A Kúria Kfv.III.38.143/2014/7. számú ítélete

Spread the love

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.38.143/2014/7.szám

 

A Kúria a Dr. Jarovinszkij Igor által képviselt (…) felperesnek a (…) jogtanácsos által képviselt Magyar Bányászati és Földtani Hivatalalperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt Alperesi beavatkozóbeavatkozott, a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. szeptember 17. napján kelt 14.K.27.259/2014/7. számon hozott ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

 

ítéletet

 

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.259/2014/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

 

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000-20.000 (húszezer-húszezer) forint felülvizsgálati költséget.

 

A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

 

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

 

Indokolás

 

A felperes az elsőfokú hatóságnál 2011. szeptember 9. napján a (…) bányászati engedélyének visszavonása, valamint az alperesi beavatkozó jogelődje, a (…) Zrt.  bányászati jogának törlése iránt, majd 2012. január 19-én az alperesnél felügyeleti eljárás lefolytatása iránt terjesztett elő kérelmet. Az alperes 2012. február 8-án kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy nincs mód felügyeleti eljárás megindítására. Az elsőfokú hatóság a jogosultság törlése iránt előterjesztett kérelmet elutasította. A felperes fellebbezését követően alperes a 2012. június 22-én kelt, MBFH/572-8/2012. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mivel a bányatelki jogosultságok bejegyzése nem volt jogellenes. Határozata indokolásában megállapította, hogy a bányászati jog bejegyzése az érintett bányatelkekre a (…) tekintetében a Miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 1974. április 23-án és 25-én kelt határozatain alapult. Az alperesi beavatkozó jogelődjének bányászati jogosultságát az elsőfokú hatóság a 2001. augusztus 28-án kelt 4999/2001. számú határozatával, valamint a 2006. január 18-án kelt 352/2/2006. számú határozatával állapította meg. Az elsőfokú hatóság jogerős határozataiban tudomásul vette a névváltoztatást követően a „(…)” helyett „(…)” és a „(…)” helyett a „(…)” védnevű bányatelkek kitermelési műszaki üzemi terveit.

 

A határozattal szemben a felperes keresetet nyújtott be, amelyben kérte annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a hatóság új eljárásra kötelezését. A keresetet a bíróság 14.K.26.832/2013/7. számú ítéletével elutasította. A bíróság eljárása során az alperesnek felügyeleti jogkörben hozott határozatával szembeni jogorvoslatként bírálta el az ügyet.

 

A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a Kfv.III.37.409/2013/10. számú végzésével a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy tévedett a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor a felperes kérelmét a felügyeleti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tekintette. Az eljárás tárgya a hatósági nyilvántartási bejegyzések törlésére és megsemmisítésére irányuló kérelem tárgyában hozott határozat felülvizsgálata volt. A megismételt eljárásban a bíróság érdemben köteles az alperes határozatát felülvizsgálni, ennek során elsődlegesen a hatósági nyilvántartási bejegyzés konstitutív vagy deklaratív jellegéről kell állást foglalnia. Ennek a kérdésnek az eldöntésétől függően kell arról döntenie, hogy a nyilvántartási adatok kijavítását vagy törlését el kell-e rendelnie az alperesnek.

 

A megismételt eljárásban a felperes a kereseti kérelmét, perbeli nyilatkozatait változatlanul fenntartotta és kérte az alperes határozatának az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogerős határozat, amely jogszerűen megalapozná az alperesi beavatkozó bányászati jogosultságát, és mert álláspontja szerint az elsőfokú hatóságnak a bányászati jogosultságot megállapító korábbi, 2001-ben és 2006-ban kelt döntései jogszabálysértőek voltak. Az alperes ellenkérelmében a határozatában foglalt indokokra figyelemmel kérte a kereset elutasítását. Az alperesi beavatkozó is a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy bányászati jogosultsága jogerős határozatokon alapul.

 

A bíróság – a megismételt eljárásban hozott – ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) az ügy elbírálásában alkalmazandó, 2011. szeptember 9-én hatályos 86. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/B. § (3) bekezdésére – hatósági nyilvántartásnak tekinthető az elsőfokú hatóság által vezetett bányatelki nyilvántartás (a továbbiakban: BATER). A bíróság megállapította, hogy a BATER deklaratív nyilvántartás, ugyanis bányatelek nem a nyilvántartásba való bejegyzéssel, hanem a bányatelekké minősítést elrendelő közigazgatási határozat jogerőre emelkedésével jön létre, a BATER csak a jogerős határozatban foglaltakat tanúsítja. Mindezekre figyelemmel a bíróságnak azt kellett és csak azt lehetett vizsgálnia, hogy a bányászati jogosultságot megállapító határozatokban rögzített adatok nem térnek-e el a nyilvántartásban szereplő adatoktól. A nyilvántartás törlése iránti kérelem kapcsán ugyanis a bíróságnak nincs módja a már jogerőre emelkedett közigazgatási határozatoknak a bírósági megtámadásra nyitva álló határidőn túl előterjesztett jogszerűségi felülvizsgálatára. A bíróság arra is kitért, hogy a döntés meghozatalakor alkalmazandó Bt. 26/A. § szerinti nyilvántartásból történő törlés feltételei sem állnak fenn.

 

A bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint a bíróság ítélete azért jogsértő, mert nem volt olyan jogszerű jogerős határozat, amely alapján a hatóság a bányatelki nyilvántartásba bejegyezhette volna az alperesi beavatkozó és jogelődei bányászati jogát. Mivel jogszerűtlen döntéseken alapult a bányatelki bejegyzés, ezért kérte azok törlését. Felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy a Ket.-nek a hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései alapján nem alkalmazhatóak a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra vonatkozó korlátozások sem. Kiemelte, hogy a Bt. 26/A. §-a szerinti, törlésre vonatkozó szabályok alkalmazása fel sem merülhet, ugyanis a törlésre az arra alapot adó jogszerű határozatok hiánya ad okot. A felperes a felülvizsgálati tárgyalást megelőzően benyújtott előkészítő iratában tájékoztatta a Kúriát, hogy az elsőfokú hatóság nem jogerős határozatában az alperes jogelődjének bányászati jogosultságát törölte. Alperes és alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályának fenntartását kérte.

 

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

 

Az eljárás megindulásakor hatályos Ket. 86. § (1) bekezdése alapján a hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet. A Ket.-nek az ügy elbírálásakor alkalmazandó szabályai alapján a hatósági nyilvántartásnak jogszabályon alapulónak kellett lennie. Mivel a BATER vezetése a Bt. 26/B. §-án alapul, és az a jogszabályban meghatározott, hatóság által vezetett, a hatósági tevékenység ellátásával összefüggő adatokat tartalmazta, ezért a nyilvántartás hatósági jellege megállapítható volt.

 

A Kúria megjegyzi, hogy a hatósági nyilvántartás fogalmát nem egyértelműen szabályozó rendelkezéseket az Országgyűlés 2013. július 1-jei hatálybalépéssel módosította, s a Ket. 86. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatóság a törvényben meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet. E törvény hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései tekintetében hatósági nyilvántartás alatt közhiteles hatósági nyilvántartást kell érteni. Hatósági nyilvántartásnak a törvényben meghatározott adatokról vezetett, közhiteles nyilvántartás minősül. A Bt. módosításával a Bt. 2013. július 1-jétől hatályos rendelkezéseivel a jogalkotó rögzítette, hogy a BATER közhiteles nyilvántartás, így az az új szabályok is megerősítik, hogy az hatósági nyilvántartásnak minősül.

 

A nyilvántartások jelen ügyben alkalmazandó Ket. szabályai alapján lehetnek konstitutív jellegűek, amikor magát a jogosultságot a nyilvántartásba történő bejegyzés hozta létre, valamint deklaratív természetűek, amikor a nyilvántartás csak igazolásra, bizonyításra szolgál, de a bejegyzéshez, törléshez nem kapcsolódnak jogok. Az ügy elbírálásakor alkalmazandó Bt. 26/A-26/C. §-ai egyértelműek abban, hogy a bányászati jogosultságot nem a BATER-ba történő bejegyzés, hanem a bányatelekké minősítésről rendelkező határozat hozza létre, azaz a BATER deklaratív hatályú hatósági nyilvántartásnak tekintendő.

 

Így a Kúria akkor, amikor a BATER-be történő bejegyzéssel kapcsolatos, a Ket. 82. § (2) és (3) bekezdése szerinti, határozatnak minősülő döntéseket vizsgálja felül, kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a bejegyzésről vagy annak elutasításáról szóló döntés jogszerű-e, mely vizsgálatnak nincs időbeli korlátja, illetve a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sem képezik korlátját e vizsgálatnak, mivel a nyilvántartás deklaratív jellegű, a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, vagy törléssel jogok  nem szerezhetők. A nyilvántartásba történő bejegyzésnek vagy törlésnek csak közvetett és eljárási – jog, tény, adat fennállására vonatkozó bizonyítási – jellegű joghatásai vannak.

 

A bejegyzés alapjául szolgáló, az elsőfokú hatóság által a bányatelekké minősítéssel kapcsolatos határozatok felülvizsgálatára külön eljárásokban kerülhet sor, amennyiben az eljárás megindításának a Ket.-ben, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (a továbbiakban: Pp.) meghatározott feltételei fennállnak. Ezért sem képezte jelen eljárás tárgyát az, hogy az elsőfokú hatóság, nem jogerős döntésével időközben az alperesi beavatkozó bányászati jogosultságának törléséről rendelkezett.    

 

Mindezért az ügyben nem volt annak jelentősége, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló határozatokban történt-e elírás, vagy más hiba, mivel ezek orvoslása nem a nyilvántartásba történő bejegyzésre, törlésre vonatkozó eljárásra tartozik.

 

 

Ezért a Kúria a jogerős ítéletet – a fenti indokolást érintő pontosítással – a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

 

A pervesztes felperes a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati illeték és a perköltség megfizetésére.

 

Budapest, 2015. március 3.

 

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Króneisz Gábor s.k. bíró