A Kúria elvi tartamú közigazgatási döntései vám, jövedéki, fémkereskedelmi és illeték ügyekben:
A döntés elvi tartalma:
A közigazgatási eljárásban előterjesztett kérelmet elbíráló érdemi közigazgatási döntés hiányában a bíróság a kérelem anyagi jogi megalapozottságáról nem hozhat ítéletet.
A döntés száma: Kfv.35005/2019/5
A döntés elvi tartalma:
Az idegen földterületre saját anyagból való önálló ingatlan ráépítése, megállapodás alapján, a visszterhes vagyonátruházási illeték szempontjából nem minősül más módon történő vagyonszerzésnek.
A döntés száma: Kfv.35020/2016/6
A döntés elvi tartalma:
Jövedéki adóügyben nem az adóhatóságot, hanem az adózót terheli annak a bizonyítása, hogy a tulajdonjoga ellenére a birtokosi minősége megszűnt.
A döntés száma: Kfv.35043/2019/6
A döntés elvi tartalma:
Ha a vámeljárás alá vont termékek kínai származásúnak minősülnek, akkor alkalmazni kell a 1105/2010/EU r. szerinti dömpingellenes intézkedést.
A döntés száma: Kfv.35045/2016/6
Jogszabályi alap: A TANÁCS 1105/2010/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2010. november 29.)a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból és Tajvanról származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó eljárás megszűntetéséről
A döntés elvi tartalma:
Az idegen földterületre saját anyagból való önálló ingatlan ráépítése a visszterhes vagyonátruházási illeték szempontjából nem minősül más módon történő vagyonszerzésnek.
A döntés száma: Kfv.35048/2016/5
A döntés elvi tartalma:
Az idegen földterületre saját anyagból való önálló ingatlan ráépítése – ha ez a rendelkezésre állt iratokból megállapítható volt – a ráépítőnek visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A döntés száma: Kfv.35076/2016/4
A döntés elvi tartalma:
[1] A hulladékgazdálkodási és a fémkereskedelmi szabályok esetében létezik egy olyan közös halmaz, amelyre mindkét jogterület szabályai irányadóak, de egyik terület engedélyei nem váltják ki a másik terület előírásait.
[2] A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ellenszolgáltatás esetén is visszterhesen kell megszerezni.
[3] A Fémtv. szerinti felvásárlásnak nem tényállási eleme az üzletszerűség.
[4] A fémkereskedelmi tevékenység egy olyan láncra fűzhető fel, amely a felvásárlással kezdődik és a hasznosítással zárul. Ennek keretei között a „más személy” az a felvásárlón kívüli személy, aki a hasznosítással oksági kapcsolatban áll.
[5] Fémkereskedelmi tevékenységet csak az folytat, aki a Fémtv.-ben meghatározott hasznosítás céljából vásárol fel, amikor is a hasznosítást őt követő más személy is végezheti.
[6] A fémkereskedelmi bírság alapja a felvásárolt fémkereskedelmi anyag mennyisége.
A döntés száma: Kfv.35090/2018/8
Jogszabályi alap: a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény
A döntés elvi tartalma:
A Fém tv. rendelkezései következtében határozatában alperesnek alkalmaznia kell az országos átlagárat, amely azonban megfelelő ellenbizonyítással érdemben vitatható.
A döntés száma: Kfv.35114/2017/5
Jogszabályi alap: a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény
A döntés elvi tartalma:
Az adózónak kétséget kizáróan kell bizonyítania, hogy számláját más személy és jogosulatlanul állította ki.
A döntés száma: Kfv.35139/2019/6
A döntés elvi tartalma:
A cserét pótló vétel kedvezményének „a lakásvásárlással szemben a szerzést – közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni” szabályozásában „a közvetlenül megelőző vagy követő” meghatározás időbeli rendelkezést jelent.
A döntés száma: Kfv.35143/2018/6
A döntés elvi tartalma:
Az örökhagyó egyenes ági rokonának a megszerzett vagyon utáni öröklési illetékmentessége esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel, amely feljegyzett döntés – forgalmi érték meghatározása nélkül – kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazza.
A döntés száma: Kfv.35169/2016/9
A döntés elvi tartalma:
A közigazgatási határozat jogszerűségét a határozat meghozatalakor fennálló jogszabályok figyelembevételével kell megítélni, így annak jogszerűségét egy, a határozat meghozatalakor már hatályon kívül helyezett előírásra nem lehet alapozni
A döntés száma: Kfv.35174/2019/6
A döntés elvi tartalma:
Nem saját telken történt épület megépítése nem illetékköteles ügylet.
A döntés száma: Kfv.35209/2016/4
A döntés elvi tartalma:
A felszámolást elrendelő bíróságnak egy gazdasági társaság megszűnését megállapító végzése nem minősül az Itv. 79.§ (3) bekezdése szerinti, az Itv. 79.§ (2) bekezdésében meghatározott öt éves elévülési határidő meghosszabbodást eredményező határozatnak.
A döntés száma: Kfv.35218/2017/9
Jogszabályi alap:
az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény
A döntés elvi tartalma:
A vagyonszerző őstermelői igazolványának időleges hiánya is megalapozza a kétszeres illeték megfizetésére kötelezést.
A döntés száma: Kfv.35222/2017/5
A döntés elvi tartalma:
A Jöt. alkalmazásában a releváns esemény a birtoklás, melynek hiányát a felperesnek kell igazolnia.
A döntés száma: fv.35258/2017/4
Jogszabályi alap: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
A döntés elvi tartalma:
Az Itv. csak akkor alkalmas a vagyonszerzés során a Csjt. szabályain alapuló különvagyon kezelésére, ha az megjelenik a vagyonszerzést illeték kiszabására bejelentő okiratban.
A döntés száma: Kfv.35262/2016/5
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. és a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.
A döntés elvi tartalma:
A vagyonszerző őstermelői igazolványának időleges hiánya is megalapozza a kétszeres illeték megfizetésére kötelezést.
A döntés száma: Kfv.35271/2017/6
A döntés elvi tartalma:
Az Európai Csalás Elleni Hivatal által a 1073/1999/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdése alapján továbbított Final Report (zárójelentés), továbbá a 883/2013. (EU, Euratom) rendelet 11. cikke szerint elküldött ajánlások továbbításának nincs kötelező ereje a nemzeti hatóságokra, ezek saját hatáskörükben eljárva döntenek a megteendő intézkedésekről. A zárójelentésre a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készítetett közigazgatási jelentésekre alkalmazott értékelési szabályokkal azonos értékelési szabályok vonatkoznak, és az ilyen jelentésekkel egyenértékű bizonyítékként kell figyelembe venni őket.
A döntés száma: Kfv.35299/2016/5
A döntés elvi tartalma:
A visszterhes vagyonátruházási illeték visszatérítéséhez való jog elévülési ideje számításánál az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő okiratnak az ingatlanügyi hatósághoz történt benyújtása időpontja az irányadó.
A döntés száma: Kfv.35312/2019/5
A döntés elvi tartalma:
Illetékügyben a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének tényállását a hatóság tisztázni és bizonyítani köteles, a tényállást a határozatában meg kell állapítania és az alapjául szolgáló bizonyítékokat meg kell jelölnie.
A döntés száma: Kfv.35313/2017/6
A döntés elvi tartalma:
A vámtartozás keletkezésétől számított 3 év lejárta után az adóssal már nem lehet közölni a tartozás összegét. Az elévülési határidőt nem hosszabbítja meg egy olyan adóssal szembeni eljárás mely nem tekinthető a vámtartozás kötelezettjének
A döntés száma: Kfv.35320/2019/7
A döntés elvi tartalma:
A vámtartozás keletkezésétől számított 3 év lejárta után az adóssal már nem lehet közölni a tartozás összegét. Az elévülési határidőt nem hosszabbítja meg egy olyan adóssal szembeni eljárás mely nem tekinthető a vámtartozás kötelezettjének
A döntés száma: Kfv.35322/2019/7
A döntés elvi tartalma:
Az Itv. 26.§-a (1) bekezdésének p) pontján alapuló illetékmentesség csak azt illeti meg, aki a termőföldet maga hasznosítja.
A döntés száma: Kfv.35342/2016/4
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény
A döntés elvi tartalma:
A vámtartozás keletkezésétől számított 3 év lejárta után az adóssal már nem lehet közölni a tartozás összegét. Az elévülési határidőt nem hosszabbítja meg egy olyan adóssal szembeni eljárás mely nem tekinthető a vámtartozás kötelezettjének
A döntés száma: Kfv.35362/2019/8
A döntés elvi tartalma:
A vagyonszerző által az illeték alapjául bejelentett értéket bejelentő nyilatkozat a hatóság határozatának meghozataláig módosítható, javítható.
A döntés száma: Kfv.35392/2018/8
A döntés elvi tartalma:
Az adóhatóság nem kötelezhető a szerződéses érték és bejelentett forgalmi érték különbség okainak feltárására, ha a bejelentett forgalmi értéket az illetékkiszabás alapjául elfogadja.
A döntés száma: Kfv.35396/2018/5
A döntés elvi tartalma:
Jövedéki törvénysértést követ el, és jövedéki bírság megfizetésére köteles a relatív jogképességű társasház az osztatlan közös tulajdonú helyiségben előtalált adózás alól elvont jövedéki termék birtoklásával.
A döntés száma: Kfv.35401/2017/4
A döntés elvi tartalma:
Az illetékfizetési kötelezettség megítélésekor az Itv. szabályozási rendszeréből kell kiindulni, nem pedig az adott épület létrehozását, építését szabályozó előírásokból.
A döntés száma: Kfv.35402/2018/7
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény
A döntés elvi tartalma:
[1] Az ingatlanforgalmazási célnak a tulajdonjog ászállásával kell megvalósulnia az ingatlan lízingbe adása esetén is, ez pedig nem a lízingbe vevő kötelmi igényével, hanem az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogának bemutatásával igazolható. ;
[2] Az Itv. az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéshez kapcsolódó kedvezmény esetén a hatóság ellenőrzési jogosítványaként fogalmazza meg azt, ami az adózónak a kötelezettsége.
A döntés száma: Kfv.35408/2016/6
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény
A döntés elvi tartalma:
Egy építmény lakóépület jellegének megállapításánál, a lakásfunkciójú helyiségek összterületen belüli arányának megállapításánál csak a szoros értelemben vett vegyes funkciójú helyiségek esetén kell arányosítani. A lakásokat és azok használatához kizárólagosan használt helyiségeket teljes alapterületükkel kell figyelembe venni és így viszonyítani az épület össz-alapterületéhez.
A döntés száma:Kfv.35421/2016/5
A döntés elvi tartalma:
A kirendelő végzésben foglalt kérdésekre aggálytalan választ adó szakértői vélemény megalapozza a mikénti döntést.
A döntés száma: Kfv.35437/2016/5
A döntés elvi tartalma:
A 12 hónapon túl benyújtott vám visszafizetésére vonatkozó kérelem esetében először a határidő meghosszabbításának engedélyezéséről kell dönteni a Vámkódex 239. cikk (1) bekezdése alapján, a kérelem befogadása után kerülhet sor a Vhr. 899. cikk (2) bekezdésében foglalt érdemi vizsgálatra.
A döntés száma: Kfv.35441/2017/5
Jogszabályi alap: A Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet
A döntés elvi tartalma:
A belföldi útszakaszon történő fuvarozás megkezdését megelőzően köteles a címzett az R.-ben meghatározott adattartalommal bejelentési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a bejelentés hibás adattartalommal történik, úgy jogszerű az Art. 172. § (19a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása.
A döntés száma: Kfv.35462/2019/8
Jogszabályi alap: az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet
A döntés elvi tartalma:
A felperesnek a perben bizonyítania kell a felülvizsgálni kért határozatok jogszabálysértő voltát.
A döntés száma: Kfv.35465/2015/8
A döntés elvi tartalma:
Nem saját telken történt épületrész építése nem illetékköteles ügylet.
A döntés száma: Kfv.35475/2016/5
A döntés elvi tartalma:
Az Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja szerinti öröklési illetékkedvezményre jogosult az örökhagyó mostohagyermeke akkor is, ha a szülője és az örökhagyó házasságakor már nagykorú volt. A Ptk.-nak a mostohagyermek tartása körében meghatározott mostohagyermek definíciója ebben a vonatkozásban nem irányadó.
A döntés száma:Kfv.35501/2016/6
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény
A döntés elvi tartalma:
A Jöt. hatálya alá tartozó cselekmény körében az egyetemlegességről a hatóságnak a Jöt. alapján kell dönteni akkor is, ha a magatartást a büntető bíróság is elbírálta.
A döntés száma: Kfv.35513/2016/9
Jogszabályi alap: a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
A döntés elvi tartalma:
[1] Ingatlan ellenérték fejében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik.
[2] Ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény igénybevételére csak a jogszabályi feltételeknek megfelelő vállalkozó jogosult.
A döntés száma: Kfv.35516/2018/5
A döntés elvi tartalma:
Nem saját telken történt épület megépítése nem illetékköteles ügylet.
A döntés száma: Kfv.35517/2015/11
A döntés elvi tartalma:
Nincs helye a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának a mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló közigazgatási cselekmény esetén.
A döntés száma: Kfv.35518/2019/12
A döntés elvi tartalma:
Megvalósul a vámfelügyelet alóli jogellenes elvonás akkor, ha a vámfelügyelet alatt álló nem közösségi árut nem mutatják be a rendeltetési vámhivatalban. A felperes vámadósnak minősül, mert alkalmazottja révén részt vett a vámfelügyelet alóli elvonásban, mivel úgy kezdeményezte az árutovábbítási eljárás lezárását és a szabadforgalomba helyezést, hogy tudta, hogy a nem közösségi áru nem került bemutatásra.
A döntés száma: Kfv.35533/2016/9
A döntés elvi tartalma:
Mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítési kérelem elbírálása során a jogszerű földhasználat ténye 2014. január 1-ét követően is közhiteles hatósági nyilvántartás alapján igazolható. A TakarNet Földhivatali Információs Rendszer megfelel ennek a követelménynek.
A döntés száma: Kfv.35540/2019/12
A döntés elvi tartalma:
Jogszerűnek kell tekinteni azt a megismételt eljárásban hozott, keresettel támadott közigazgatási határozatot, amely megfelel a megismételt eljárást elrendelő jogerős ítélet rendelkező részében és indokolásában foglaltaknak.
A döntés száma: Kfv.35545/2015/9
A döntés elvi tartalma:
[1] Az adózatlan jövedéki termék birtokosának az tekinthető, aki ezt megszerzi, akinek az adózatlan jövedéki termék ténylegesen a hatalmába jut, illetve áll. Birtokosnak kell tekinteni azt, aki a dolgot időleges birtokára jogosító jogviszony alapján a hatalmában tartja. A közigazgatási hatóság a jövedéki termék birtokosát, ha a termék adózott voltát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, jogszerűen sújtja jövedéki bírsággal.
[2] A Kúria ezért azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt és a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés száma: Kfv.35549/2015/5
Jogszabályi alap: a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
A döntés elvi tartalma:
A fémigazgatási bírság nem adójellegű fizetési kötelezettség, arra az elsőfokú bíróság előtt a tételes illeték szabályai az irányadók.
A döntés száma: Kfv.35554/2016/4
A döntés elvi tartalma:
A hatóságnak és az elsőfokú bíróságnak sincs jogköre a bírói döntésben foglalt illetékfizetési kötelezettség felülbírálatára
A döntés száma: Kfv.35558/2016/12
A döntés elvi tartalma:
Az importőr az áruk egymást követő, a Közösség vámterületére történő behozatal céljából történt eladása esetén az egyes eladások tekintetében megállapított árak közül szabadon választja ki azt, amelyet az érintett áruk vámértéke meghatározásának alapjaként elfogad, feltéve, hogy az általa választott ár vonatkozásában minden szükséges adatot és okmányt a vámhatóság rendelkezésére bocsát.
A döntés száma: Kfv.35588/2017/6
A döntés elvi tartalma:
Az importőr az áruk egymást követő, a Közösség vámterületére történő behozatal céljából történt eladása esetén az egyes eladások tekintetében megállapított árak közül szabadon választja ki azt, amelyet az érintett áruk vámértéke meghatározásának alapjaként elfogad, feltéve, hogy az általa választott ár vonatkozásában minden szükséges adatot és okmányt a vámhatóság rendelkezésére bocsát.
A döntés száma: Kfv.35589/2017/6
A döntés elvi tartalma:
Az elsőfokú bíróság a döntését kizárólag a kereseti kérelem keretei között hozhatja meg, azon nem túlterjeszkedhet túl. Egyetemleges felelősség esetén, önkéntes teljesítés hiányában a végrehajtás bármelyik kötelezett ellen, külön indokolás nélkül foganatosítható. A fizetésre kötelezett által megfizetett vámösszeg csak a jogszabályi feltételek maradéktalan teljesülése esetén fizethető vissza.
A döntés száma: Kfv.35631/2016/4
A döntés elvi tartalma:
[1] A Vtv. 48. § (2) bekezdésének értelmezése szempontjából a vizsgált két éves időtartam alatt bármikor keletkezett kintlevőséget figyelembe kell venni. A közigazgatási hatóságot ezzel kapcsolatban méltányossági jogkör nem illeti meg.
[2] Az ügyintézési határidő elmulasztása csak abban az esetben vezethet a közigazgatási határozat jogszabálysértésének megállapítására, amennyiben az az ügy érdemére kihatott.
A döntés száma: Kfv.35651/2015/11
Jogszabályi alap: a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény
A döntés elvi tartalma:
Az áru rendeltetése objektív kritériumot képezhet a besoroláshoz, amennyiben az szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján értékelendő.
A döntés száma: Kfv.35664/2017/4
A döntés elvi tartalma:
Az illetékmentesség törvényi feltételeinek teljesítését a vagyonszerzőnek igazolnia kell.
A döntés száma: Kfv.35667/2015/5
A döntés elvi tartalma:
A jövedéki szabályozás értelmezése körében a bor fogalmát és annak alkoholfokát növelő eljárásokat részben a hazai, részben az EU-s jogszabályok tartalmazzák. A glükóz szirup hozzáadása nem megengedett módszer, az így készült termék nem minősülhet bornak.
A döntés száma: Kfv.35705/2016/5
A döntés elvi tartalma:
A jövedéki adó alanya a törvényben meghatározottak szerint mentesülhet a bírságfizetés alól.
A döntés száma: Kfv.35707/2016/8
A döntés elvi tartalma:
Az Itv. 97. § (1) bekezdése és 99/F. §-ának együttes értelmezéséből fakadóan a vagyonszerzési ügyekben és így a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos eljárásokban is – fő szabály szerint – a vagyonszerzésnek illetékkiszabásra bejelentése folytán vagy más módon az adóhatóság tudomására jutásának időpontjában hatályos Itv. rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Itv. 80.§ (1) bekezdésére alapítottan benyújtott illetékelőleg visszatérítése iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás is vagyonszerzési illetékügyhöz kapcsolódó eljárás, mely eljárásban a megfizetett illetékelőleg visszatérítésének az Itv. 2013. január 1. napjáig hatályban volt 77/F. § (1) bekezdésére figyelemmel a bejelentés időpontjában hatályos 79. § (2) bekezdésében írtak szerint, a megfizetést követő 5 éven belül van helye.
A döntés száma:Kfv.35721/2015/7
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény
A döntés elvi tartalma:
Sem a vételárnak a részletekben történő megfizetése, sem pedig az ingatlan tulajdonjogának függő hatállyal történő bejegyzése nem minősül az Itv. 3.§ (6) bekezdése szerinti felfüggesztő feltételnek.
A döntés száma: Kfv.35728/2016/7
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény
A döntés elvi tartalma:
Feltételes illetékmegállapításnak nincs helye, ha a telek csak az illetékkötelezettség keletkezését követően válik lakóház építésére alkalmassá, mert azon bontás alatt álló építmény található.
A döntés száma:Kfv.35733/2018/6
A döntés elvi tartalma:
Az Alap törvény 28. cikkének alkalmazásával helytálló az az elsőfokú bírósági jogértelmezés, hogy a felperest, mindaddig megilleti a vagyonszerzési illetékmentesség, míg a kisajátításért kapott összeg nem fogy el.
A döntés száma: Kfv.35734/2018/5
A döntés elvi tartalma:
A Jöt. magát a birtoklás tényét értékeli. A birtok megszerzésének módja csak a jövedéki bírság mértékének meghatározása során vizsgálható.
A döntés száma: Kfv.35736/2016/1
Jogszabályi alap: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
A döntés elvi tartalma:
Hiányos tényállás alapján, a megállapítások nem teljes körű indokolásával jogszerű, érdemi felülvizsgálatra alkalmas közigazgatási döntés nem hozható.
A döntés száma: Kfv.35739/2017/5
A döntés elvi tartalma:
Az Itv. 21. § (2) bekezdésében rögzített illetékkedvezmény alkalmazásakor a szerződés keltétől eltérő más időpontot figyelembe venni csak akkor lehet, ha a szerződés a megkötés időpontjában az Itv. 3. § (5)-(6) bekezdésében rögzített okok miatt nem lépett hatályba. Illetékjogi szempontból csak a tulajdonjog átszállást eredményező szerződés megkötésének vagy hatálybalépésének napja az irányadó időpont, a bejegyzési engedély benyújtásának elmaradása az adásvételi szerződés hatályát nem érinti. Az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bejegyzési eljárás függőben tartása alatt a tulajdon bejegyzési engedély hiánya bontó feltételnek nem minősül.
A döntés száma: Kfv.35781/2015/5
Jogszabályi alap: az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXL. törvény
A döntés elvi tartalma:
A rendkívüli jogorvoslati eljárás során nem kerülhet sor alapeljárás során fel nem merült, ennél fogva el nem bírált adat, tény, körülmény, bizonyíték, jogcím érdemi elbírálására.
A döntés száma: Kfv.35795/2015/8
A döntés elvi tartalma:
A Jöt. alkalmazásában átalakításnak minősül, a nem végleges, csak ideiglenes jelleggel történő üléssor kivétele is, ha annak célzata jövedéki törvénysértés elkövetése.
A döntés száma: Kfv.35808/2015/7
Jogszabályi alap: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
A döntés elvi tartalma:
A vámtartozás keletkezésétől számított 3 év lejárta után az adóssal már nem lehet közölni a tartozás összegét. Az elévülési határidőt nem hosszabbítja meg a korábban végzett, jogsértés megállapítása nélkül záruló felülellenőrzés fellebbezési eljárásának időtartama.
A döntés száma: Kfv.35811/2015/6
A döntés elvi tartalma:
A határozatok jogsértő voltát a perben a felperesnek bizonyítania kell.
A döntés száma: Kfv.35817/2015/5
Vissza a Kúria egyedi tartalmi döntései főoldalára!
