Kisajátításért kapott összeg illetékmentessége

Spread the love

A vagyonszerzési illetékmentesség mindaddig fennáll, míg a kisajátításért kapott összeg nem fogy el. – A Kúria Kfv.I.35.734/2018/5. számú ítéletének rövid ismertetése


Az alaphelyzet – kisajátítás közérdekű célra teljes kártalanítás mellett

A felperes tulajdonát képező ingatlant közérdekű célra az állam 27.486.000 Ft kártalanítási összeg ellenében kisajátította. A felperes a kártalanítási összegből már két alkalommal vásárolt ingatlant 5.910.000 forintért, majd 7.690.100 forintért sor. Mindkét ingatlan tekintetében a hatóság illetékmentességet állapított meg, a második ingatlanszerzés során hozott határozat azt is rögzítette, hogy a felperes által a további ingatlan vásárlásaira figyelembe vehető kártalanítási összeg 13.855.900 Ft-ra módosul. A felperes később újabb ingatlant vásárolt 12.032.000 forintért.

Az adóhatóság eljárása – visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása

Az adóhatóság fizetési meghagyásában 481.292 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdése alapján. A felperes a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését megelőzően jelezte, hogy az ingatlant kisajátításért járó kártalanítási összegből vásárolta, ezért illetékmentesség megállapítását kérte. Az adóhatóság a felperesnek az ingatlan vásárlására vonatkozó illetékmentesség iránti kérelmét első- és másodfokon is elutasította. Álláspontja szerint a jogalkotó az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt esetben a kisajátított ingatlan helyébe lépő egy ingatlan megszerzését kívánta a mentesség körébe vonni, így nincs mód arra, hogy a felperes a kártalanítási összeg erejéig több különböző ingatlan megszerzését is illetékmentessé tegye.

Az elsőfokú bírósági eljárás – A kereseti kérelem és az elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és az adóhatósági (alperesi) határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az indokolása szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontjából nem vezethető le az alperesi jogértelmezés. Az, hogy a normaszöveg az „ingatlanvásárlásra” kifejezést használja, nem alapozza meg azt a következtetést, hogy csupán egy ingatlan tekintetében élhet a felperes illetékmentességgel. A jogszabály szövege ugyanis egyértelműen azt tartalmazza, hogy a kártalanítottak a kártalanítási összegből a rá eső rész erejéig illeti meg az illetékmentesség, vagyis a kapott kártalanítási összeg erejéig mentes a kártalanított akár egy, akár több ingatlanvásárlása.

Az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pont rendelkezésében a jogalkotó szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a tulajdonát közérdekű cél miatt állami kényszer eredményeként elvesztő tulajdonos a tulajdoni viszonyaiban ily módon történt beavatkozás ellenére ne szenvedjen többletkárt, vagyis a cél a tulajdonjogi sérelem teljes vagyoni reparációjának biztosítása. Ez következik az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdéséből, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 1. § (1) bekezdéséből. A fentiekre figyelemmel az új eljárásra az illetékmentesség megadását írta elő.

A felülvizsgálati kérelem és a Kúria döntése

A perbeli esetben az Itv. 26. (1) bekezdésének j.) pontja kapcsán alakult ki jogértelmezési vita. Azt kellett eldönteni, hogy a kisajátításért kapott összegen vásárolt valamennyi ingatlan után megilleti a felperest illetékmentesség, vagy csupán az első ingatlan tekintetében, függetlenül attól, hogy annak ingatlanforgalmi értéke nem éri el a kisajátítási összeget.


A jogvita elbírálása során a Kúria figyelemmel volt az ítélet meghozatalkori Alaptörvény 28. cikkének előírására, az Alkotmánybíróság 15/2014. (V. 13.) AB határozatában, valamint az Alkotmánybíróság 3179/2018. (VI. 8.) AB határozatában foglaltakra.

A fentiek szem előtt tartásával a Kúria álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság a vitatott jogszabályi rendelkezést a nyelvtani és az objektív teleologikus értelmezésnek is megfelelően, helyes tartalommal értelmezte. Helyes az a következtetése, hogy a kisajátításért kapott összegen vásárolt valamennyi ingatlan tekintetében a felperest illetékmentesség illette meg. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotó mentesíteni kívánta a vagyonszerzőt a kisajátításra tekintettel a kisajátítási összegen vásárolt ingatlan(ok) illetékviselése alól, hiszen az tükrözi a teljes kártalanítást, ha azonos összegű, értékű ingatlanra, vagy ingatlanokra vonatkoztatják azt, mint amit kisajátítottak. Így a Kúria is úgy látta, hogy nem csupán az első ingatlan szerzés esik mentesség alá, hanem az mindaddig fennáll, míg az ingatlanért kapott kisajátítási összeg nem emésztődik fel. A fentiekre figyelemmel a Kúria a helytálló elsőfokú bírósági ítéletet hatályában fenntartotta.

A döntés elvi tartalma

A Kúria a döntés elvi tartamaként rögzítette, hogy az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazásával helytálló az az elsőfokú bírósági jogértelmezés, hogy a felperest, mindaddig megilleti a vagyonszerzési illetékmentesség, míg a kisajátításért kapott összeg nem fogy el.

A Kisajátításért kapott összeg illetékmentessége című bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A Kisajátításért kapott összeg illetékmentessége című bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

A bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.

Üdv:
Árpi