A Kúria Kfv.I.35.363/2014/13. számú ítélete

Spread the love

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.363/2014/13.szám

 Kúria a Dr. Boros György pártfogó ügyvéd  által képviselt  felperes által a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága  alperes ellen biztosítási jogviszony ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. február 27. napján kelt 15.K.31.279/2013/16. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 17., majd a jogi képviselő igénybevételének engedélyezését követően Kfv.9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

 

í t é l e t e t:

 

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.31.279/2013/16. számú ítéletét, valamint az alperes 2889288324 számú határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezi.

 

A pártfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárásban felmerült díját az alperes viseli.

 

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

 

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

 

I n d o k o l á s

 

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kelet-budapesti Igazgatósága bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le az  adózónál (a továbbiakban: Foglalkoztató)  a 2006. évre. A megismételt eljárás első fokon jogerőre emelkedett 3571863629 számú határozatának indokolása – egyebek mellett – megállapította, hogy a felperes biztosítással járó jogviszonya, szemben az OEP igazolvány adattartalmával, a munkaügyi perben keletkezett ítélet és a cégnyilvántartási adatok alapján 1990. május 15-től 2006. január 9-ig állt fenn. A Foglakoztatónál a 2006. évre szja, egészségbiztosítási-, nyugdíj biztosítási-, munkaadói-, munkavállalói és vállalkozói járulék, valamint tételes EHO adónemekben került sor adókülönbözetet eredményező megállapításokra. Az adóhatóság hatáskörét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) 54.§ (2) bekezdés b) pontjára alapította.

 

A Foglalkoztatónál lefolytatott ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság önálló határozatot hozott a felperessel szemben. Ebben a határozatában – járulék adónemben való megállapítás nélkül – megállapította, hogy a felperes tagsági jogviszony keretében volt biztosított 2006. január 1. és január 9. között. Hatáskörét a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjára alapította. Az alperes 2889288324. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

 

A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Az alperes a kereset elutasítását indítványozva előadta, hogy a Foglalkoztató bevallásainak utólagos ellenőrzése során hozott határozat járulék utólagos megállapítását tartalmazza, ennek következtében eljárása megfelel a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjának.

 

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasította a felperes keresetét, mivel az adatok alapján a felperes a Foglalkoztatóval nem állt munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyát a Tbj. 10.§ (2) bekezdés b) pontja alapján kellett megállapítani: ehhez pedig rendelkezésre álltak a közhiteles cégnyilvántartás adatai.

 

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mert biztosítási jogviszonya fennállt.

 

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta.

 

A Kúria a jogerős ítéletet, az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – a felülvizsgálati kérelemben foglaltak elbírálásának mellőzésével az alábbi indokok alapján helyezte hatályon kívül.

 

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbikban: Pp.) 336/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében. Erre tekintettel a Kúria hivatalból vizsgálta, hogy az alperes hatáskörében járt-e el, vagy pedig sérültek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi szabályok: az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el.

 

A biztosítási jogviszonyok fennálltának kérdésében az alperest megillető alapvető hatásköri szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 10.§ (2) és (3) bekezdése, valamint a Tbj. 54.§ (2) bekezdése tartalmazza.

 

Az adóhatóság 1999. január 1. napjával került be a Tbj. 4.§ r) pontjában meghatározott igazgatási szervek körébe, ekkor vette át a társadalombiztosítási szervektől a járuléktartozás beszedésével, behajtásával, a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével összefüggő feladatokat. A Tbj. ellenőrzésre vonatkozó 54.§-a ekkor még nem differenciált az egyes igazgatási szervek között, erre csak 2001. január 1. napját követően került sor. A Tbj. 54.§ (2) és (3) bekezdés beillesztésének koncepciója az volt, hogy az egyes igazgatási szervek ellenőrzési hatáskörének rögzítése mellett rendezzék az e hatáskörökből eredő jogokat és kötelezettségeket.

 

Az alperesi határozat meghozatalának időpontjában, 2013. február 18-án hatályos Tbj. 4.§ r) pont 1.) alpontja szerint tehát az alperes a biztosítási kötelezettség és annak szabályai megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítása körében igazgatási szerv, de a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontja következtében csak akkor jogosult eljárni, ha mindez járulék – az Art. 4.§ (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában: adó – utólagos megállapításával jár. Az adóhatóság részéről a  „járulék utólagos megállapítása” kiterjed a biztosítási jogviszonyok jogcímeinek és az utánuk ténylegesen fennálló járulékfizetési kötelezettségek megállapítására. A Tbj. 54.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében járulék utólagos megállapításával nem járó esetekben az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítására, törlésére.

 

A perben vitatott, a felperes 2006. évi biztosítási jogviszonyáról rendelkező alperesi határozat nem tartalmazott járulékra vonatkozóan utólagos megállapítást, erre a Foglalkoztatónál került sor. Ennek ellenére a határozat, majd az alperes perbeli nyilatkozata hivatkozott a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjára. A Tbj. érintett rendelkezései azonban nem adnak lehetőséget az egyes eljárások – jelen esetben a Foglalkoztatónál járulék utólagos megállapítását eredményező és a perbeli, járulék utólagos megállapítását nem tartalmazó határozatok – összevonására, a megelőző, jogerősen lezárult eljárásban alkalmazott hatásköri szabály – Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pont – kiterjesztő továbbvitelére, alkalmazására. A Tbj. 54.§ (2) bekezdése csak a konkrét határozattal összefüggésben értelmezhető, az igazgatási szerv hatáskörének a konkrét határozati megállapítások tekintetében kell fennállni.

 

Mindezen szabályok alkalmazásával a Kúria megállapította, hogy a felperes biztosítási jogviszonyát érintő, de járulék utólagos megállapításával nem járó határozat meghozatalára az adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel, az elsőfokú bíróság által érdemben vizsgált közigazgatási döntés semmis. Ezért a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése és 339.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedően. A hatályon kívül helyezés következtében a Kúria mellőzte a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálatát.

 

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c/ pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.

 

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes részére a Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtó Osztály pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét engedélyezte. A pernyertesnek tekintendő felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának összegét nem a Kúria határozza meg, csupán – a Pp.87.§ (2) bekezdésének megfelelően –  a költség viseléséről döntött.

 

Budapest, 2015. január 29.

 

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné           dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin sk. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. bíró, Dr. Mudráné          

 

Vissza a közigazgatási elvi határozatok főoldalára!