Kedves Látogató!
2020. június 18-án hatályba lépett a Kormány 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
Eszerint:
1. § A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a 2020. március 11-én kihirdetett, a veszélyhelyzet
kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges
megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok
egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetet megszünteti.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.
Kedves Látogató!
A Kormány 2020. március 11-én a az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (a koronavírus által okozott járvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében
Magyarország egész területére veszélyhelyzet kihirdetéséről döntött.
Azóta a Kormány és egyes szervek számos rendelkezést hoztak, amelyet megpróbálok rendszerezni és összefoglalni.
Tehát:
Rendészeti intézkedések
Kijárási korlátozás
A Kormány 2020. március 28-tól 2020. április 11-ig visszavonásig kijárási korlátozást vezetett be. Ez erről szóló kormányrendelet szerint mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani. Ezt a rendelkezést a tömegközlekedés során is alkalmazni kell.
Vendéglátó üzletben – az ott foglalkoztatottak kivételével – tartózkodni tilos. Kivételt képez az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása.
Saját és családja érdekében a 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja.
Az élelmiszerüzletben, drogériában, piacon vagy gyógyszertárban 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben az ott foglalkoztatottak kivételével kizárólag 65. életévét betöltött személy tartózkodhat.
A fenti korlátozás és előírások érvényesítése a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége.
A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására csak alapos indokkal kerülhet sor.
Alapos indok:
a) a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás,b) napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése,c) az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna),d) az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.e) a házasságkötés és a temetés szűk családi körben,f) a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben (a továbbiakban: élelmiszerüzlet) történő vásárlás,g) a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító) üzletben (a továbbiakban együtt: drogéria) történő vásárlás,h) az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben történő vásárlás,i) a mezőgazdasági üzletben történő vásárlás, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,j) a piacon, a helyi termelői piacon (a továbbiakban együtt: piac) történő vásárlás,k) a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (a továbbiakban együtt: gyógyszertár) történő vásárlás,l) az üzemanyag-töltőállomás felkeresése,m) a dohányboltban történő vásárlás,n) a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele,o) a szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások igénybevétele,p) a gépjármű- és kerékpárszerviz, a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele,q) a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele,r) a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele,s) az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása,t) a szülői jogok és kötelezettségek,u) a hitéleti tevékenység.
Alapos indok továbbá – a szociális érintkezésre vonatkozó fenti szabályok betartásával – a magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítéségre szoruló személy (például kiskorú személy, idős személy és beteg személy) részére történő segítségnyújtás.
Szabálysértést követ el, aki az e rendeletben meghatározott korlátozó intézkedést megszegi, amely ötezer forintól ötszázezer forintig terjedő pénzbírságot vonhat maga után.
Az önkormányzatok jogosultságai a kijárási korlátozások szigorítása tekintetében
A Kormány azt a gyakorlatot vezette be, hogy heti rendszerességgel rendeletet ad ki arról, hogy a hétvégére a települési – a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a fővárosi, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi – önkormányzat rendelettel a település, illetve a fővárosi kerület vonatkozásában a kijárás korlátozására a kijárási korlátozásról szóló kormányrendeletben foglaltaktól szigorúbb szabályokat állapíthat meg.
Erről a helyi önkormányzatoknál célszerű informálódni.
A külföldről történő beutazás szabályai
A külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére – kivéve az országos rendőrfőkapitány, egyes esetekben a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes által engedélyezett személyeket és eseteket – nem léphetnek be.
Személyforgalomban külföldről érkező magyar állampolgárok – kivéve az országos rendőrfőkapitány, egyes esetekben a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes által engedélyezett személyeket és eseteket –
a) a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek,b) akiknél az egészségügyi vizsgálat COVID-19 fertőzés gyanúját állapítja meg, kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre,c) akiknél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, kötelesek 14 napra lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön otthoni járványügyi megfigyelésnek alávetni magukat (a továbbiakban: hatósági házi karantén), azzal, hogyca) a járványügyi hatóság e személyeket nyilvántartásba veszi,cb) a hatósági házi karanténra vonatkozó szabályok betartását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) ellenőrzi,d) akiknél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, de nem rendelkeznek Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,da) a hatósági előírásoknak megfelelően elhagyják Magyarország területét, vagydb) kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre.
Akiknél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, a karantén szabályait nem kell alkalmazni, ha a külföldről érkező magyar állampolgár hitelt érdemlően igazolja, hogy
a) COVID-19 fertőzésből gyógyult, fertőzés tüneteit nem mutatja, vagyb) a belépést megelőzően legalább 14 napig járványügyi megfigyelés hatálya alatt állt.
A hatósági házi karanténban vagy kijelölt karanténban tartózkodók ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata.
Az a nem magyar állampolgár, aki a a járványügyi elkülönítési, megfigyelési, zárlati és ellenőrzési szabályokat megszegi, Magyarország területéről kiutasításra, kitoloncolásra kerül.
A szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint. E szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege ötezer forinttól százezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén százötvenezer forintig terjed.
Az ország elhagyásának tilalma
az egészségügyi dolgozók,a hivatásos, szerződéses állományú katonák és a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a honvédelmi alkalmazottak,a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak,a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjaia kormánytisztviselők
Magyarország területét csak az ágazat irányításáért felelős miniszter külön engedélyével hagyhatják el.
Gyülekezés korlátozása
Rendszeres zenés, táncos rendezvény helyszínén tartózkodni tilos.
Rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Nem minősül rendezvénynek a vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és a temetés.
Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.
Sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között tartható meg.
Az ott tartózkodók létszámától függetlenül, az ott foglalkoztatottak kivételével tilos a látogatása
a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (színház, tánc-, zeneművészet),b) a mozinak,c) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározottca) közgyűjteménynek,cb) közművelődési intézménynek,cc) közösségi színtérnek.
A fentiek megsértése szabálysértésnek minősül, amely ötezer forinttól összege ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
Parkolási díj alóli mentesítés
A veszélyhelyzet ideje alatt a humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében
a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamintb) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek
várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat nem kell fizetni.
A Büntető Törvénykönyv módosítása és kiegészítése
Járványügyi védekezés akadályozása
Btk. 322/A. § (1) Aki
a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett
elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének
megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi
intézkedés
végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
(4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
Rémhírterjesztés
Btk. 337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt
vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek
nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve
állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szabálysértési jogszabály kiegészítése
Szabálysértést követ el, aki veszélyhelyzetben az intézkedésre jogosult szerv vagy személy veszélyhelyzettel kapcsolatos megkeresésére lényeges adat tekintetében a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad. A szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
Idegenrendészeti rendelkezések
A külföldiek részére kiadott tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. napig automatikusan meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet megszűnésének időpontjáig az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által fenntartott intézményekbe történő belépést az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója korlátozhatja.
Egészségügyi rendelkezések
A veszélyhelyzet időtartama alatt
a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztják;a fogorvosi alapellátás keretében kizárólag sürgősségi ellátás nyújtható;a keresőképtelenségről szóló igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani;a stabil állapotú krónikus betegek szokásos gyógyszereinek elektronikus vényen történő rendelése és a betegek számára történő tanácsadás távkonzultáció során is történhet.
Az emelt és kiemelt támogatással rendelhető gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre kiállított szakorvosi javaslatok érvényesek maradnak a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követően 90 napig.
A veszélyhelyzet ideje alatt a közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű
egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális
akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő nagykorú személy egészségügyi
válsághelyzeti ellátási feladatokra igénybe vehető. Az igénybe vett személy ezen időtartam alatt az egyéb polgári
védelmi kötelezettsége teljesítése alól mentesül.
Szociális rendelkezések
Az idősek ellátása
A 70. életévüket betöltött személyeket a Kormány arra kéri, hogy lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket ne hagyják el. Aki ezt vállalja, és erről az önkormányzatot tájékoztatja, az ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata.
Családtámogatási ellátásokra való jogosultság
A gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekgondozási díjra vagy a gyermekgondozást segítő ellátásra vagy gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell. Azonban az így fenntartott jogosultság esetén másik, itt felsorolt további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.
Azonban a gyermekgondozási díjra és a gyermekgondozást segítő ellátásra fennálló jogosultság megszűnik ezek nagyszülő általi igényléséhez hozzájáruló szülői nyilatkozat(ok) visszavonása esetén.
A gyermekgondozási díjra, valamint a gyermekgondozást segítő ellátásra fennálló jogosultság esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.
A veszélyhelyzet során teendő további szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedések
Ha a havi rendszeres szociális ellátás rendszeres felülvizsgálatának időpontja, vagy a gyermekek otthongondozási díja felülvizsgálatának időpontja a veszélyhelyzet visszavonását 15 napon belüli időszakban esedékes, a felülvizsgálatot nem kell lefolytatni. Ezekben az esetekben a felülvizsgálatot a veszélyhelyzet visszavonását követő második hónap végéig kell lefolytatni.
A veszélyhelyzet alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet visszavonásának napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet alatt lejáró, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából szociális alapon megállapított jogosultság időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet visszavonásának hónapját követő második hónap végéig.
A fejlesztő foglalkoztatás támogatása a fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak és jogviszonyuk a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fennállt.
A veszélyhelyzet alatt lejáró rehabilitációs ellátás csak a veszélyhelyzet visszavonását követő második hónap utolsó napján szűnik meg.
A veszélyhelyzet alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet visszavonása hónapját követő második hónap végéig.
Ha a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló Korm. rendelet szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig meghosszabbodik.
a veszélyhelyzet visszavonásáig az egészségi állapottól, személyiség állapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata nem végezhető el, a felülvizsgálathoz irat megküldése nem kérhető, erre hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség a veszélyhelyzet visszavonását követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.
Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, a feltételt a veszélyhelyzet visszavonásáig nem kell igazolni, az igazolás elmulasztása miatt a nyugellátás folyósítása a veszélyhelyzet visszavonását követő 30. napig nem függeszthető fel.
A külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetében az adategyeztetés elmaradása miatt az ellátás folyósítása a a veszélyhelyzet visszavonását követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.
Ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését az általa folyósított ellátásból levonással érvényesíti, a levonás a a veszélyhelyzet visszavonását méltányosságból, kérelemre szüneteltethető.
Ha a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló Korm. rendelet szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a határidő a a veszélyhelyzet visszavonását követő hatvanadik napig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet kihirdetésekor fennálló, a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel, vagy részére megállapított iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor is a veszélyhelyzet visszavonása hónapjának végén szűnik meg, ha annak időpontja későbbi, mint a 2019/2020-as tanév utolsó napja.
A szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendje
A veszélyhelyzet időtartama alatt
a) a nappali ellátást nyújtó intézmények – ide nem értve a nappali melegedőt – épületében nyújtott szolgáltatások szünetelnek, azok látogatása az ott foglalkoztatott munkatársak kivételével tilos, a nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében nyújthatják a szükséges ellátást,b) – a népkonyha kivételével – étkeztetés esetében a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható,
Ha az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény ellátottja jogviszonyának időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, és állapotánál fogva további, tartós elhelyezésre lenne szüksége, de a felvételi tilalom miatt ideiglenesen nem helyezhető el tartós bentlakást nyújtó intézményben, jogviszonyát a felvételi tilalom fennállását követő 60 napig meg lehet hosszabbítani.
A veszélyhelyzet időtartama alatt az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
Oktatás
Felsőoktatási intézmények működése
A a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatása tilos.
Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga
letételének kötelezettsége alól.
Köznevelési intézmények működése
Az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el. Kivétel: A bölcsődei ellátást végző intézmény, valamint az óvoda elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat polgármestere – a fővárosban a fővárosi kerületi polgármester – (a továbbiakban együtt: polgármester) a bölcsődei és az óvodai ellátást végző intézmények esetében rendkívüli szünetet rendelhet el. A polgármester a szünet elrendeléséről soron kívül tájékoztatja a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztert.
A Külföldi Nyelvtanulási Program felfüggesztésre kerül.
A külföldre irányuló iskolai kirándulás tilos, a már lefoglalt, külföldre irányuló iskolai kirándulást le kell mondani.
2020. március 16. napjától az iskolákban a tanítást tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezik meg. A digitális munkarendet úgy határozzák meg, hogy annak keretében a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik úgy, hogy az alkalmas legyen a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére.
2020. március 16. napjától a szülők igényei alapján, indokolt esetben munkanapokon megszervezik a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.
Érettségi vizsgák rendje
A veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről szóló 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a itt elérhető.
Felnőttképzés
A felnőttképzésben kontaktórás (a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő) képzés nem tartható, és szakmai vizsga nem szervezhető.
A veszélyhelyzet időtartama alatt a képzés kizárólag távolléti oktatásban, távoktatás formájában, digitális képzésként szervezhető meg abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, támogatói okirat vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.
A képzésben részt vevő személynek a veszélyhelyzet kihirdetése és e rendelet hatálybalépése közötti kontaktóráról való hiányzása igazoltnak minősül, továbbá személyes jelenlétként kell figyelembe venni a képzésben részt vevő személy e rendelet alapján távoktatásban történő részvételét.
A veszélyhelyzet időtartama alatt elmaradt vagy nem megszervezett szakmai vizsgák elektronikus vizsgarendszerben való ismételt feltöltésére, új központi vizsganapok kijelölésére a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kerülhet sor.
A már megkezdett és folyamatban lévő szakmai vizsgát – a megszerzett vizsgaeredmények rögzítése mellett – fel kell függeszteni és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kell befejezni.
A szakmai vizsga esetén igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.
A vizsgázó a szakmai vizsgával vagy az annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének az új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.
Közfoglalkoztatottak képzése
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 14. § (1) bekezdése, valamint a 14/A. §-a szerint folyamatban lévő képzések a veszélyhelyzet időtartamára felfüggesztésre kerülnek, további képzések a veszélyhelyzet időtartama alatt nem indíthatók.
A felfüggesztés időtartama alatt a folyamatban lévő képzések résztvevői számára a képzési támogatás részét képező keresetpótló juttatás folyósításra kerül, azzal, hogy annak összege a hatósági szerződésben foglaltaktól függetlenül a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
A keresetpótló juttatás folyósításának időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, a veszélyhelyzet megszűnését követően a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben kerül folyósításra.
A lévő képzésekkel összefüggő hatósági szerződések, együttműködési megállapodások, képzési és felnőttképzési szerződések, valamint a kormányhivatalok által közzétett képzési irányok és jegyzékek a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodnak.
Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfél személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint az ügyfél és az állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás elektronikus levélben is teljesíthető a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben vesz részt. Amennyiben a képzés járványügyi okokból történő esetleges felfüggesztése esetén a közfoglalkoztatott a képzésen való részvételével már nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, és a közfoglalkoztató nem tudja biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, akkor a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatási bér illeti meg.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. törvény szerinti felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósításának időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, és a veszélyhelyzet megszűnését követően a képzés befejezéséig vagy a képzés kimeneti követelményeként előírt vizsgatevékenység teljesítéséig tart.
A első sikeres nyelvvizsga és közlekedési alapismeretek vizsga díja
Az a személy, aki a 35. életévét a veszélyhelyzet időtartama alatt tölti be, jogosult az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott állami támogatásra, ha a nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap, az egyenértékűséget igazoló érettségi bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napja, vagy a honosítási határozat kiállításának napja a veszélyhelyzet megszűnését követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra esik.
Az a személy, aki a 20. életévét a veszélyhelyzet időtartama alatt tölti be, jogosult a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatásra, akinél a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napja a veszélyhelyzet megszűnését követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra esik.
Munkajogi rendelkezések
A Munka törvénykönyvétől eltérés
A Munka törvénykönyvét (Mt.) a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól (a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával – négy nappal – korábban be kell jelenteni) eltérően is módosíthatja.
A munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti.
A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
A fentiektől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet. A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
A munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelhet. A munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb huszonnégy havi időtartamra meghosszabbíthatja. A napi és heti pihenőidőre, illetőleg heti pihenőnapra vonatkozó rendelkezéseket továbbra is be kell tartani.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományának hivatásos szolgálati jogviszonyára és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyára vonatkozó különleges szabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt
A heti szolgálatteljesítési idő és a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat együttes időtartama meghaladhatja a maximális negyvennyolc órás heti időtartamot.Munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő tizenkét óránál hosszabb is lehet, azonban a huszonnégy órát nem haladhatja meg.A fokozottan veszélyes szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési időtartam legfeljebb kilenc órás lehet.A szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával.A hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartam is beszámítható. Az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál.A keletkezett túlszolgálat szabadidőben vagy díjazásban történő ellentételezésének megválasztásáról az állományilletékes parancsnok dönt.Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása.A rendvédelmi igazgatási alkalmazottat esetén a szervezeti egység vezetőjének döntésétől függően rendkívüli munkaidő teljesítése esetén az annak időtartamával megegyező mértékű, a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama kétszeresének, a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű távolléti díj vagy szabadidő jár.
A veszélyhelyzet ideje alatt
a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja a hivatásos szolgálati jogviszonyáról nem mondhat le;a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését;nem szűnik meg a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén. A hivatásos állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított három hónapon belül teljesítse.
A honvédekre vonatkozó szabályok
Ha a Honvédség szerződéses állománya tagjának a jogviszonya a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltével a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, akkor a jogviszonya a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is fennáll.
A Honvédség hivatásos állományának tagja a veszélyhelyzet ideje alatt a szolgálati viszonyát lemondással nem szüntetheti meg.
A szerződéses állomány tagja a veszélyhelyzet ideje alatt nem szüntetheti meg a jogviszonyát egyoldalú szerződésbontással.
Labdarúgókra és egyes sportolókra vonatkozó rendelkezések
A veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzet megszűnéséig labdarúgás sportágban és a látvány-csapatsportban a) munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott hivatásos sportolót, illetve munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott sportszakembert megillető rendszeres havi díjazást a foglalkoztató írásbeli nyilatkozatával legfeljebb 70 százalékkal egyoldalúan csökkentheti.
Pénzügyi rendelkezések
Törlesztési moratórium
Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, munkáltatói kölcsönből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a fizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-éig haladékot kap. A fizetési moratóriumot a Kormány meghosszabbíthatja.
A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A fentieket a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési haladék igénybevétele esetén a teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni, azaz az adóst hátrány nem érheti a fizetési haladék igénybevétele miatt.
A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. Az adós eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti a fizetési moratórium hatályát, annak ideje alatt a törlesztés felfüggeszthető.
Az így módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
A fizetési moratóriumot a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is megfelelően alkalmazni kell.
Adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyek is. A fizetési haladék kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a fizetési moratórium hatálybalépése után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.
A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. Ez vonatkozik a garanciaszerződésre, illetve a garanciavállaló nyilatkozatra is.
A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
A babaváró támogatásról szóló rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díj a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedésre kerül.
Hitelkamat korlát
A 2020. március 19-én és azután kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat (2020. január 1-jén 0,9%) öt százalékponttal növelt mértékét.
A jegybanki alapkamat itt megtalálható.
Az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
A hitelkamat-korlátot 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Amennyiben e határidő nem kerül meghosszabbításra a teljes hiteldíj mutató tekintetében, ezt követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.
Az érintéses elektronikus fizetési műveletek összeghatára
Ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot, PIN kódot nem kell megkövetelni.
A SZÉP kártya használatának szabályai
A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel.
A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre.
Diákhitel
A hallgatói hitelrendszerről szóló Korm. rendelet szerinti hitelfelvevő legfeljebb 500 000 forint összegű szabad felhasználású hallgatói hitelre jogosult megélhetési költségei finanszírozásához, vagy a felnőttképzésért felelős miniszter által – jogszabályban foglaltak alapján – meghatározott felnőttképzésben részt vevő személy hitelfelvevőként legfeljebb 1 200 000 forint összegű szabad felhasználású hitelt igényelhet felnőttképzésben történő részvétele időszakában felmerülő megélhetési költségei okán, amelynek folyósítására a felnőttképzésért felelős miniszter által külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor.
Gazdasági rendelkezések
Üzlethelyiségek bérleti szerződésének felmondási tilalma
A turisztikai,a vendéglátóipari,a szórakoztatóipari,a szerencsejáték,a filmipari,az előadóművész,a rendezvényszervező ésa sportszolgáltatást nyújtó
ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható. A bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.
Napi fogyasztási cikk házhozszállítása
A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység (jellemzően házhozszállítás) bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható
a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján;a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet saját maga;a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem.
A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható, de kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.
De: A fentiek szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
Vendéglátó üzletek nyitvatartási korlátja
A vendéglátó üzletben 15.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni. További kivétel, hogy a vendéglátó üzletben ebben az időszakban az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából és időtartamára korlátozódóan megengedett a tartózkodás.
Kereskedelmi üzletek nyitvatartási korlátja
Az élelmiszert, az illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai
papírterméket árusító üzlet, továbbá a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet és az üzemanyagtöltőállomás
kivételével a kereskedelmi üzletben 15.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével tartózkodni tilos.
Piacok látogatási rendje
A településen, illetve a fővárosi kerületben működő piac nyitva tartásának rendjéről és a piacnak a 65. életévüket betöltött személyek általi látogatásának rendjéről a települési – Budapest Főváros esetében a kerületi – önkormányzat a külön rendelkezhet. A piac nyitva tartása alatt olyan kizárólagos látogatási idősávot kell megállapítani, amely alatt a piacot kizárólag 65. életévüket betöltött személyek látogathatják.
A Kormány 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 15. pontja szerinti kutató-fejlesztőt foglalkoztató – kivéve költségvetési szerv – munkáltató kérelmére,
a) ha a munkavállaló
aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban,
ab) a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától kutató-fejlesztőként munkaviszonyban áll, és
ac) nem tölti a felmondási idejét,
b) ha a munkáltató
ba) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a kérelmét megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
bb) kérelemben nevesített munkavállalója ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül a kérelem benyújtásakor csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban,
bc) a kérelem benyújtásakor a kérelemben foglalt munkavállaló tekintetében nem részesül munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban, és
bd) a kérelem benyújtásakor legalább 6 hónapja működik,
c) ha a kérelmet a munkáltató a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétettek szerint nyújtja be.
A további részletes szabályokat a Magyar Közlöny 2020. évi 71. száma tartalmazza.
A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)
a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkavállaló és
munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha
a) a munkavállaló
aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz
kapcsolódó egyéb támogatásban,
ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
ac) nem tölti a felmondási idejét,
b) a munkaadó
ba) a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett
munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
bb) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást
megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros
összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható
intézkedését,
bc) a bb) ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási
lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
bd) legalább hat hónapja működik, és
be) a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem
részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő
tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
c) a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.
A további részletes szabályokat a Magyar Közlöny 2020. évi 71. száma tartalmazza.
Egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése
Az egyéni vállalkozó, aki a tevékenységének szünetelését 2020. március 11. napja és 2020. március 30. napja között jelentette be, 2020. május 3-ig bejelentheti a tevékenységének szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagy szüneteltetett tevékenységének folytatását.
Ha jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez jogkövetkezményt fűz, azt úgy kell tekinteni, hogy a szünetelésre nem került sor.
A szünetelés időtartama a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama alatt járna le, a határidő a nyilvántartást vezető szerv adattörlését követő tizenötödik napon jár le.
A 2020. március 30. napját követően a veszélyhelyzet ideje alatt bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az a minimális 1 hónapos időtartamot nem kell alkalmazni.
Adózási rendelkezések
Munkabér utáni közterhek
A turisztikai,a vendéglátóipari,a szórakoztatóipari,a szerencsejáték,a filmipari,az előadóművész,a rendezvényszervező ésa sportszolgáltatást nyújtó
ágazatokban működő gazdasági egységekben
március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott
munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, (szociális hozzájárulási adó 17,5%, szakképzési hozzájárulás 1.5%)munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül nem kell fizetni munkaerő-piaci járulékot (1,5%), pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3%) és nyugdíjjárulékot. (10%).
Kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség (4%) áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.
A jogszabály nem rendelkezik a személyi jövedelemadóról, tehát azt fizetni kell (15%), amelyre természetesen az eddigiek szerinti adókedvezmény igénybe vehető.
KATÁS személytaxis vállalkozások
A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók az adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.
A részletszabályokat szó szerint idézem:
A Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről
1.§
(1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a fentebb felsorolt tevékenységet főtevékenységként végző
a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, ésc) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
(2) A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a (10) bekezdés szerinti
a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,b) egyéni vállalkozó ésc) a Tbj. szerinti társas vállalkozó
esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alóli mentesülést és a (2) bekezdés szerinti járulékfizetésre vonatkozó rendelkezést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
(5) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a (10) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.
(6) A (10) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.
(7) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a (10) bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
(8) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely
taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) ésszállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.
(9) A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
(10) Az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f ) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04) és
n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30).
o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
(11) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
(12) A (10) bekezdés m) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti
rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi
feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
(13) A (10) bekezdés o) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak.
(14) A (10) bekezdés p) és q) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
(15) A (10) bekezdés s) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző a (10) bekezdés s) pontjában szereplő tevékenységek közül kizárólag dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik.
(16) A (10) bekezdés t) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának.
(17) A (10) bekezdés u) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések, ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital.
(18) A (10) bekezdés w) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak.
A kisadózó taxisokra vonatkozó külön rendelkezések
A kisadózó taxisok a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján végzett tevékenységük során a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, és erre az időszakra bevallást sem kell benyújtani.
A vonatkozó részletszabály:
2.§
Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást
a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti
időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Kedves Látogató!
A veszélyhelyzetben érvényes, az adózást érintő szabályozásról a NAV részletes tájékoztatást adott ki, mely itt elérhető.
A bírósági és adóhatósági végrehajtást érintő rendelkezések
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
A veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor.
A végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről,
A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, történik.
A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást.
Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján felvilágosítás adható.
A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható.
Ingatlan kiürítése iránt, intézkedni, helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet.
A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet.
A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet.
Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet.
De gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség – ide nem értve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat – végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés a veszélyhelyzet időszakában csak járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen nem foganatosítható. Ezt az intézkedést is csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni.
A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a veszélyhelyzet fennállása alatt járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének. A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nem intézkedik.
A vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon kezdődnek vagy újrakezdődnek.
Az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
Szünetelnek a folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosított, az alább felsorolt végrehajtható okiraton alapuló végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés,önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás,az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés,az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés, kivéve a meghatározott cselekmény végrehajtását,az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése.
Közigazgatás
Hivatalos okmányok érvényessége
A magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek.
Hivatalos okmányok kiadása
A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által kiállított hivatalos okmányok kizárólag postai úton kerülnek kézbesítésre az ügyfeleknek, annak személyes átvételére az ügyfélszolgálatokon nincs lehetőség. A a kormányhivatal a hivatalos iratok kézbesítésekor eltérhet a postai szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezéseitől.
Ügyfélkapus problémák
Az Ügyfélkapu regisztrációval már rendelkező felhasználó, a regisztrációhoz tartozó felhasználónevének megismerését a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal telefonon keresztül biztosítja.
Adatszolgáltatási kötelezettség
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a járvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében, a járvány terjedésének modellezése, elemzése céljából jogosult bármely rendelkezésre álló adat megismerésére, kezelésére. Őt a feladata ellátása érdekében az állami és önkormányzati szervek, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek támogatni, a kért adatszolgáltatást teljesíteni kötelesek.
Egyes eljárásjogi intézkedések
A Magyar Közlöny 59. számában jelent meg a Kormány 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről
Az itt kihirdetett rendelkezések természetesen szorosan kapcsolódnak a veszélyhelyzethez, de nem érintik a lakosság egészét és az általános viselkedési szabályokat, ezért itt csak az ideiglenes intézkedéssel érintett részterületeket és jogszabályokat sorolom fel.
Akit érint a dolog, a részletszabályokat itt megtalálja: MK_20_059
A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásárólA biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásárólA bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásárólAz igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásárólA fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásárólA bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásárólA bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásaA legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásaA cégnyilvántartással és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával összefüggő eltérő rendelkezések alkalmazásárólA polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásárólA közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásárólA közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásárólA közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásárólAz ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásárólA büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
Építésügyben, örökségvédelmi és településfejlesztési eljárásokban alkalmazandó egyes intézkedések
A veszélyhelyzet okán az építésügyi hatósági engedély hatálya – a használatbavételi engedély kivételével – az erre irányuló külön kérelem hiányában is egy évvel meghosszabbodik, ha az engedély hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belüli időtartamban jár le.
A veszélyhelyzet időtartama alatt a régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély hatálya – erre irányuló külön kérelem hiányában is – egy évvel meghosszabbodik, ha az engedély hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belüli időtartamban jár le.
A településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint a településképi követelmények egyeztetésével kapcsolatos szakmai konzultáció, véleményezés, tájékoztatás, egyeztető tárgyalás a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton folytatható le. A kérelmek, iratok észrevételeket és javaslatok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő.
Postai szolgáltatás
A levélszekrény útján nem kézbesíthető küldeményeket a járványügyi hatóság által a karantén alá vont címen a posta a karantén fennállásának ideje alatt nem kézbesíti, hanem a postai szolgáltatási szerződésnek megfelelő őrzési ideig a kézbesítési ponton a karanténnal nem érintett jogosult rendelkezésére tartja, az őrzési idő leteltével pedig a kézbesíthetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazza.
A postacsomagot a posta alkalmi átvevő részére akkor is jogosult kézbesíteni, ha a feladó nem rendelkezett kifejezetten így, de az alkalmi átvevő részére történő kézbesítést a címzett kifejezetten kéri.
A posta a könyvelt postai küldeményeket a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek jogosult a személyes átadás mellőzésével úgy kézbesíteni, hogy
a) az ajánlott levélküldeményt a levélszekrénybe helyezi, a kézbesítés tényét rögzíti, aláírást nem vesz fel,
b) a tértivevénnyel, illetve értéknyilvánítással feladott levelet, a hivatalos iratot és a postacsomagot a címhelyen és a kézbesítési ponton is személyesen kézbesíti, az átvevő adatait lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartva egyezteti, és az átvevő nevét, valamint az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát maga rögzíti a kézbesítés tényének egyidejű rögzítése mellett úgy, hogy aláírást az átvevőtől nem vesz fel.
A levélszekrény útján nem kézbesíthető küldeményeket a karantén alá vont címen a posta a karantén fennállásának ideje alatt nem kézbesíti, hanem a karantén megszűnését követően kísérli meg kézbesíteni, addig a postán a karanténnal nem érintett jogosult átvevő rendelkezésére tartja. A kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén az őrzési idő elteltével a kézbesíthetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazza.
A személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések
A Magyar Közlöny 2020. évi 71. számában megjelent A Kormány 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről
1. A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról
2. A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról
3. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról
4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
5. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
6. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
7. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
A fenti speciális rendelkezések bár az érintettek számára fontos kötelezettségeket tartalmaznak, jelen bejegyzésnek nem lehet célja ezek részletes ismertetése, ezért csak a címszavakat soroltam fel, a figyelem felkeltése céljából!
Az Eüsztv. szerinti bizalmi szolgáltatókra vonatkozó rendelkezés
A veszélyhelyzet megszűnéséig a minősített bizalmi szolgáltatás esetén az Eüsztv. szerinti bizalmi szolgáltató a személyazonosságot videotechnológiát biztosító elektronikus hírközlő eszköz útján is ellenőrizheti.
Kedves Látogató!
A bejegyzést alátámasztó jogszabályokat a Magyar Közlöny alábbi számaiban hirdették ki:
2020. évi 39. szám
2020. évi 40. szám
2020. évi 42. szám
2020. évi 45. szám
2020. évi 47. szám
2020. évi 49. szám
2020. évi 50. szám
2020. évi 51. szám
2020. évi 52. szám
2020. évi 53. szám
2020. évi 55. szám
Az országos tisztifőorvos 2020. március 26.i határozata (hatályon kívül)
2020. évi 56. szám
2020. évi 58. szám
2020. évi 59. szám
2020. évi 62. szám
Hivatalos értesítő: 2020. évi 17. szám
2020. évi 64. szám
2020. évi 65. szám
2020. évi 69. szám
2020. évi 71. szám
2020. évi 75. szám
2020. évi 77. szám
2020. évi 78. szám
2020. évi 79. szám
2020. évi 83. szám
2020. évi 85. szám
A bejegyzésem – terjedelmi okokból – nem tartalmazza a Gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghozott rendelkezéseket, de az érintett Magyar Közlönyöket a felsorolásom tartalmazza.
A bejegyzésemet az események függvényében folyamatosan frissítem.
Üdv:
Árpi
A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések című bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.