a pénzügyőrök új jogállása

A pénzügyőrök új jogállásáról

Spread the love

Kedves pénzügyőr Kollégák!

2020. október 27-én Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűléshez benyújtotta T/13471. számú törvényjavaslatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állománya, ezen belül a pénzügyőrök új jogállásáról.


A tervezet – melynek elfogadásáról nincs kétségem – szerint a magas szakmai színvonalat képviselő, a szervezet és a közszolgálat iránt elkötelezett személyi állomány megbecsülése és jogviszonyuk egységes szemléletű, a szervezet hatékony működését szolgáló szabályozásának kialakítása a törvény egyik deklarált célja.

Nézzük végig, hogy e nemes cél érdekében milyen szabályok szerint kell 2021-től élnünk:

 

A hivatásos pénzügyőrök új jogállása(i)

A NAV személyi állományában tartozó, a 2020. december 31-ig érvényes jogállásuk szerint hivatásos pénzügyőrök – az egységesítés szellemében – 2021 januárjától adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban pénzügyőri státuszú foglalkoztatottak lesznek.

pénzügyőrök jogállása
A pénzügyőrök jogállása 2021. január 1-jétől

A pénzügyőr státuszú foglalkoztatottaknak – az egységesítés szellemében – két típusú munkakört határoznak meg:

  1. pénzügyőri munkakör: a miniszteri rendeletben meghatározott azon munkakör, amelyre az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőri státuszú szolgálati jogviszony létesíthető.
  2. tisztviselői munkakör: az a munkakör, amelyre szolgálati jogviszony létesíthető, és nem minősül pénzügyőri munkakörnek.

 

Amikor a törvény pénzügyőrt említ, azon a pénzügyőri munkakört ellátó pénzügyőri státuszú foglalkoztatottat kell kizárólag érteni. A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozat és társasági egyenruha viselésére jogosult, egyebekben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – rá a tisztviselőkre irányadó szabályok vonatkoznak.


Az új törvény a NAV-on belül gyakorlatilag a jelenlegi pénzügyőr-kormánytisztviselő törésvonalat helyezi át a „valódi” pénzügyőrök, valamint a „papírpénzügyőrök” és a tisztviselők közé. Hosszú távon természetesen elfogynak a „papírpénzügyőrök”, mert nem pénzügyőri munkakörre ezután már csak tisztviselő vehető fel, de ettől még a személyi állomány vegyes összetétele megmarad. Ettől függetlenül a „papírpénzügyőrök” több jogosultságtól elesnek a jelenlegi állapothoz képest.

 

Nézzük tételesen, hogy 2021-től mi változik!

A törvény szövege szerint a pénzügyőr a szolgálati jogviszonyból fakadó kötelmeit – a NAV rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, akár életének és testi épségének kockáztatásával teljesíti. Erre a tisztviselő státuszú pénzügyőrnek már nem kell vállalkoznia, a korábbi esküje ellenére sem.

 

Átjárhatóság a jogviszonyok között

 Nem érinti a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott szolgálati jogviszonyának státuszát, ha a szolgálati jogviszony fennállása alatt tisztviselői munkakörbe kerül áthelyezésre. A pénzügyőri státuszú foglalkoztatott szolgálati jogviszonya kizárólag kérelemre, vagy a foglalkoztatott hozzájárulásával módosítható tisztviselői státuszú szolgálati jogviszonyra. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy aki akar, szolgálati jogviszonya végéig pénzügyőri státuszban maradhat.

A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott akkor helyezhető ismételten pénzügyőri munkakörbe, ha a pénzügyőri szolgálatra és a tervezett munkakörére egészségi, pszichológiai és fizikai szempontból alkalmas, valamint életvitele nem kifogásolható, és az erre vonatkozó ellenőrzésnek aláveti magát.

A tisztviselő státuszú foglalkoztatott szolgálati jogviszonya beleegyezésével akkor módosítható pénzügyőri státuszúvá, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója pénzügyőri munkakörbe kívánja áthelyezni, és megfelel a pénzügyőrök kinevezésére vonatkozó feltételeknek.

 

A pénzügyőrök egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassága

A pénzügyőri státuszú pénzügyőrnek meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a munkakörének és életkorának megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmassági feltételeket a pénzügyőr tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen, esetenként soron kívül ellenőrizni kell.

A tisztviselői munkakörben dolgozó pénzügyőrnek csak egészségi és pszichológiai alkalmasságát kell vizsgálni.

 

A pénzügyőrök a Magyar Rendvédelmi Karban

A törvény szövege szerint a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott (tehát minden pénzügyőr) a Hszt. szerinti Magyar Rendvédelmi Kar tagjává válik. A pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetén az etikai eljárást a Magyar Rendvédelmi Kar a a hivatásos állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint folytatja le.


 

A kinevezés módosítása

A kinevezést módosítani csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és az annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ettől eltérően nem kell az érintett beleegyezése

  • a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor, valamint a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozatban történő előléptetésekor,
  • az érintett előmeneteléhez előírt vizsgakötelezettség törvény szerinti megállapításakor,
  • a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr munkavégzési helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor, továbbá a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr munkavégzési helyének az adott NAV szerven belüli módosításakor,
  • azonos besorolású más munkakörbe helyezéskor, kivéve, ha a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr tisztviselői munkakörbe, illetve a tisztviselői munkakört betöltő foglalkoztatott pénzügyőri munkakörbe kerül áthelyezésre,

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr szolgálati érdekből azonos besorolású munkakör ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhető a NAV más szervéhez. A kinevezés módosításától számított öt éven belül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.

 

Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás

A foglalkoztatott a NAV szervezetén belül átirányítással, átrendeléssel, kiküldetéssel, a NAV szervezetén kívül a tisztviselő munkakört betöltő pénzügyőr kirendeléssel, a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr vezényléssel ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. A foglalkoztatottat legkésőbb tíz munkanappal – átirányítás esetén három munkanappal – korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról, ide nem értve a kiküldetést, illetve a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr átrendelését.

 

A foglalkoztatott a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely szervéhez és bármely munkavégzési helyre meghatározott feladat teljesítésére átrendelhető.

Az átrendelés időtartama a foglalkoztatott beleegyezése nélkül nem haladhatja meg

  • tisztviselő esetén naptári évenként a negyvennégy munkanapot, más településre történő átrendelés esetén naptári évenként a huszonkét munkanapot,
  • pénzügyőr esetén három évenként a hat hónapot.

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr beleegyezésével a NAV vezetője, tábornok esetén a miniszter külföldre vezényelheti a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.


 

Lemondás

A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr a szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr a szolgálati jogviszonyáról – a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve – lemondhat.

 

Felmentés

A szolgálati jogviszony felmentéssel – többek között – akkor szüntethető meg, ha átszervezés következtében munkaköre megszűnik, vagy pénzügyőri munkaköre tisztviselői munkakörré módosul, és a foglalkoztatott a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört nem fogadta el;

A szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálata, a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapota alapján.

A felmentési idő két hónap. Ez a korábbi szabályozásnál kedvezőtlenebb az összes pénzügyőr számára.

 

A foglalkoztatott kötelezettségei

A foglalkoztatott köteles – a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr szükség esetén a veszély vállalásával – feladatait az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni.

Ezen túl a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr

  • köteles az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, valamint gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat betartani,
  • köteles a munkaképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő invazív vizsgálatnak magát alávetni a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint,
  • köteles a jogszabályban foglalt esetben magát kötelező védőoltásnak alávetni.
  • szolgálati érdekből kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztassa, szolgálatképes állapotát fenntartsa,
  • szolgálati érdekből kötelezhető arra, hogy a külföldre utazását bejelentse.

 

Utasítás végrehajtásának megtagadása

Mind a pénzügyőri, mind a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr köteles felettese utasítását végrehajtani.

A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével bűncselekményt vagy szabálysértést valósítana meg, továbbá más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetve a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével bűncselekményt követne el. Ezen túl a jogszabálysértő utasítás végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az utasítást adó figyelmét felhívni. Ha a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő utasítás végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba vagy a feladatellátásra irányadó normatív utasításba ütközne. A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a feladatellátásra irányadó normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a tisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőrt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

 

A szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr szolgálati igazolványa és a szolgálati jelvénye a NAV állományába tartozáson túl igazolja tulajdonosának fegyverviselési, valamint intézkedési jogosultságát.

A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr szolgálati igazolványa csupán a NAV állományába tartozást igazolja.

 

Összeférhetetlenség

 A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr nem lehet helyi önkormányzati képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik. A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr nem lehet helyi önkormányzati képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja. A többi összeférhetetlenségi szabály a NAV minden foglalkoztatottjára egyöntetűen vonatkozik.

 

Engedélyköteles tevékenységek engedélyezése

A foglalkoztatott részére engedélyköteles tevékenység nem engedélyezhető, ha az a foglalkoztatott szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével járó kötelezettségei, feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti. Ez akkor állapítható meg, ha az engedélyezni kért jogviszony, illetve tevékenysége miatt a foglalkoztatott a munkaköre szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok ellátásával – a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrök esetén ideértve a túlmunkát és a készenlétet is – rendszeresen nem lehet megbízni.

A NAV törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok szerint engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek ismételt engedélyezése, bejelentése nem szükséges.

 

Tanfolyam elvégzése

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrnek a próbaidő alatt teljesítenie kell a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő tanfolyamot. Ez a gyakorlatban nem jelent újdonságot, mert tisztviselői munkakörbe pénzügyőri státuszú foglalkoztatott nem vehető fel.

 

A munkaidő és a munkaközi szünet szabályozása

Az általános szabály szerint a heti munkaidő negyven óra (általános heti munkaidő), a teljes napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).

A tervezet meghatározza a munkaidő fogalmát. Eszerint munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama, azzal, hogy nem minősül munkaidőnek a foglalkoztatott lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás időtartama;

A tervezet átveszi az új Munka Törvénykönyve fogalomhasználatát. A Munka Törvénykönyvének kommentárja viszonylag pontosan körülírja az újonnan bevezetett fogalmakat:

„A törvény értelmében munkaidőnek minősül:

  • A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. A munkavégzésre előírt idő alatt a munkavállaló nemcsak rendelkezésre állásra, hanem munkavégzésre is köteles; a munkavégzésre előírt időben kifejezetten azért áll rendelkezésre, hogy annak teljes tartama alatt munkát végezzen. Ebből következően azok az időtartamok, amikor a munkavállaló csak rendelkezésre állási kötelezettségét teljesíti, de tényleges munkavégzést nem teljesít, nem minősülnek munkaidőnek (például ügyelet, készenlét). Ennek ellenére bizonyos munkaidő-beosztási szabályok alkalmazása szempontjából ezeket az időtartamokat is munkaidőként kell kezelni.
  • A munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Ilyennek minősül az esztergályos esetében az, hogy a munkavégzés befejezésével összetakarítja a képződött hulladékot; de ide tartozik az az idő is, amikor az egymást váltó munkavállalók a feladatot átadják, illetve átveszik. Nem tartozik ide a munkavégzés előtti, illetve utáni átöltözés, tisztálkodás ideje, kivéve, ha az átöltözés munkavédelmi szempontból szükséges, és hosszabb időt vesz igénybe (például a kohászok védőruhájának felvétele).
  • Készenléti jellegű munkakörben a munkaközi szünet.

A törvény értelmében nem minősül munkaidőnek:

  • A munkaközi szünet, ha a munkavállaló nem készenléti jellegű munkakörben dolgozik.

(…)

És itt értünk el a következő újításhoz. Míg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, és a Hszt. a munkaidőn belül rendelte kiadni a munkaközi szünetet, mind a 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról, mind a 2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról a munkaidőn túl rendelte el azt kiadni. És sajnos ezt vette át a mi tervezetünk is. Ez pedig hetente két óra többletmunkaidővel jár. Tehát vagy hétfőtől csütörtökig 9 órát dolgozunk, vagy a pénteki rövid nap szűnik meg.


 

Nemzetközi Vámnap

 

Nincs mit ragozni, a Nemzetközi Vámnap jövő évtől nem lesz munkaszüneti nap a pénzügyőr státuszú foglalkoztatottak számára.

 

Tényleges szolgálati idő

A tervezet szerunt tényleges szolgálati időnek az alábbi időszakok számítanak:

  1. a) a NAV-nál pénzügyőri státuszon szolgálati jogviszonyban eltöltött – naptári napban meghatározandó – idő,
  2. b) a NAV-nál vagy jogelődjénél, továbbá valamely rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve a Magyar Honvédségnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött – naptári napban meghatározandó – idő, valamint
  3. c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbikaban: régi Hszt) rendelkezései alapján tényleges hivatásos szolgálatban eltöltött szolgálati idő.

A végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati jogviszonyban töltött időt az e törvény hatályba lépése előtti időszak vonatkozásában a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetében a Hszt. 2020. december 31-én hatályos 280. § (1) bekezdése szerinti szolgálati idejének figyelembe vételével kell megállapítani.

Itt szó szerint idéznem kell a vonatkozó rendelkezéseket:

Hszt. 280.§ (1) Ahol e törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:

  1. a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött időt,
  2. b) a rendvédelmi szervnél kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,
  3. c) e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban töltött időt,
  4. d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt,
  5. e) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,
  6. f) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi jogviszonyban eltöltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,
  7. g) e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. törvény) rendelkezései alapján elismert és beszámított időt, valamint
  8. h) a sor- és tartalékos katonai szolgálatban eltöltött időt.

(2) Ahol e törvény tényleges szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni

  1. a) a valamely rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban eltöltött – naptári napban meghatározandó – időt, valamint
  2. b) az e törvény hatálybalépése előtt az 1996. évi XLIII. törvény rendelkezései alapján tényleges hivatásos szolgálatban eltöltött szolgálati időt.

(3) A szolgálati viszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításakor fizetési várakozási időben eltöltött időként kell figyelembe venni az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott időket.

(4) Akinek a szolgálati ideje az 1996. évi XLIII. törvény 341/D. §-a alapján rögzítésre került,

  1. a) a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából az (1) bekezdés szerinti hivatásos szolgálati idejét,
  2. b) a nyugdíj előtti rendelkezési állomány és a könnyített szolgálat szempontjából a (2) bekezdés szerinti tényleges szolgálati idejét

a rögzítéskor meghatározott szolgálati időre figyelemmel kell megállapítani, feltéve, hogy az kedvezőbb, mint az (1) vagy (2) bekezdés alapján megállapított hivatásos szolgálati idő, illetve tényleges szolgálati idő.

 Régi Hszt. 326. § (1) A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.

Az én olvasatomban a tervezet minden korábban elismert szolgálati időt továbbra is elismer, itt nem változott hátrányosan a jogszabályi környezet.

 

Egészségügyi szabadság, betegszabadság, táppénz

Egészségügyi szabadság jár a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrnek, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a munkavégzésre képtelen, vagy a további munkavégzés egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, valamint ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a gyermekápolás céljából a pénzügyőrt megillető egészségügyi szabadság kivételével – egy évig jár.

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrnek, szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára alapesetben távolléti díj jár.

Ha az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrnek alapesetben évente harminc naptári napig távolléti díjat, a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani

Évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőrnek a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára. Viszont nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára, itt az általános társadalombiztosítási szabályok szerint kell eljárni (táppénz).

A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár. A keresőképtelenség további napjaira az általános társadalombiztosítási szabályok szerinti táppénz jár.

 

Gyermekápolás céljából a pénzügyőrt megillető egészségügyi szabadság

Gyermekápolás céljából a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrt egészségügyi szabadság illeti meg, míg a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőrre az általános társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak.

 

A fegyelmi eljárás sajátosságai

Pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr esetén a – megrovást leszámítva – kiszabott fegyelmi büntetés mellett a rendfokozatban visszavetés fegyelmi büntetés is pluszban kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de a hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt. Hivatalvesztés esetén egyébként a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott elveszíti rendfokozatát.

 

Az egyenruha

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a NAV-nál rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el. Ebből pedig az következik, hogy a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr szolgálati feladatait polgári ruhában látja el.

 

Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrt a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel kérelmére vagy – a NAV érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, és ebből legalább húsz évet a miniszter által meghatározott munkakörben töltött.

A fentiek a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőrre nem vonatkoznak. Azonban a tervezet egyik átmeneti rendelkezése szerint a fentiektől eltérően azt a pénzügyőr státuszú foglalkoztatottat, aki 2020. december 31-én legalább huszonöt év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel kérelmére vagy – a NAV érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés időpontjában legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

Tehát akinek szolgálati jogviszonya 1995. december 31-e előtt kezdődött, az átmeneti rendelkezések szerint élhet a nyugdíj előtti rendelkezési állományba vonulás lehetőségével. Meg kell jegyezni, hogy ezek a kollégák szolgálati éveik után már egyébként is legalább három év korkedvezményre jogosultak a TB szabályai szerint. Erről bővebben itt olvashatsz!

 

Könnyített szolgálat

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrt a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, és ebből legalább húsz évet a miniszter által meghatározott munkakörben töltött, kérelmére – valamely, a miniszter által meghatározott, könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakörben – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

Könnyített szolgálat ellátása esetén a munkavégzési idő heti harmincöt óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai munkavégzés nem rendelhető el. A könnyített szolgálatban foglalkoztatott pénzügyőr alapilletménye azon összegnek a 90%-a, amely a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőrt alapilletményként az általa betöltött munkakörben akkor illetné meg, ha a munkakört nem könnyített szolgálatban töltené be.

A fentiek a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőrre nem vonatkoznak.


 

Természetbeni ellátás (ruhapénz)

A pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr évente 96625 forint ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható.

A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott háromévente 96625 forint ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható.

A ruházati utánpótlási ellátmány terhére csak egyenruházati termékek költségei fedezhetők.

 

A jogviszony átalakulásához kapcsolódó jogorvoslat, jogkövetkezmények

A pénzügyőröknek az újonnan létrehozott pénzügyőr státuszba átsorolása nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek.

Ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott részére tisztviselői munkakör kerül megállapításra, kinevezési okmány közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére részére a foglalkoztató NAV szervnél pénzügyőri munkakört kell felajánlani. Ha nincs felajánlható pénzügyőri munkakör, vagy azt az érintett méltányolható indokból nem fogadja el, úgy a felajánlható munkakörről való munkáltatói tájékoztatást követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni azzal, hogy a felmentési időt, továbbá a felmentési időre járó távolléti díj, valamint a végkielégítés összegét a korábbi rendszeres díjazás alapul vételével, a 2020.december 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

Méltányolható oknak kell tekinteni különösen, ha

  •  a felajánlott munkakörben az érintett besorolása alapján elérhető illetmény összege kevesebb a korábbi munkakörében besorolás alapján elérhető illetmény összegénél,
  • a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,
  • a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,
  •  az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a két órát meghaladja.

A hivatásos szolgálati jogviszonyról való lemondásnak kell tekinteni, ha az érintett a felajánlott munkakört nem méltányolható indokból nem fogadja el.

 

Egészségkárosodási ellátás

A törvényjavaslat az indokolása szerint a Hszt. mintájára szabályozza az egészségkárosodási keresetkiegészítés és az egészségkárosodási járadék szabályait.

Az ellátásra való jogosultság alapvető feltétele, hogy

  • az egészségi alkalmatlanság a munkavégzés során bekövetkező balesetre vagy betegségre vezethető vissza,
  • és a baleset, betegség az érintettet ténylegesen a munkavégzés során érte.

A tervezet azonban a Hszt. 82/A.§ (3) bekezdésének megfelelő rendelkezést nem ülteti át az új törvénybe, mely szerint ha az egészségi alkalmatlanság nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

  • aki legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és
  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.

Ez komoly visszalépés a jelenlegi szabályozáshoz képest.

A tervezet szerint az ellátásra pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr és – a szabályozásban megjelenő új elemként – azon tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőr szerezhet jogosultságot, aki munkaköréből adódóan helyszíni eljárási cselekményt is ellát.

Ez szintén leszűkíti a szóba jöhető személyi kört, Bár a beterjesztő hivatkozik Hszt.-re, mint mintára, a tervezet a Hszt. szellemétől és betűjétől jelentősen eltér. A tervezet lényegében az állomány meghatározó részét elzárja az egészségkárosodási ellátás igénybevételének lehetőségétől. Ezek után az újonnan bevezetett jogosultság az egészségkárosodási járadékra az arra rászorulók komoly hányadának elérhetetlen lesz.

Ezzel a szabályozással a tervezet kevesebbet ad, mint amit elvesz, mert a pénzügyőrök egy részét definitíve kizárja az ellátásból. És tudjuk mindannyian, hogy gyakoribb a sztrók, a rák, a szívinfarktus, mint az üzemi baleset, és ezek a népbetegségek az egyre korosabb állományt sokkal nagyobb arányban sújtják.

 

Édes hazám…

És itt kell kilépnem az objektív elemző szerepemből, és leírnom azokat a gondolatokat, amelyek a tervezet el- és újraolvasása közben kavarognak bennem.

Nem akarok senkit untatni a karrierem történetével, de pár mondatot le kell írnom magamról, 1989-től 11 évig határvámhivatalnál szolgáltam, majd utólagos ellenőr voltam vám szakterületen. Ezután folyamatba épített kockázatelemző voltam szintén vám szakterületen, 24 órás szolgálatban. Később rendészeti szakterületen dolgoztam, majd 2016-ban a főigazgatóságom megszüntetése után átszervezéssel kerültem hatósági területre. Tehát 26 év vám- és rendészeti szolgálat után helyeztek át úgy a klasszikus pénzügyőr munkakörből, hogy két választásom volt: Vagy a felajánlott munkakör, vagy az utca.

Most, 5 évvel később egy tollvonással nullázzák le a 26 évemet. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a hatósági szakterületen nem végeztem pénzügyőri munkát, a 26 évem akkor is az igazságért kiált! A szolgálatok ezreivel szerzett jogaimtól fosztanak meg az integrációra, az egységesítésre hivatkozva.

Egységesítésre hivatkoznak úgy, hogy megkülönbözetnek pénzügyőrt pénzügyőrtől, és csupán a jó- vagy balszerencse kérdése, hogy az ember milyen jövővel számolhat!

A civil tisztviselő kollégákat ez a törvénytervezet nem hozza munkajogilag előnyösebb, csupán a pénzügyőrök egy részét hozza hátrányosabb helyzetbe, hogy egyaránt rosszabb legyen nekik is. Ez nem a közjó felé vezető lépés.

És ne felejtsük el, hogy a most pénzügyőri munkakörbe kerülő kollégák sem lehetnek nyugodtak. Mert mi történik, ha egy „átszervezés” után tisztviselői munkakörbe kerülnek, ne adj’ Isten egészségi problémáik miatt nem tudják ellátni a fegyveres szolgálatot, vagy simán kiégnek, és ötvenen túl már nem akarnak éjjel-nappal, hétköznap ünnepnap járőrözni, és fizikailag kevésbé megterhelő munkakörbe kérik magukat? Kukázhatják a lehetőséget a nyugdíj előtti rendelkezési állományra, a könnyített szolgálatra, vagy akár az egészségkárosodási ellátásra. Munkajogilag éppen ott lesznek, mintha egyetlen napot sem szolgálták volna fegyveresként a hazájukat!

A néhány ide leírt sorral, és sok-sok kimondatlan és kimondhatatlan gondolattal a fejemben, búcsúzóul, a hitemet és hivatásomat nem egyszer megkérdőjelező és megalázó történések után már nem kívánhatok mást magamnak:

 

„Édes hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!”

Neked pedig Kedves Kolléga, köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet!

Köszönet a segítségért Dr. búza László barátomnak!

Erőt, egészséget!

 

Árpi


Kedves Látogató!

A  bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.