Elvi tartalmú közigazgatási bírósági döntések – 2018.

[2] A Kkv. tv. 12/A. §-a a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazandó.

[3] Az ASA döntésben meghatározott 10%-os mérték jogi kötőerővel nem bír, az csak a bizonyítékok értékelésének egyik szempontja lehet.

[2] A mérlegelési jogkörben hozott döntés pusztán azon az alapon nem lesz jogszabálysértő, hogy ugyanazon tényállás mellett – a figyelembe vett szempontok eltérő értékelésével, súlyozásával – egy másik jogszerű döntés is hozható lett volna.

[2] Nem minősül pillanatnyi elsőségi állításnak a dinamikusan fejlődő piacon a legalább 8 hónapig tartó piacelsőség megőrzése.

[2] A nem igényelt, és igénybe nem vett teljesítményhez kapcsolódó csatlakozási díj a szolgáltatót nem illeti meg.

[2] Az összeférhetetlenség megállapítását nem alapozza meg pusztán a tulajdonosi, gazdasági kapcsolat, a jogsértés megállapításához az összeférhetetlenséget megalapozó konkrét tevékenység, cselekmény bizonyítása szükséges. Ennek során az összeférhetetlenséggel érintettek által előtárt bizonyítékokat is értékelni kell.

[2] Megsérti az engedélyes a szerződéskötési kötelezettségét, ha annak ellenére nem köt felhasználási szerződést, hogy az erre vonatkozó szándékot az Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően bejelentették.

[2] A kettős árazás, mint versenyjogsértő magatartás csak akkor értékelhető a felperesek terhére, ha azt konkrét számadatok, számszaki levezetés, a ténylegesen alkalmazott egyedi árak is alátámasztják.

[2] Az adatvédelmi hatóság megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását. Ennek körében konkrét, az egyedi ügyben feltárt jogsértésre figyelemmel egyedi kötelezést írhat elő.

[2] A tisztességes hatósági eljárás követelményének az felel meg, ha az alperes az eljárás alá vont vállalkozásoknak az iratbetekintési kérelem előterjesztéséhez, az előzetes álláspontra vonatkozó nyilatkozattételhez elegendő határidőt biztosít, és az erre megszabott határidő megállapításakor figyelembe veszi a postai kézbesítés időtartamát, illetve a kézhezvétel várható idejéhez képest biztosít megfelelő határidőt a felhívásban foglaltak teljesítésére, tekintetbe veszi az érdemi védekezésre adott határidő hosszabbítása iránti kérelmek elbírálásánál az iratbetekintés tényleges megtörténtének időpontját is.

[3] A vállalkozások közti versenykorlátozásra vonatkozó akarategység bizonyítottsága mellett, de  tényleges piaci intézkedés hiányában a versenyjogsértő célból folytatott egyeztetési folyamat nem minősíthető egységes és folyamatos jogsértésnek.

[2] A szakhatósági hozzájárulás hiányára figyelemmel az eljáró hatóság a saját vizsgálati körébe (hatáskörébe) tartozó kérdések vizsgálatát pusztán a költséghatékonyságra és az állásfoglalás kötő erejére hivatkozással nem mellőzheti. A Tpvt. 24. §-a szerinti olyan engedélyezési eljárásban, amelyben az Mttv. 171. §-a szerint a Médiatanács szakhatósági megkeresése kötelező, a Médiatanácsnak és a versenyhatóságnak önálló felelősségi rendszerben, de az ügyfél felé egy eljárásban kell értékelnie az elé kerülő ügyet. A versenyhatósági vizsgálat hiánya megakadályozza, hogy a bíróság a perbe vitt jogokat és kötelezettségeket érdemben elbírálhassa.

[2] Az érdekelt nem sérelmezheti jogi érveinek figyelmen kívül hagyását akkor, ha – noha arra lehetősége lett volna – az alapperben nem vett részt, álláspontját nem fejtette ki.

[2] Az ügyleti döntés egy folyamat, több döntési elemből állhat, a kereskedelmi gyakorlat jogszerűségének a részdöntések, mozzanatok esetén is fenn kell állnia.

[2] A versenyellenes hatás vizsgálata során a versenyhatóságnak el kell végeznie a konkrét tényeken alapuló közgazdasági elemzést és oksági kapcsolatot kell kimutatnia az információcsere és a versenyellenes tényleges hatás között, illetve be kell mutatnia, hogy mi az a körülmény, amely a tényleges hatás bekövetkeztét, igazolását kizárja, akadályozza. Csak meglévő akadályozó tényező esetében van arra lehetősége a hatóságnak, hogy befejezett cselekménynél potenciális (lehetséges) hatások elemzésébe kezdjen, ami egyfajta sorrendiséget jelent a bizonyítás során.

[2] A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ellenszolgáltatás esetén is visszterhesen kell megszerezni.

[3] A Fémtv. szerinti felvásárlásnak nem tényállási eleme az üzletszerűség.

[4] A fémkereskedelmi tevékenység egy olyan láncra fűzhető fel, amely a felvásárlással kezdődik és a hasznosítással zárul. Ennek keretei között a „más személy” az a felvásárlón kívüli személy, aki a hasznosítással oksági kapcsolatban áll.

[5] Fémkereskedelmi tevékenységet csak az folytat, aki a Fémtv.-ben meghatározott hasznosítás céljából vásárol fel, amikor is a hasznosítást őt követő más személy is végezheti.

[6] A fémkereskedelmi bírság alapja a felvásárolt fémkereskedelmi anyag mennyisége.

[2] A mezőgazdasági tevékenység fő tevékenységként történő végzése mellett az egyéni vállalkozói folyamatos fennálltának előírása – az ügy összes körülményét mérlegelve – szűkítheti az 1698/2005/EK rendelet alkalmazhatóságát, végrehajtását, úgy, hogy az 1698/2005/EK rendelet szerinti cél elérését szükségtelenül korlátozza.

[2] A finanszírozott pedagógus-létszám megállapítására vonatkozó tárgyévi költségvetési törvényben előírt osztószámokat is ehhez igazodóan kell megállapítani 2016. szeptember 1-jét követően.

[2] Követelésvásárlás esetén az ügyletek rendszerességének szempontjából nem a szerződések, hanem az érintett követelések száma az irányadó.

[3] Egyedileg előre meghatározott ügyletnek csak az tekinthető, amely tényleges célja, indoka  miatt nem illeszthető be az akár engedéllyel, akár anélkül folytatott követelésvásárlások sorába.

[2] A Hpt. alkalmazhatóságát nem a követelésvásárlással érintett adós székhelyéhez, hanem a követelésvásárlás lényeges körülményeihez képest kell meghatározni. A követelések magyar székhelyű hitelezőktől való megvásárlása esetén a szerződések Magyarországon teljesülnek.

[2] Az áfa  – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – osztja a teljes szolgáltatási díj támogatási jogi jellegét, így a szankció alapjába beszámítandó.

[2] Abban az esetben, ha az adó tárgya nem azonos és az adófizetésre kötelezettek személye sem, a kettős adóztatás tilalmának sérelme nem állapítható meg.

[2] Abban az esetben, ha az adó tárgya nem azonos és az adófizetésre kötelezettek személye sem, a kettős adóztatás tilalmának sérelme nem állapítható meg.

[2] Abban az esetben, ha az adó tárgya nem azonos és az adófizetésre kötelezettek személye sem, a kettős adóztatás tilalmának sérelme nem állapítható meg.

[2] Nem tárgya a telekadónak a beépítetlen belterületi, korábban hulladéklerakónak használt, rekultivációra szoruló olyan földrészlet, amely nem

[2] Az építményadó tárgya a Htv. szerinti lakás vagy nem lakás célját szolgáló épület vagy épületrész.

[2] Az építési engedély vagy bejelentés tudomásulvétele nélkül létesített építménynek is meg kell felelnie a helyi építési szabályzat előírásainak, anélkül fennmaradása nem engedélyezhető.

[2] Az újrafelvételi eljárásban hozott új döntés a korábbi döntés helyébe lép, azaz olyan eljárásjogi helyzet alakul ki, mintha már eredetileg is az új döntést hozták volna meg.

[2] Önmagában a tényállás nem kellő feltárására hivatkozás, annak indokolt alátámasztása nélkül a bizonyítási teher megfordulását nem vonhatja maga után.

[2] A tartózkodási kártya kiállítása iránti eljárásban a hatóságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy a kérelmező megfelelően igazolta-e a törvényben meghatározott feltételek fennállását.

[2] Fellebbezés hiányában a döntés jogerőssé, véglegessé válik, ezért a döntés jogszerűségének vitatásához való jog, azaz a jogorvoslathoz való jog elenyészik.

[2] Az adásvételi szerződésben egybefoglalt vételár nem köthető ki olyan ingatlanokra, amelyek az adásvételi szerződésben félként nem szereplő, harmadik személy földhasználó üzemközpontjához tartoznak.

[2] A hatósági jóváhagyás tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a kamarai állásfoglalás megalapozottságáról nem foglalhat állást, mert arra külön, a kifogás folytán hozott képviselő-testületi döntés bírósági felülvizsgálata iránt indított perben kerülhet sor.

[2] Nem bármely hatóság engedélye jogosít fel bányászati jog gyakorlására, hanem csak az adott tevékenységre vonatkozó engedély kiadására feljogosított hatóság által kiadott engedély az abban meghatározott feltételek mellett.

[2] Amennyiben az ajánlati felhívás nem tette lehetővé a beszerzés tárgyával „egyenértékű” másik termék megajánlását, úgy figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra is, a jogorvoslati eljárás során az egyenértékűség vizsgálata már nem lehetséges.

[2] Amennyiben az arra jogosult ténylegesen és tartósan nem folytatja engedélyköteles tevékenységét, az egységes környezethasználati engedély visszavonható.

[2] A tartalmilag közös tulajdon megszüntetését is magába foglaló megállapodásra alapított ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnél a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok nem mellőzhetők.

[3] Az épület önálló ingatlanként való ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges az eredeti ingatlanon jelzálogjoggal rendelkező személy hozzájárulása, ennek hiányában az eredeti ingatlan terheit át kell jegyezni az újonnan kialakított, épületet feltüntető ingatlanra is.

[2] Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre, feljegyzésre irányuló kérelem az okiratnak az iktatásakor fennálló tartalma alapján bírálható el.

[2] Az Fftv. 47. § (5) bekezdése szerinti esetben elfogadó nyilatkozatot jogszerűen csak a teljes szerződésre, azt teljes egészében elfogadva tehető. A Fétv. 56. §-ába ütközik az az elfogadó nyilatkozat, amely a több ingatlan közül csak egyre vonatkozóan került előterjesztésre.

[2] A kivitelezés szakszerűségéért a kivitelező akkor is felelősséggel tartozik, ha az építési tevékenységet az építési engedélynek megfelelően végezte.

[2] Ahhoz, hogy a bejegyzési engedély alapján a tulajdonjog változás bejegyezhető legyen, a bejegyzési engedélynek feltétlenül tartalmaznia kell a kérelmezett jog pontos megnevezését.

[2] A családi élet tiszteletben tartásának joga sem vezethet arra, hogy a magyarországi tartózkodási feltételeket nem teljesítő harmadik országbeli állampolgár kiutasításáról ne lehetne rendelkezni.

2] Az iratoknak megfelelően megállapított tényállás, a szakértői vélemény kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes értékelésének hiányá

ban a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékok felülmérlegelésére, újraértékelésére.

[3] A szakértői bizonyítás indítványozása elmulasztásának következményeit a bizonyításra köteles félnek kell viselnie.

[2] Az Ütv. 29. § (2) bekezdés első fordulatában meghatározott egy éves objektív határidőn túl előterjesztett ügyészi felhívás alapján a közigazgatási hatósági döntés visszavonásának nincs helye.

[2] A hatósági bizonyítvány kiállítási iránti eljárásba az esetleges ellenérdekű ügyfelet bevonni nem kell, az eljárásról őt értesíteni sem kell, a hatósági bizonyítványt számára nem kell kézbesíteni.

[3] A hatósági bizonyítvány döntés nélküli regisztratív aktus, ezért annak rendelkező része nincs.

[2] A kifogást elbíráló képviselő-testületi határozatot az ügydöntő hatóság köteles figyelemebe venni. Ez utóbbi határozat bírósági felülvizsgálata során a képviselő-testület közigazgatási bíróság által elbírált határozatának jogszerűsége nem vizsgálható.

[2] Alkalmazott jogszabályok: 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 40. § (2) bekezdés f) és g) pontja, (5) bekezdés e) pontja, 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 14. §-a, 2004. évi CXL. törvény 2. § (3) bekezdése

[2] A közigazgatási perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy a közigazgatási határozat jogszabálysértő.

2] A mezőgazdasági földek forgalma során a földforgalmi ügy résztvevőinek kötelezettsége a jogszabályi követelményeknek megfelelő okiratok benyújtása az eljáró hatóságok részére. Amennyiben egy okirat nem felel meg a Földforgalmi törvény, illetőleg a Ptk. rendelkezéseinek, ez az előterjesztő felelősségi körébe tartozik, s azzal szemben nem hivatkozhat sem a hatóság eljárási kötelezettségére, sem pedig a földforgalomban fennálló anyagi jogi jogosultságaira.

[2] Az uniós joggal ellentétes tagállami szabály nem alkalmazható.

[2] A földhasználati jogot nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti, de a hatósági jóváhagyási eljárásban a földhasználat időtartama csak a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, közhiteles adatok alapján állapítható meg. Bejegyzés hiányában a Földforgalmi 19. § (2) bekezdése szerinti 3 éves földhasználat igazolása az elővásárlási jogát a Földforgalmi 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján gyakorló földművest terheli.

[2] A kártalanítás összege az ingatlannak a helyi építési szabályzat hatályba lépése előtti és az új szabályozás eredményeként megállapítható forgalmi értéke közötti különbözet. A forgalmi értékcsökkentés ténye és annak mértéke szakkérdés.

[2] A hatáskör meglétét vagy hiányát nem lehet tanúvallomással bizonyítani.

[2] A többnejűség értékelése idegenrendészeti eljárásban. Alkalmazandó jogszabályok: 2007. évi II. törvény 2. § d) pont, 13. § (1) bekezdés d) és f) pont, 19. § (1) bekezdés, 35/A.§ (1) bekezdés, 1979. évi 13. tvr. 7. §, 37. §, 114/2007. (V. 24.) Kormányrendelet 29. § (6) bekezdés i) pont

[2] A feles bérleti szerződés sajátossága, hogy az ellenérték fizetése csakis természetben, a termény meghatározott százalékában történhet, miáltal annak pénzbeli értéke a szerződésben nem szerepelhet.

[2] A perindításra nyitva álló határidőn belül meg nem jelölt anyagi jogi jogszabálysértésre az eredetileg kizárólag csak eljárási jogszabálysértést megjelölő keresetet az első tárgyaláson kiterjeszteni nem lehet.

[2] A GKM rendelet 15. § (6) bekezdésében foglalt félrevezetés megvalósulásakor a vizsgázó akaratát, magatartásának szándékosságát vagy gondatlanságát – jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában – vizsgálni nem kell.

[2] Az igazságügyi szakértő megállapításainak megdöntésére egy másik szakértő szakvéleménye lehet alkalmas, erre a szakvéleményt cáfoló felperesi előadás önmagában nem elegendő.

[2] A perben rendelkezésre álló több aggálytalan szakvélemény birtokában szükségtelen további szakvélemény beszerzése, az igazságügyi szakértő szakvéleménye csak megalapozott szakmai szempontok alapján kérdőjelezhető meg.

[2] Az okirat és kiállítója vonatkozásában tett hamis nyilatkozat szintén kizárást von maga után.

[2] A tulajdonkorlátozás miatt fizetendő kártalanítás mértéke szakkérdés. Azt az összeget vitató felpereseknek kell bizonyítani, hogy a használati korlátozással okozott tényleges kár a megállapított kártalanításnál nagyobb. [1993. évi XLVIII. törvény 38. § (4) bekezdés, 203/1998.(XII.19.) Korm.rendelet 23/A. §, 1952. évi III. törvény 3. § (3) bekezdés, 164. § (1) bekezdés]

[2] Az egészségbiztosítási szolgáltatások körének szűkítésére sem az Szmtv., sem a Korm. r. nem ad lehetőséget, ezért a kérelmező nem válogathat szabadon az egyes egészségbiztosítási szolgáltatások között aszerint, hogy melyik tekintetében kívánja a törvényi feltételeket teljesíteni és melyek tekintetében nem. Ellenkező esetben már bármely egészségbiztosítási szolgáltatás minimális igénybevételére való jogosultság elegendő lenne, ám ez a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből nem következik.

[2] A településképi reklám-elhelyezéssel kapcsolatos intézkedési jogkört a módosított településképi törvény felhatalmazása alapján kiadott Korm. rendelet a hatályba lépését követően indult eljárásokban a kormányhivatalhoz telepíti.

[2] Az ingatlan tulajdonosával kötött haszonbérleti megállapodás alapján a haszonbérlőt kisajátítási kártalanítás nem illeti meg.

[2] A termőföldre vonatkozó haszonbérlet, melyet a földhasználati nyilvántartásba bejegyeztek, a dologi jogokkal egy tekintet alá eső, az ingatlanon fennálló olyan jognak minősül, melynek megszűnése esetén kártalanítás jár.

[2] A Kórház orvosszakmai véleményét orvosszakértői szakvéleménnyel lehet cáfolni. A szakértői bizonyítás indítványozásának elmulasztásának következményét a bizonyításra köteles félnek kell viselnie.

[2] A felszámolás elrendelése előtt megkötött adásvételi szerződésben szereplő tulajdonosváltozás bejegyzésének nem lehet akadálya az, hogy utóbb – a bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően – az eladó gazdasági társaság felszámolás alá került és a felszámoló nem tett a szerződés utólagos jóváhagyását tartalmazó nyilatkozatot.

[2] A közigazgatási bíróságnak nem feladata az egyes tények, körülmények újraértékelése, mert azzal a közigazgatási szerv hatáskörét vonná el és tiltott felülmérlegelést végezne.

[2] A jognyilatkozatnak világosnak és egyértelműnek kell lennie, a törvényhelyre való utalás kizárólag abban az esetben fogadható el, ha az alapján a vállalás aggálymentesen beazonosítható, és a törvény által támasztott feltételrendszernek való megfelelés minden kétséget kizáróan megállapítható.

[2] A Korm. rendelet 100. § (4) bekezdése nem követeli meg különálló letéti szerződés megkötését.

[2] Amennyiben a tényállás tisztázása körében a jogsértésért felelős személyt kell megállapítani, közös ajánlattétel során – vita esetén – valamennyi ajánlattevőt az eljárásba ügyfélként szükséges bevonni.

[2] Az iratbetekintés, nyilatkozattétel, bizonyítás, bizonyítási indítvány tételének elmulasztásából fakadó következményeket a félnek kell viselnie.

[3] A közigazgatási perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy az alperes határozata jogszabálysértő.

[2] A tulajdonostárs székhelyére vonatkozó címadat akkor sem közhiteles adat, ha az abban bekövetkezett változást az ingatlanügyi hatóság – meghatározott esetben – hivatalból köteles átvezetni.

[2] Elkülöníthető szakkérdésben beszerzett szakértői vélemény a tényállás megállapításának alapjául szolgálhat. A bíróságnak a bizonyítékok értékelése során azokat egyenként és összességükben is értékelnie kell, azok felülmérlegelésére azonban a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor.

[2] A más célú igénybevétel engedélyezésének nem törvényi feltétele a termőföld belterületbe vonása, azonban az igénybevétel tényleges, valós szükségletének hiányában, pusztán a HÉSZ-ben megfogalmazott távlati településfejlesztési célok nem alapozzák meg a más célú hasznosítást.

[2] A tervezői-szakmai megállapításokat tervezői-szakmai alapú, leginkább szakértői bizonyítással lehet cáfolni. A bizonyítás, bizonyítási indítvány elmulasztásának következményeit a bizonyításra kötelezett félnek kell viselnie.

[2] A felperesnek életszerű, bizonyított indokot kell adnia arra, hogy meglévő magyar nyelvtudását miként veszítette el három évvel később.

[2] A természetvédelmi engedély iránti kérelmet természetvédelmi szempontból kell elbírálni, annak nem feltétele a tulajdonos hozzájárulása, ugyanakkor a legeltetési tevékenység tényleges végzéséhez nem elegendő önmagában a természetvédelmi hatóság engedélye.

[2] Nem alkalmazható a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja, ha a jogszerű állapot helyreállítására nincs mód.

[2] A kötelmi jogcímen szerzett jogosultság esetén csak hatályos szerződés alapján van helye a haszonbérlő erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételének, hatálytalan szerződés joghatás kiváltására nem alkalmas. A szerződés hatályba lépését azonban a felek jogszerűen nem köthetik a haszonbérlő erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételéhez. Az ilyen függő feltétel előírása az Evt. 18. § (3) bekezdésébe ütközően semmis.

[2] A Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytató, önálló jövedelemmel nem rendelkező személy magyarországi letelepedéshez szükséges megélhetését nem biztosítják az ideiglenes jellegű külügyi kiküldetésben lévő szülőinek jövedelme.

[2] A méhek nyúlós költésrothadás betegség miatti leölése és betegségterjesztő tárgyainak megsemmisítése esetén a bejelentési kötelezettség és a jogszabályokban előírt kötelezettségek megszegése az állami kártalanításra való jogosultság elvesztésével jár.

[2] A kiadmányozási jog gyakorlását meg kell különböztetni a kiadmány hitelesítésétől. A kiadmányozás iratkezelési fogalma a már aláírt döntés kiadását jelenti külső szerveknek, személyeknek, melyek körébe az eljárás ügyfelei is beletartoznak.

[2] A nem azonos helyzetben lévő szereplők eltérő értékelése nem sérti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapelvét.

[2] A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki észszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. A fogyasztóra való hatást illetően ezért az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást és tudatossági szintet kell figyelembe venni.

[3] Jogsértés esetén a bírság megállapításakor a mérlegelés során egy adott, elfogadhatónak minősített tényezővel összefüggésben az arányosságnak valószínűsíthetőnek kell lennie. A számszerűsítés megalapozásaként az okszerűség és az arányosítás indokoltságának az igazolása szükséges.

[2] Tartózkodási engedély kiadásának hamis adatszolgáltatás miatti elutasítása esetén a hatóságnak kell alátámasztania, hogy a kérelmező az engedély megadása érdekében, azaz az ügy eldöntése szempontjából releváns körben szolgáltatott hamis adatot.

[3] Kiskorú kérelmező kiutasítása esetén a pontos tények megállapítása érdekében különös körültekintéssel kell eljárni.

[2] A határozatban foglalt érdemi döntést (jogsértés megállapítását) az indoklásnak maradéktalanul és félreérthetetlenül alá kell támasztania, koherens okszerű érveléssel.

[2] Az ügy szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a bíróság – a korábbi osztott elhelyezést megváltoztatva – a gyermekeket az egyik szülőnél helyezi el.

[2] Az építési engedélytől való eltérés esetén az építési engedély alapján nem adható ki használatbavételi engedély, ebben az esetben fennmaradási engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

[2] Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, a képviselő-testületi határozatok felülvizsgálata iránti perben elrendelt megismételt eljárásban a képviselő-testületnek kell a kifogást ismételten elbírálnia, azonban e döntése ellen önálló közigazgatási per már nem lesz kezdeményezhető, a képviselő-testület megismételt eljárásban hozott határozata elleni esetleges jogorvoslat csak a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése ellen indított közigazgatási perben kezdeményezhető.

[2] Eleve nem létező okirati bizonyíték ügyféli nyilatkozattal való pótlása fogalmilag kizárt.