét, amely értelmében a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát (ezt tartalmazza a Hszt. túlszolgálatra vonatkozó szabálya).
2. A 22. cikk teremti meg annak lehetőségét, hogy a 6. cikk szerinti heti 48 órás munkaidőkerettől a munkavállaló előzetes egyetértésével el lehessen térni meghatározott garanciális szabályokkal.
A szabályozás a hivatásos állomány és a rendvédelmi alkalmazott esetében főszabályként azonos rendelkezéseket rögzít, az alábbiak szerint:
1. Az önként vállalt túlszolgálatra kizárólag a Hszt. szerinti, szolgálati érdekből elrendelt túlszolgálat teljes kimerítését követően kerülhet sor. Ezt indokolja egyrészt, hogy a szolgálati érdekből elrendelt túlszolgálat „kötelező” jelleggel rendelhető el, ezzel a szolgálatellátás folyamatossága nagyobb biztonsággal biztosított, másrészt az eltérő ellentételezés is a túlszolgálat prioritását követeli meg. Az önkéntesség ellenére az ezen időtartamban ellátott szolgálatteljesítés az alapfeladatokkal azonos szolgálati kötelezettségeket teremt.
2. Nem vállalhat önkéntes túlszolgálatot az a vezetői kör, amelynek tagjai a szolgálati érdekből elrendelt túlszolgálatért sem kapnak ellentételezést, amennyiben az évi 350 órán belül van (rendvédelmi szerv vezetője és helyettesei, szervezeti egység vezetője és helyettesei).
3. Az önként vállalt túlszolgálat éves mértékét határozza meg, amelybe nem számít bele a szolgálati érdekéből elrendelhető túlszolgálat időtartama. Az Irányelv 22. cikke teremti meg annak lehetőségét, hogy a 6. cikk szerinti heti 48 órás munkaidőkerettől a munkavállaló előzetes egyetértésével el lehessen térni meghatározott garanciális szabályokkal.
4. Az önként vállalt túlszolgálat ellentételezéseként a hivatásos állomány tagját díjazás illeti meg. Díjazásként az önként vállalt túlszolgálat időtartamára a távolléti díj 150%-a, a pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített önként vállalt túlszolgálat esetén a távolléti díj 200%-a jár.
5. Az önkéntességgel összefüggésben szükséges törvényben rögzíteni azt a garanciális szabályt, miszerint a foglalkoztatott az önként vállalt túlszolgálat vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. A hivatásos állomány tagjai között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni az önként vállalt túlszolgálat vállalásával összefüggésben.
6. Az önként vállalt túlszolgálatra vonatkozó megállapodás szabályai:
a) a megállapodást a foglalkoztatott kezdeményezi,
b) a megállapodást írásba kell foglalni,
c) a megállapodást határozatlan időre vagy határozott időre, legalább az irányadó szolgálatteljesítési időkeret tartamára lehet megkötni,
d) a megállapodásban meg kell határozni az önként vállalt túlszolgálat mértékét és a díjazást,
e) a felmondás lehetősége biztosított, a rendvédelmi szerv részére nem szükséges ezt szabályozni, figyelemmel arra, hogy esetében nem teremt foglalkoztatási kötelezettséget,
f) a megállapodást a foglalkoztatott főszabályként a tárgyév június 30. illetve december 31. napjával, szolgálati időkeret alkalmazása esetén az időkeret utolsó napjára mondhatja fel; kivételszabályként ugyanakkor biztosítani kell az eltérés lehetőségét, ha a megállapodásban foglaltak teljesítése – a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált okból – személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna.
Az önként vállalt túlszolgálatra vonatkozóan a rendvédelmi szerv részére nyilvántartási kötelezettség kerül előírásra.
Az Irányelv heti 48 órás munkaidő maximumon túli eltérésének egyik feltétel, hogy a munkavállalók biztonságával, valamint egészségével kapcsolatos okok alapján megtiltható vagy korlátozható a maximális heti munkaidő túllépése. Ez a jogkör a rendvédelmi szervek esetében az egészségügyi szolgálathoz kerül, összhangban az egészségügyi ágazatra vonatkozó jogszabállyal.
A szabályozás lehetőséget teremt az önkéntes vállalt túlszolgálat adott szerven belüli, de az eredeti szolgálati helytől eltérő szolgálati helyen történő túlszolgálat ellátására is. A megfelelő képesítési követelményekkel, elméleti és gyakorlati ismeretekkel és a szükséges felszereléssel (különösen ruházattal és fegyverzettel) rendelkező állomány alkalmazása szükséges lehet, ekkor is figyelembe kell venni azonban a szolgálati érdekből történő túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő szabályait, továbbá a tényleges önkéntes túlszolgálat elrendelése előtt az állományilletékes parancsnok előzetes hozzájárulása szükséges.
Az önként vállalt túlszolgálat jogintézménye határozott időre, egy évre kerül bevezetésre, ezért a módosítás tartalmaz a jogintézményre vonatkozó rendelkezések tekintetében deregulációs szabályt is, amely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az önként vállalt túlszolgálat vállalásának, elszámolásának rendjét miniszteri rendelet határozza meg.
33/2015. (VI. 16.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól
13. § (1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgy hónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.
(2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi idő keretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani.
(3) A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 72. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak.
13/A. § (1) A Hszt. 140. § (6) bekezdése szerinti önként vállalt túlszolgálat pénzbeni ellentételezése során – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a 13. § szerinti szabályok szerint kell eljárni.
(2) A megtérítendő tárgyhavi önként vállalt túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni, amely intézkedik a Hszt. 140. § (9) bekezdése szerinti díjazásnak a hivatásos állomány tagja részére történő átutalásáról.
(3) A Hszt. 140. § (12) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal kötött megállapodás esetén a más állományilletékes parancsnok gazdasági szerve intézkedik a (2) bekezdés szerinti kifizetés érdekében.
Eltérés a Hszt. rendelkezéseitől
A fenti szabályokat felülíró, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 2022. június 1-től hatályát vesztette.
Túlszolgálat – Fontos Figyelmezetetés
A jogszabályi rendelkezések a 2023. augusztus 22-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!
