Pálinkafőzés otthon? Miért ne!

Spread the love
Kedves Látogató! 

2010-ben szabaddá vált az otthoni pálinkafőzés, azonban ez nem jelenti azt, hogy bármiből, bármivel, bármennyi párlatot előállíthatunk. Az elrettentés szándéka nélkül le kell szögeznem, hogy a törvénysértő otthoni pálinkafőzés – azon túl, hogy elkobozzák tőlünk a munkánk eredményét – kőkemény bírságot és büntetőeljárást vonhat maga után!


A jogszabály magánfőzésként említi az otthoni pálinkafőzést, amelyet szigorúan el kell határolnunk a szeszfőzdékben végzett bérfőzéstől, melynek teljesen mások a szabályai és az adóvonzata. Fontos, hogy aki magánfőzést folytat, a tárgyévben (tehát a naptári évben) szeszfőzdében nem bérfőzethet.

 

Ki lehet magánfőző?

Aki

  • a 18. életévét betöltötte,
  • van gyümölcsöse, kertje, és abban gyümölcsfája,
  • van a tulajdonában gyümölcs vagy abból származó alapanyag (gyümölcscefre, szőlőtörköly, bor), és
  • van a tulajdonában pálinkafőző készülék.

Az első pont nem szorul magyarázatra.

A második pontban foglaltaknak akkor tudunk megfelelni, ha gyümölcstermő területtel rendelkezünk. Eszerint nemcsak tulajdonosként, de bérlőként vagy szívességi földhasználóként is jogosultak vagyunk az általunk termelt gyümölcsből párlatot készíteni.

A harmadik feltétel saját tulajdonú gyümölcsről szól, tehát nem saját termesztésű gyümölcsről. Párlatot a gyümölcs mellett a szőlőből (mint gyümölcsből) származó szőlőtörkölyből és borból lehet előállítani, ez esetben saját tulajdonú szőlőből származó szőlőtörköly és bor főzhető le.

A negyedik feltétel a saját tulajdonú desztillálóberendezés, tehát az nem bérelhető, lízingelhető, sőt még a kölcsön sem kérhető a szomszédtól vagy mástól. 🙂


Fontos, hogy a pálinkát csak a magánfőző állíthatja elő, az nem szervezhető ki a haveroknak, apósnak vagy bármely vállalkozó szellemű „Mekk Elek”-nek.

Hol főzhetem ki a pálinkámat?

A pálinka a desztillálóberendezés a tulajdonosának lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz bejelentett helyszínen főzhető. Ez alapesetben a tulajdonos lakóhelye vagy a gyümölcsösének helye. Ha ez eltér a magánfőző lakcímétől, arra a bejelentésben ki kell térni. Több tulajdonos esetén mindegyik tulajdonostársat, valamint a berendezés tárolásának, használatának helyében bekövetkezett változást az önkormányzatnál be kell jelenteni,

 

Most beszéljünk a pálinkafőző berendezésről!

A lepárló legfeljebb 100 liter űrtartalmú lehet.

Fontos, hogy magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. Ez lehet számla, adásvételi vagy ajándékozási szerződés, hagyatékátadó végzés, a lényeg, hogy a magánfőző tulajdonosa legyen a berendezésnek.

Felmerül a kérdés, hogy készíthető-e házilag pálinkafőző berendezés. Ezt a jövedéki jogszabályok nem tiltják, egyedül az űrtartalmat limitálja a törvény. A jogszerű megszerzést igazolhatjuk nyilatkozattal, de mindenképpen őrizzük meg az alapanyagok vásárlását igazoló számlát (nyugtát), mert azok alátámasztják a nyilatkozatunk valóságtartalmát.

 

Megvan a pálinkafőző berendezésem. Mi a következő teendő?

A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Erre az önkormányzatok általában formanyomtatványt rendszeresítettek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.


Az önkormányzati adóhatóság a fenti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel esetlegesen érintett másik önkormányzati adóhatóságot.

Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőzőként jogosultak vagyunk az állami adó- és vámhatóságnál párlat adójegy-beszerzésére. Erre a NAV J27 számú formanyomtatvány benyújtásával van lehetőség.

A kitöltött formanyomtatványt papír alapon bármely NAV ügyfélszolgálatnál benyújthatjuk, de az igénylést elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül is intézhetjük.

Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.

Így néz ki a párlat adójegy:

Mennyi pálinkát főzhetünk?

A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni az állami adó- és vámhatóságtól.

Egy párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja.  Ez azt jelenti, hogy a párlat adójeggyel csak az a magánfőző jogosult főzni, aki azt a vámhatóságtól beszerezte. Tehát a párlat adójegy nem adható-vehető, cserélhető.

A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő.

Tehát évente legalább 3500 forint értékben kell párlat adójegyet vásárolnunk, és legfeljebb 86 liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlatnak megfelelő mennyiségű pálinkát főzhetünk. Ez 50 térfogatszázalékos pálinkából kb. 72 litert jelent.


Mint azt a bevezetőben már említettem, egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni vagy előállítani. Továbbá egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot. Ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók.

Tehát például ha én az idén magánfőző vagyok, a velem élő feleségem ez évben nem lehet bérfőzető. A példánál maradva, ha én és a feleségem mindketten magánfőzők vagyunk, együtt sem főzhetünk több pálinkát az adott évben, mint 86 liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlatnak megfelelő mennyiségű pálinka.

 

Mi történik, ha több lett a pálinkánk, mint amennyi párlat adójegyet vásároltunk?

Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket az állami adó- és vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot (86 liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlatnak megfelelő mennyiségű pálinka) ilyen esetben sem lehet túllépni.

 

Mi történik, ha többet sikerült főznünk, mint 86 liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlatnak megfelelő mennyiségű pálinka?

Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak (nem az önkormányzati adóhatóságnak!) és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

 

Mit csinálhatok a magánfőzött párlatommal?

A jogszabály szerint a magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.

Tehát a magánfőzésben előállított párlatot otthon külön adóhatósági engedély nélkül tárolhatom, de fontos, hogy nem szállíthatom azt, adóraktár kivételével senkinek nem adhatom el, nem ajándékozhatom el, az ún. falusi vendégasztalnál nem szolgálhatom fel. Nem teljesen tartozik ide, de az erdélyi nyaralásról hazajövet az ott vásárolt (kapott) házi pálinkát a vámosok elkobozhatják, ráadásul meg is bírságolhatnak. Ennek megfelelően mindent meg kell inni, amivel Erdélyben megkínálnak!

A következő bejegyzésben folytatjuk a magánfőzés témakörét a hatósági ellenőrzések jogszabályi hátterének kibontásával.

 

Üdv:
Árpi

 


A bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

 

A bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.