80_huszár01

A pénzügyőr státusz újraszabályozása 2021-ben

Kedves Kollégák!

Mai bejegyzésem a 2021. január elsejétől  érvényes új pénzügyőr státusz bemutatásáról szól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény előkészítése időszakában a szakmai felsővezetés és a politikai vezetés ígéretet tett arra, hogy a státusztörvény bevezetésével nem lesz kényszerleszerelés! Ha szó szerint vesszük az ígéretet, leszögezhetjük, kényszerleszerelésről nincs szó a törvényben.

Ehelyett a jogalkotó az új törvényben megkreálta a pénzügyőr státusz fogalmát. 2021. január 1-jével mindenki pénzügyőr státuszba került (kerülhetett), aki korábban hivatásos állományú pénzügyőr volt. Nézzük meg közelebbről, mi is az a pénzügyőr státusz!

A törvény szerint a NAV személyi állománya

1. adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló

    • tisztviselői státuszú foglalkoztatottakból és
    • pénzügyőri státuszú foglalkoztatottakból,

2. munkaviszonyban álló munkavállalókból, valamint

3. tisztjelölti jogviszonyban álló pénzügyőr tisztjelöltekből áll.

 

A bejegyzésem elsősorban a 2020. december 31-ig hivatásos szolgálati jogviszonyban állt pénzügyőr kollégákhoz szól, ezért az új meghatározás szerinti pénzügyőri státuszú foglalkoztatottak jogállásának mibenlétét próbálom feltérképezni.

A törvény szóhasználata szerint pénzügyőr az a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott, aki pénzügyőri munkakört lát el.

Mi a pénzügyőri munkakör?

A törvény szerint pénzügyőri munkakör a miniszteri rendeletben meghatározott azon munkakör, amelyre az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőri státuszú szolgálati jogviszony létesíthető. Tisztviselői munkakör pedig az a munkakör, amelyre szolgálati jogviszony létesíthető, és nem minősül pénzügyőri munkakörnek;

 

És mi van a többiekkel?

A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozat és társasági egyenruha viselésére jogosult, egyebekben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – rá a tisztviselőkre irányadó szabályok vonatkoznak.

Tehát a régebben hivatásos állományú pénzügyőrök egy része 2021-től pénzügyőrnek, más része pénzügyőri státuszú, tisztviselői munkakört betöltő foglalkoztatottnak minősül.

Eszerint valóban nincs kényszerleszerelés, viszont a korábbi egységes hivatásos státusz helyett két, merőben más jogokkal bíró és kötelezettségekkel terhelt csoport alakul ki azonos státuszon.

Az állomány e két csoportjának közös nevezője csupán annyi, hogy mindegyik csoport tagjai viselhetik a társasági egyenruhájukat és rendfokozatukat. Tehát a személyi állomány jelentős részének a korábbi hivatásos létből minden más elvétele mellett a díszelgő egyenruha és a rendfokozat megmaradt. Tehát kényszerleszerelésről tényleg nem beszélhetünk. Ezzel az úton-útfélen hangoztatott ígéret ki van pipálva!

 

Mi határozza meg, hogy ki lehet pénzügyőr és ki nem?

Csak és kizárólag az aktuális munkakör. A pénzügyőri munkaköröket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített pénzügyőri munkakörökről, a képesítési előírásokról, valamint a munkaköri pótlékról szóló 21/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. melléklete az alábbiak szerint határozza meg:

A B
munkakör megnevezése besorolási osztály
1 bűnügyi szakreferens I.
2 határszolgálati vámreferens I.
3 határszolgálati vámügyintéző II.
4 járőr I. I.
5 járőr II. II.
6 kiképző II.
7 nyomozó I. I.
8 nyomozó II. II.
9 oktató I.
10 őrzésvédelmi ügyintéző II.
11 rendészeti referens I.
12 rendészeti szakreferens I.
13 rendészeti ügyintéző II.
14 vámigazgatási referens I.
15 vámigazgatási szakreferens I.
16 vámigazgatási ügyintéző II.
17 szakértő I.

Az oktató munkakör akkor minősül pénzügyőri munkakörnek, ha a munkaköri fő feladatként pénzügyőri munkakörök feladatellátásához kapcsolódó oktatási tevékenységet lát el. A szakértő munkakör akkor minősül pénzügyőri munkakörnek, ha munkaköri feladatként I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe tartozó feladatot lát el.

Jól látható, hogy a korábbi szabályozás szerint a törvényben meghatározott kinevezés keletkeztetett törvényben előírt jogokat és kötelezettségeket, az új szabályozás szerint a miniszteri rendeletben definiált, a munkáltató által az egyén számára meghatározott munkakörtől függenek, hogy az egyént mely jogok illetik meg, illetve mely kötelezettségek terhelik.

Észrevehető, hogy a – legyünk jóhiszeműek – szakmai műhelyek és politikai aktorok által lefolytatott érdekegyeztetések során kialakított tervezet parlamenti elfogadásával törvényerőre emelkedő rendelkezés helyett formálisan is a miniszter egyszemélyi döntésétől és a munkáltató rendelkezésétől függenek az egyes foglalkoztatottak életét döntően meghatározó munkafeltételek.

Így változott az “életre szóló” kinevezés helyett az aktuális munkakör a jogok és kötelezettségek jogalapjává, amelyeket könnyűszerrel meg lehet vonni az érintett foglalkoztatottól egy vezetői döntéssel. És ki tud könnyű szívvel lemondani például a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a könnyített szolgálat lehetőségéről vagy az egészégügyi szabadság biztonságáról úgy, hogy egyáltalán nem számít, hogy a múltban milyen munkakört látott el. Esetenként több éves vagy akár több évtizedes határszolgálattal megszerzett jogok mehetnek a kukába úgy, hogy az egyén „nem igazán” tehet arról, hogy a határvámhivatalok döntő hányada az utóbbi másfél évtizedben az ismert okok miatt megszűnt. És ez csak egy példa.

Senki sincs biztosítva a most pénzügyőri munkakört kapó kollégák közül arra, hogy pályafutása végéig pénzügyőri munkakört láthat el. Egy rendeletmódosítás, egy munkáltatói döntés, egy egészségügyi probléma tisztviselői munkakörbe kényszerítheti a pénzügyőr foglalkoztatottat, és ezzel elveszt minden többletjogosítványt, amely az addigi munkaköréhez kapcsolódott.

Egyszóval a törvényben garantált, a hivatásos állományra vonatkozó munkajogi szabályok szerinti, az egész pályafutáson át érvényes kinevezés helyett az aktuálisan ellátott munkakör határoz meg alapvető jogokat és kötelezettségeket a foglakoztatott számára.

 

Tehát valaki jól jár, valaki nem? Hát nem…

Elmondható, hogy az új státusztörvény számára nemcsak azon foglalkoztatottak számára tartalmaz kedvezőtlenebb szabályokat, akik elveszítik a hivatásos állományhoz fűződő jogaikat.

Egységesen mindenkire vonatkoznak az alábbi rendelkezések:

  • A felmentési idő két hónap. Ez a korábbi szabályozásnál kedvezőtlenebb az összes pénzügyőr számára. A jogalkotó a kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó szigorúbb szabályzást veszi át.
  • Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a foglalkoztatott részére a munkaidőn túl – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. Ez pedig hetente két óra többletmunkaidővel jár pénzügyőrnek és mindenki másnak egyaránt.
  • A Nemzetközi Vámnap jövő évtől nem lesz munkaszüneti nap a pénzügyőr státuszú foglalkoztatottak számára.
  • A ruházati utánpótlási ellátmány terhére csak egyenruházati termékek költségei fedezhetők.

Egészségkárosodási ellátás

Egy kicsit bonyolultabb a helyzet az egészségkárosodási ellátással. A törvény a Hszt. mintájára szabályozza az egészségkárosodási keresetkiegészítés és az egészségkárosodási járadék szabályait.

Az ellátásra való jogosultság alapvető feltétele, hogy az egészségi alkalmatlanság a munkavégzés során bekövetkező balesetre vagy betegségre vezethető vissza, és a baleset, betegség az érintettet ténylegesen a munkavégzés során érte. A törvény azonban a Hszt. 82/A.§ (3) bekezdésének megfelelő rendelkezést nem ülteti át az új törvénybe, mely szerint ha az egészségi alkalmatlanság nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb. Ez komoly visszalépés a jelenlegi szabályozáshoz képest.

..és ki veheti igénybe?

Becslésem szerint a gyakorlatban ritkábban fordul elő, hogy a baleset, betegség az érintettet ténylegesen a munkavégzés során éri. Inkább az a jellemző, hogy a foglalkoztatott életkorából adódóan szed össze különböző betegségeket és sérüléseket, amelyeket tíz év szolgálat után a Hszt. rendelkezése szerint nem kell a szolgálati kötelmekkel összefüggésbe hozni az egészségkárosodási ellátás igénybevételéhez, a pénzügyőrökre vonatkozó szabályok szerint viszont igen. Ez bizony komolyan leszűkíti a hozzáférést az egészségkárosodási ellátáshoz.

Másrészt csak a pénzügyőr, és azon tisztviselő szerezhet az ellátásra jogosultságot, aki munkaköréből adódóan helyszíni eljárási cselekményt is ellát. Tehát az ellátás itt is munkakörhöz kötött.

Az egészségkárosodási keresetkiegészítés akkor jöhet szóba, ha egészségi állapotára tekintettel a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy azonos besorolási osztály esetén alacsonyabb besorolási kategóriába tartozó munkakörbe sorolják be a foglalkoztatottat, vagy a szolgálati jogviszony megszűnése mellett a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatják tovább.

Elmélet vs. gyakorlat

Álláspontom szerint bár elméletben lehetséges, hogy nem tudnak a NAV-nál, mint szervezetnél az érintett pénzügyőrnek azonos besorolású tisztviselői munkakört felajánlani, ez a gyakorlatban nem lehet probléma. Ha a foglakoztatott tisztviselői munkakörre is alkalmatlanná vált, akkor már az egészségkárosodási járadék a szóba jöhető opció. A fentiek értelmében valószínűleg nem lesz számottevő az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultak száma.

Az egészségkárosodási járadékra jogosultak körét pedig a fentebb kifejtettek szerint a jogalkotó a Hszt.-hez képest annyira leszűkítette, hogy az a NAV kevés számú munkatársa számára lesz elérhető.

És még nem beszéltünk azokról, akik, a pénzügyőrként szerzett sérülésük miatt keresetkiegészítéssel nem pénzügyőri munkakörben dolgoznak tovább, de az évek során egészségi állapotuk annyira megromlik, hogy már az új munkakört sem tudják ellátni. A státusztörvény szerint ők nem számíthatnak az egészségkárosodási járadékra, mert már nem pénzügyőrök.

Összességében kijelenthető, hogy az életkorra érzéketlen rászorultsági feltételekkel az egészségkárosodási ellátás nem lesz valódi segítség a NAV személyi állománya jelentős többségének.

A pénzügyőri és a tisztviselői munkakör közötti eltérések

Sajnos a NAV állományára nézve kedvező változásokat az új státusztörvény nem tartalmaz.

A pénzügyőr státuszon belüli, a munkakörhöz kapcsolódó különbségeket A pénzügyőrök új jogállásáról című (frissített) bejegyzésemben részletezem.

Itt csak felsorolás szintjén megemlítem, hogy a 2021-től tisztviselői munkakört betöltő volt hivatásos pénzügyőröket miben különbözteti meg a státusztörvény a pénzügyőröktől.

  • egyenruha viselés
  • alkalmassági feltételek
  • kinevezés módosítása
  • átrendelés
  • lemondás
  • utasítás végrehajtásának megtagadása
  • szolgálati igazolvány
  • szolgálati jelvény
  • összeférhetetlenség
  • engedélyköteles tevékenységek engedélyezése
  • tanfolyam elvégzése
  • egészségügyi szabadság, betegszabadság, táppénz
  • gyermekápolás céljából a pénzügyőrt megillető egészségügyi szabadság
  • a fegyelmi eljárás sajátosságai
  • nyugdíj előtti rendelkezési állomány
  • könnyített szolgálat
  • természetbeni ellátás (ruhapénz)

 Végül nem tudom megállni, hogy szó szerint ne idézzem a státusztörvény 28.§ (2) bekezdését: A pénzügyőr a szolgálati jogviszonyból fakadó kötelmeit – a NAV rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, akár életének és testi épségének kockáztatásával teljesíti.

Hát erre nem tart igényt sokunk esetében a jogalkotó! Lelke rajta!

 

Még egy kiegészítés:

1989-ben (előképzőn) egyik oktatónk illusztrálta a következő fiktív történettel a hivatásos élet mibenlétét. Nem szó szerinti idézet következik:

„Ha ne adj’ Isten Pakson valamilyen nukleáris baleset történik (ne feledjük, időben három évvel Csernobil után jártunk), két irányba indulnak meg a buszok az emberekkel: A balesettől minél távolabbra és Paksra. Önök az esküjükkel a paksi járatra váltottak jegyet!”

Kedves Kollégák! 2021-ben sokuknak a jegye lejárt, dobják el nyugodtan!

 

Garantált illetményemelés

Nem szabad elhallgatnunk, hogy pozitív változás az a 10%-os garantált illetményemelés,  amelyet  a Nemzeti Adó-és Vámhivatal összes foglalkoztatottjának és munkavállaójának meg kell kapnia.

Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az illetményemelés a 2020-as kb. 3,4-3,6%-os inflációs adatok mellett ér bennünket. A Nemzetközi Vámnap, mint fizetett ünnep elvétele, valamint a fizetett munkaközi szünet megszüntetése 2021-ben 6,7%-os munkaidő-növekedést hoz, így a garantált illetményemelés ellenére a reálbérünk 2021-re legalább 0,1%-kal csökken a státusztörvény által bevezetett változtatásoknak köszönhetően.

Terveim szerint a következő bejegyzésem az illetmény rendszerének változásával foglalkozik majd.

 

Összegzés

Az utóbbi tízegynéhány év munkajogi és jogállási törvényei sajnos gyakran a munkavállalók, foglalkoztatottak kárára változtatták a jogi környezetet. Meg kell kérdezni magunktól, hogy tettünk-e, és ha igen eleget tettünk-e saját érdekeink és a többi, más státuszú alkalmazott és tisztviselő érdekeinek védelmében. Mások felett semmilyen formában nem szeretnék ítélkezni, de a magam nevében itt meg kell vallanom, hogy naivságom okán, félelemből, vakságból és/vagy lustaságból nem hallattam eleget a hangomat sem a mások, sem a magam védelmében, miközben egyre-másra csorbultak jogaink. Pedig megtanulhattam volna Martin Niemöller szavai által, hogy a hallgatás semmitől nem fog megvédeni!

Köszönet a segítségért Dr. Búza László barátomnak!

Erőt, egészséget!

Árpi

80_huszár01
A kép a 80 huszár című filmből származik

 

Kedves Látogató!

A  bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.