A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.38.080/2015/6.
A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
- Márton Gizella előadó bíró
- Rothermel Erika bíró
A felperes: Felperes neve
(címe)
Képviselője: dr. … jogtanácsos
Alperesek
- rendű alperes: Csongrád Megyei Kormányhivatal
(6722 Szeged, Rákóczi tér 1.)
Képviselője: dr. … jogtanácsos
- rendű alperes:II. rendű alperes neve
(címe)
Képviselője: Dr. Láncziné dr. Tóth Ildikó ügyvéd
(cím)
Más perbeli személyek neve és perbeli állása:
Felperesi beavatkozó: Felperesi beavatkozó neve
(címe)
Képviselője: dr. Veszelovszki Éva ügyvéd
(cím)
A per tárgya: bányaszolgalmi jogot megállapító határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesi beavatkozó
A jogerős határozatot hozó bíróság és a határozatának száma:
Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.374/2015/9. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria
– a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.374/2015/9. számú ítéletét és az I. rendű alperes 2015. május 27. napján meghozott CSB/01/7674/2015. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezi;
– kötelezi az I. és a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg fejenként a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú perköltséget, a felperesi beavatkozónak 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A II. rendű alperes jogelődje, a M. Rt. 1992. január 7-én kelt és március 30-án jogerőre emelkedett 2899/1991. számú határozattal részlétesítési engedélyt kapott a Budapesti Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségtől a DN700-as gázszállító vezeték meghatározott létesítményeinek megépítésére. A Szolnoki Bányakapitányság Budapesti Kirendeltsége az 1995. január 2-án kelt 3029/1993. számú határozatával, amely március 16-án emelkedett jogerőre, használatbavételi engedélyt adott – többek között – a gáztranzit vezeték Röszke-Kiskundorozsma közötti szakaszára. A bányászati létesítmény használatbavétele idején az ingatlan szántó, rét művelési ágban volt nyilvántartva. A bányászati létesítmény üzemelésére bányaszolgalmi jog alapítására nem került sor, így az az ingatlan-nyilvántartásba sem kerülhetett bejegyzésre.
[2] Időközben a … hrsz.-ú ingatlanon az M43-as autópálya megépült, az ingatlan az állam tulajdonába került, vagyonkezelője a felperes lett. A felperesi beavatkozó az autópályát üzemeltető közútkezelő. Az ingatlan művelési ágváltozásának átvezetésére az ingatlan-nyilvántartásban nem került sor.
[3] A II. rendű alperes, mint bányavállalkozó 2015. május 26-án a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/D. § (2) bekezdése alapján a perbeli ingatlan 1.041 m² térmértékű területére a bányászati létesítmény üzemeltetésére szolgalmi jog megállapítását kérte. Kérelméhez csatolta a részlétesítési engedélyt és a használatbavételi engedélyt adó határozatokat, területkimutatást és változási vázrajzot.
[4] Az I. rendű alperes a 2015. május 27-én kelt CSB/01/7674/2015. számú határozatával a kérelemnek helyt adva a … hrsz.-ú ingatlan 1.041 m² területrészére a Mezőtúr-Kiskundorozsma DN700 földgázszállító vezeték biztonsági övezettel érintett részére a bányászati létesítmény üzemeltetése érdekében és annak időtartamára szolgalmi jogot állapított meg a II. rendű alperes javára. Megkereste az illetékes földhivatalt a szolgalmi jog bejegyzése érdekében, továbbá kötelezte az ingatlan tulajdonosát a biztonsági előírások betartására. Határozata indokolása szerint a Bt. 50/D. § (2) bekezdése alapján mérlegelési lehetőség nélkül kellett megállapítani a II. rendű alperes javára a bányaszolgalmi jogot, mert a bányászati létesítmények üzemeltetésére szolgalmi jog korábban nem került megalapításra és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, valamint igazolt volt, hogy a bányászati létesítmények 2004. január 1-je előtt épültek meg.
Az elsőfokú ítélet
[5] A felperes keresetet nyújtott be az I. rendű alperes határozatának felülvizsgálata iránt.
[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Ítéletében kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott Bt. 38. § (10) bekezdése nem zárja ki a Bt. 50/D. § (2) bekezdés alkalmazását, mert a Bt. 38. § (10) bekezdése kizárólag az újonnan, a jövőben elhelyezendő vezetékek vonatkozásában állapít meg szolgalmi jog alapítási tilalmat. Mivel a perbeli esetben a bányászati létesítmények már korábban megépültek, ezért a Bt. 50/D. §-a szerinti eljárás lefolytatásának volt helye. A bíróság megállapította, hogy a bányászati létesítményekre a bányaszolgalmi jog utólagos megállapításának a feltételei fennálltak, ezért jogszerűen döntött az I. rendű alperes a bányaszolgalmi jog megállapításáról. Utalt a Kúria egyik eseti döntésére, mely szerint az egyértelmű szabályok alapján a hatóság csak a kérelemnek helyt adó döntést hozhatott.
[7] A bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felek nem vitatták, hogy az ingatlanon húzódik az M43-as autópálya, az ingatlan ezért közterületnek minősül. Az ingatlan-nyilvántartásban azonban az ingatlan továbbra is szántó, rét művelési ágban van nyilvántartva. Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, az abban foglalt adatok közhitelesek és az, akinek érdekében áll a törvényi vélelem megdöntése, az külön eljárást indíthat a közterület bejegyzése iránt.
[8] Mindezek alapján a bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen a felperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet és az I. rendű alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését kérte.
[10] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Bt. 38. § (10) bekezdését, mert ez a rendelkezés általános tilalmat mond ki, amely tilalom a Bt. 50/D. § (2) bekezdése szerinti eljárás során is alkalmazandó. Állította, hogy közterületre bányaszolgalmi jog nem alapítható, ugyanis az ingatlan a valóságban országos közút, azaz közterület. A bányaszolgalmi jog alapítását a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 42. § (1) bekezdése is kizárja. Előadta, hogy ő az ingatlanon levő közút üzemeltetője, míg a bányászati létesítmények üzemeltetése a II. rendű alperes feladata. Közterület esetében az érintettek megállapodásával rendezhető a biztonsági övezet létrehozásával kapcsolatos tiltó és korlátozó normák alkalmazása. Utalt arra, hogy közterületen szolgalmi jog alapításának tilalmát a korábban hatályban volt rendelkezések is kimondták, így a Bt. korábban hatályos 32. § (5) bekezdése is, amelynek hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a tiltó rendelkezés átkerült a Bt. 38. §-ába. Hangsúlyozta, hogy a szolgalmi jog alapítására vonatkozóan ugyanazoknak a feltételeknek kell teljesülniük a korábban megépült és üzembe helyezett, illetve az újonnan elhelyezendő bányászati létesítmények esetében is.
[11] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
[12] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
[13] A felperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme alapos.
[15] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabályi rendelkezések körében vizsgálta felül.
[16] A Kúria az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, mely szerint a Bt. 38. § (10) bekezdésében foglalt tilalom csak az újonnan építendő bányászati létesítményekre vonatkozik, – az alábbiakban kifejtett okokból – nem osztotta.
[17] A 2005. február 12-től 2012. május 29-ig hatályban volt Bt. 32. § (5) bekezdése kimondta, hogy közterületre bányászati célú szolgalmat alapítani nem lehet. Az említett területeket érintő biztonsági övezet megállapítása esetén az érdekelt szervek műszaki-biztonsági szabályoknak, illetve szabványoknak megfelelő megállapodást kötnek.
Ennek a szabályozásnak – a törvény indokolása szerint – az volt az indoka, hogy a 111/2003.(VII.29.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdésével hatályon kívül helyezett 1/1977.(IV.6.) NIM rendelet 64. §-a kifejezetten tiltotta a közúton, közterületen és vasúti pályán a bányaszolgalmi jog bejegyzését. A Bt. 38. § (3) bekezdése az elhelyezési szolgalom tekintetében biztosított jogokkal csorbíthatta a Kkt. szerinti közútkezelői jogokat és ennek a helyzetnek a feloldását szolgálta a Bt.-be beiktatott szabályozás és tilalom kimondása.
[18] A 2012. május 30-tól hatályos Bt. 32. § (5) bekezdése a korábbi szabályozással azonosan kimondta, hogy a bányászati létesítmény elhelyezésére vagy üzemeltetésére, amennyiben az közterületet érint, szolgalmat alapítani nem lehet. E területek igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötniük.
Ennek a szabályozásnak a törvényi indoka az volt, hogy a közművek elhelyezésére fő szabály szerint a közterület szolgál, így szolgalom alapítása indokolatlan, ha a közterület ezt a funkciót eleve magában hordozza. A módosítás kizárja a szolgalom, vezetékjog vagy használati jog alapítását közterület esetében és kötelezővé teszi az igénybevételre vonatkozó megállapodás megkötését.
[19] 2015. január 11-vel a Bt. 32. § (5) bekezdését a 2014. évi LXXXVI. törvény 39. § e) pontja hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés indoka – a törvény indokolása szerint – az volt, hogy a Bt. 32. § (5) bekezdésének rendelkezése dogmatikai okokból átkerül a Bt. 38. §-ába, azaz a jogalkotó a törvényi tilalmat továbbra is fenn kívánta tartani.
[20] A Bt. – perben alkalmazandó – 38. § (10) bekezdése szerint közterületen elhelyezendő bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték elhelyezésére vagy üzemeltetésére szolgalmi jogot alapítani nem lehet. Ezzel összefüggésben a tilalmat a Bt. 38. § (11) bekezdése a vasúti pályákra, folyóvizekre, csatornákra mondta ki.
[21] A Kúria a szabályozás történetét, a törvényi indokolásokat áttekintve arra a megállapításra jutott, hogy a Bt. 38. § (10) bekezdése – figyelemmel a (11) bekezdésre is -, a korábban szabályozott, közterületet érintő szolgalmi jog alapítási tilalmat nemcsak a jövőben létesítendő bányászati létesítményekre, hanem a már meglevő bányászati létesítményekre is előírta. A kérelemben hivatkozott Bt. 50/D. § (2) bekezdése rendelkezése szerint a 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozása körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére szolgalmi jog alapítása nem történt meg vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó 2016. december 31-ig napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A perbeli esetben 2004. január 1-je előtt megépült és üzembe helyezett bányászati létesítményre szolgalmi jog alapítására nem került sor, ezért kérte a II. alperes szolgalmi jog megállapítását. A szolgalmi jog megállapítása iránti eljárás tulajdonképpen a szolgalmi jog alapítását jelenti, mert bányaszolgalom az erről szóló határozat meghozatalával keletkezik. Mivel azonban az ingatlan időközben közterületté vált, bányaszolgalmi jog alapítására már nem kerülhet sor közterületet érintően. Ennek hiányában a feleknek megállapodást kell kötniük a létesítmények üzemeltetésével összefüggésben.
[22] Mindebből következően a Kúria nem osztotta az I. rendű alperesnek azt a megállapítását, hogy a vezeték elhelyezésével már létrejött a szolgalom, csak annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése maradt el. Bányaszolgalmi jog a bányászati létesítmény építésekor hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 171. § (1) bekezdése értelmében az erről szóló határozat meghozatalával keletkezik, nem pedig a vezeték létesítésével. A jelenleg hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:164. § (1) bekezdése a korábbival azonos szabályozást tartalmaz. Mindebből következően annak van jelentősége, hogy amikor a bányaszolgalmi jog megállapítását, azaz alapítását kérik, az ingatlannak mi a tényleges művelési ága, mert a közútra, közterületre vonatkozó általános bányaszolgalmi jog alapítási tilalom a kérelem elbírálásakor nem hagyható figyelmen kívül.
[23] Mindezek alapján tévedett az elsőfokú bíróság és az I. rendű alperes is, amikor azt állapította meg, hogy az ingatlan nem vitatott közterületi jellege ellenére, a bányaszolgalmi jog megállapításának feltételei fennállnak, bányaszolgalmi jog közterületre is alapítható.
[24] Megjegyzi a Kúria, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény (a továbbiakban: Inytv.) 50. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége csak a jogok és a tények vonatkozásában áll fenn, mert az Inytv. 14. § b) pontja alapján az ingatlan művelési ága csak ingatlan-nyilvántartási adat, így ingatlan-nyilvántartási adat tekintetében közhitelesség nem áll fenn és így ahhoz közhitelesség sem kapcsolódik.
[25] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az I. rendű alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezte.
[26] Az új eljárás során az I. rendű alperesnek a II. rendű alperes kérelmének elutasításáról kell rendelkeznie a Bt. 38. § (10) bekezdésében foglalt általános szolgalmi jog alapítási tilalomra hivatkozással.
Záró rész
[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[28] A pervesztes I. és a II. rendű alperesek a Pp. 78. § (1) bekezdése és a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján személyenként kötelesek a felperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú perköltsége és a felperesi beavatkozó jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
[29] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján döntött arra figyelemmel, hogy az I. rendű alperes határozata volt a jogsértő és az I. rendű alperest illetékmentesség illeti meg, amelyre tekintettel akként rendelkezett, hogy a le nem rótt illetékeket az állam viseli.
Budapest, 2016. október 19.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró