A Kúria elvi tartamú közigazgatási döntései a 2019. évből:
| A piacfelügyeleti bírság mértékének meghatározásánál a súlyosító és enyhítő körülmények figyelembevétele után kerülhet sor a bírságnak a bírság alapjául szolgáló összeg adott százalékában való megállapítására. | |||
| Kf.35392/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| A bizalmi vagyonkezelői tevékenység engedélyezésének része az engedély visszavonásáról szóló rendelkezés is. | |||
| Kf.35562/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő és nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. A közbizalomra érdemtelenség megállapítását a mentesülés óta bekövetkezett releváns tények, körülmények feltárása és értékelése nélkül önmagában nem alapozza meg egy olyan, korábban elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya, amelyhez fűződő hátrányos következmények alól a felperes már mentesült. | |||
| Kf.37012/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| [1] A szakmai alapokon álló közigazgatási határozat jogszerűsége szakértő által készített szakvéleménnyel dönthető meg.
[2] A szakértői bizonyítás perrendszerű indítványozásának elmulasztásából fakadó következményeket a bizonyításra köteles félnek kell viselnie. |
|||
| Kf.37106/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| Az Infotv. 6. §-a szerinti ún. érdekmérlegeléses jogalap körében az adatkezelőnek kell igazolnia, hogy az Infotv. 6. § (1) vagy (5) bekezdésében foglalt feltételek valóban fennállnak. Az érdekmérlegelés keretében az adatkezelő (vagy harmadik személy) érdekeit kell összevetni az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogával. | |||
| Kf.37119/2019/5 | az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény | LETÖLTÉS | |
| Az elsőfokú eljárásban már előadott, a bíróság által hiánytalanul és okszerűen elbírált érvelést megismétlő fellebbezés az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. | |||
| Kf.37230/2019/10 | LETÖLTÉS | ||
| A közbeszerzés során érvényesülő jogkövetkezmények szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő valamely elvárása az ajánlattétel mely részéhez kapcsolódik. Míg a szakmai ajánlat meg nem felelése a műszaki specifikációban meghatározottak tekintetében érvénytelenséget okoz, addig a nyertes kiválasztása körében megajánlott műszaki paramétereknek való nem vagy nem teljes megfelelés az ajánlat érvénytelenségét nem eredményezi. | |||
| Kf.37286/2019/3 | LETÖLTÉS | ||
| Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban speciális eljárási szabályok érvényesülnek, amelynek keretében a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie a védett tulajdonságát, és azt, hogy őt hátrány érte, az eljárás alá vontnak pedig azt kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által előadott körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy annak megtartására nem volt köteles. [2] A Kp. 100. § (4) bekezdése a (3) bekezdéssel és a Kp. 78. § (4) bekezdésével együtt értelmezendő. Erre figyelemmel a Kp. 100. § (4) bekezdése alapján a fellebbezésben csak olyan új tényt vagy bizonyítékot lehet előadni, amely az elsőfokú eljárás vagy az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltát támasztja alá, és amely körülmény az elsőfokú bírósági eljárásban vagy az elsőfokú ítéletben merült fel első ízben. | |||
| Kf.37309/2019/11 | a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény | LETÖLTÉS | |
| A Kp. szerint is irányadó, hogy a mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény akkor változtatható meg, ha a jogsértés fennáll, de akár a jogalap tekintetében, akár a cselekmény súlyának értékelése körében eltérő tényállás állapítható meg, vagy, ha a bíróság azt észleli, hogy a hatóság az egyedi ügy sajátosságait tévesen, logikátlanul, nem a súlyuknak megfelelően értékelte. | |||
| Kf.37399/2019/4 | a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény | LETÖLTÉS | |
| Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a külön rendeletben meghatározott díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. | |||
| Kf.37460/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| Az adásvételi szerződés közös megegyezés hiányában történő módosítása olyan jogellenes cselekmény, amely minden esetben ellentétes a megbízó jogos érdekével attól függetlenül, hogy azzal okozati összefüggésben keletkezett-e kár vagy egyéb érdeksérelem. A Ptk. 6:191 § (1) és (3) bekezdésébe ütköző okiratszerkesztés (szerződésmódosítás) etikai vétséget valósít meg azáltal, hogy a felek által aláírt szerződéstől eltérő jogellenes állapot jön létre. | |||
| Kf.37839/2019/5 | a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény | LETÖLTÉS | |
| Az Eht. 119. § (2) bekezdésének előírása – többek között – azt a követelményt támasztja a hatóság számára, hogy a piaci erőviszonyok értékelése és a hatékonysági szempontok érvényre juttatása mellett jelölje ki az adott körzetben egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles jogalanyt | |||
| Kf.37919/2019/4 | az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény | LETÖLTÉS | |
| A fellebbezésben új jogszabálysértésre nem lehet hivatkozni. | |||
| Kf.38310/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| Köznevelési támogatásra való jogosultság körében a normatíva alapját adó tényadat lejelentése nem pótolja az előzetesen becsült létszámra vonatkozóan az igénylési, illetve jelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztását. | |||
| Kfv.35024/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás vonatkozásában a nyilvántartás adatai közé tartozik a szabályhoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma. Az adatokban bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének elmulasztása megalapozza a támogatás jogosulatlan igénybevételének megállapítását. Sérti ugyanakkor az Átr. 23. § (3) bekezdését az a hatósági határozat, amely nem a tényálláshoz igazodó arányos visszafizetési kötelezettséget ír elő. | |||
| Kfv.35031/2019/5 | az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet | LETÖLTÉS | |
| A mezőgazdasági tevékenység fő tevékenységként történő végzése mellett az egyéni vállalkozói minőség folyamatos fennállásának előírása – az ügy összes körülményét mérlegelve – szűkítheti az 1698/2005/EK rendelet alkalmazhatóságát, végrehajtását úgy, hogy az 1698/2005/EK rendelet szerinti cél elérését szükségtelenül korlátozza. | |||
| Kfv.35035/2019/5 | az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet | LETÖLTÉS | |
| Az Áht. rendszerében a MÁK ellenőrzési jogosítványa mind az adminisztratív, mind pedig a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésére kiterjed. Ha a falugondnoki szolgáltatás fenntartója megszegi adminisztratív (nyilvántartási, adatszolgáltatási) kötelezettségét, de a szolgáltatást valójában nyújtotta és a további szakmai jogszabályi feltételeknek megfelel, a feltárt jogszabálysértés jogkövetkezményének arányosságára a közigazgatási szerveknek – figyelemmel a szakmai és adminisztratív szabályok összességének alkalmazására – gondot kell fordítaniuk. | |||
| Kfv.35098/2019/4 | az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény | LETÖLTÉS | |
| A kincstár a felülvizsgálat keretében jogosult ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeként meghozott, finanszírozási különbözetet megállapító határozat nem minősül a fenntartó elszámolásáról hozott határozat módosításának. | |||
| Kfv.35104/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| A kincstár a felülvizsgálat keretében jogosult ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeként meghozott, finanszírozási különbözetet megállapító határozat nem minősül a fenntartó elszámolásáról hozott határozat módosításának. | |||
| Kfv.35105/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| A kincstár a felülvizsgálat keretében jogosult ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeként meghozott, finanszírozási különbözetet megállapító határozat nem minősül a fenntartó elszámolásáról hozott határozat módosításának. | |||
| Kfv.35106/2019/7 | LETÖLTÉS | ||
| A föld használatának átengedéséről szóló szerződés jóváhagyásának megtagadása miatt a szerződés nem válik hatályossá, ekként annak teljesítése nem követelhető. A hatálytalan és így nem kikényszeríthető szerződés a megkötésének időpontjában hatályos jogszabályok szerinti érvényes földhasználati jogcímnek nem minősülhet. | |||
| Kfv.35141/2019/6 | LETÖLTÉS | ||
| Az integrátor útján történő beszállításra vonatkozó szabályok analóg alkalmazása jogszerűnek minősül még akkor is, ha a támogatási kérelmet benyújtó, összevont szállítási joggal rendelkező gazdálkodó működése a referencia időszak egészében nem felelt meg az FVMr. 1. § c) pontja szerinti „integrátor” fogalmi meghatározásának. Ebből következően a megigényelt és kifizetett többlettámogatásnak a rendeletben előírt határidőben való továbbítási kötelezettség is őt terheli a termelők irányába az FVMr. 1. számú mellékletében meghatározott arányban. | |||
| Kfv.35144/2019/14 | az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet | LETÖLTÉS | |
| Kizárólag az a közigazgatási határozat alkalmas érdemi felülvizsgálatra, amely bizonyítékokkal alátámasztottan tartalmazza azokat az egyértelműen, világosan megfogalmazott indokokat, amelyeken a kérelmet elutasító érdemi döntés alapul. A határozatban nem elegendő a támogatási kérelem alapjául szolgáló jogszabályhelyeket felsorolni, az egyes megállapítások mellé kell társítani az azt megalapozó jogszabályi rendelkezéseket. | |||
| Kfv.35145/2019/3 | LETÖLTÉS | ||
| A fenntartó személyében bekövetkező változás nem feleltethető meg az Nr. 12. § (5) bekezdése szerinti fenntartóváltásnak. A helytállási kötelezettséget megalapozó fenntartóváltás minden esetben feltételez az előző és az új fenntartó közötti ügyleti kapcsolatot. Az alperes határozatát az első fokú hatóság döntésére kiterjedően hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő jogerős ítéletben foglalt iránymutatást az új eljárásban maradéktalanul követnie kell a hatóságnak. E kötelezettség megszegése a megismételt eljárásban hozott döntések semmisségét eredményezi. | |||
| Kfv.35148/2019/10 | az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29) Kormányrendelet | LETÖLTÉS | |
| A közigazgatási szerv a maga Ket. szerinti bizonyítási kötelezettsége teljesítése során fölmerült hiányosságok pótlását alappal nem kérheti számon a bíróság előtti jogorvoslati eljáráson. | |||
| Kfv.35158/2019/3 | a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény | LETÖLTÉS | |
| A beruházási hely módosítására csak a működés folyamatosságát biztosító kizárólagos jogosultság új helyszínre történő megszerzését követően van törvényes lehetőség. Az ügyfélnek a módosítás iránti kérelem benyújtásának időpontjában rendelkeznie kell a kizárólagos jog fennállását igazoló okirattal. | |||
| Kfv.35167/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| Az ingatlan telekadó tárgyaként minősítésének vizsgálata meg kell előzze az ingatlan adómentességének vizsgálatát. Nem tárgya a telekadónak a beépítetlen belterületi, korábban hulladéklerakónak használt, rekultivációra szoruló olyan földrészlet, amely nem beépíthető | |||
| Kfv.35172/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| A Szoc. tv. 75. §-a szerinti támogatott lakhatás intézményének része a komplex szükségletfelmérés. A 2015. évi költségvetési támogatás azonban nem az így meghatározott intézmény egészéhez, hanem a Szoc. tv. 75. §-ának kifejezetten (1) bekezdéséhez, azaz az intézménynek kiterjesztett értelmezéséhez kötött, aminek a komplex szükségletfelmérés előzetes elvégzése nem elengedhetetlen feltétele. | |||
| Kfv.35177/2019/4 | alperes a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény | LETÖLTÉS | |
| Azon költségvetési támogatások, melyek igénylésére és felhasználására jogszabálysértő módon került sor, ezért visszafizetési kötelezettséggel érintettek, nem képezhetik egy másik év költségvetési támogatásának jogszerű alapját | |||
| Kfv.35178/2019/7 | LETÖLTÉS | ||
| Költségvetési támogatásra a támogatottnak nincs alanyi joga abban a tekintetben, hogy meghatározhatná vagy számon kérhetné a támogatás nyújtásának feltételeit. Nem valósul meg ezért jogelvonás, jogkorlátozás vagy hátrányos megkülönböztetés pusztán a feltételeknek való meg nem felelés okán. A támogatás feltételeinek meghatározása sem kérdőjelezhető meg ezen az alapon. | |||
| Kfv.35189/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| A hatósági bizonyítvány éppúgy alkalmas az életvitelszerű tartózkodás tényének közhiteles igazolására, mint a hatósági igazolvány | |||
| Kfv.35203/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tárgyi hatálya alá tartozó bírósági eljárás során hozott jogerős határozattal szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemben a vélelmezett jogsértések tekintetében nem lehetséges a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szabályainak megsértésére hivatkozni. | |||
| Kfv.35210/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher megfordításához nem elegendő a felperes részéről a közigazgatási eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás megfelelőségét vitatni, és pusztán állítani, hogy az alperes a tényállás feltárására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget | |||
| Kfv.35219/2019/3 | LETÖLTÉS | ||
| A Cst. 43. § (6) bekezdése szerinti méltányossági jogkör gyakorlása során a gyermekről saját háztartásában ténylegesen gondoskodó rokon ellátásra jogosultnak tekinthető arra az időszakra is, amíg nem válik a Cst. 7. § (1) bekezdése szerinti jogszerű jogosulttá | |||
| Kfv.35221/2019/3 | a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény | LETÖLTÉS | |
| Az Áht. rendszerében a MÁK ellenőrzési jogosítványa mind az adminisztratív, mind pedig a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésére kiterjed. Ha a falugondnoki szolgáltatás fenntartója megszegi adminisztratív (nyilvántartási, adatszolgáltatási) kötelezettségét, de a szolgáltatást valójában nyújtotta és a további szakmai jogszabályi feltételeknek megfelel, a feltárt jogszabálysértés jogkövetkezményének arányosságára a közigazgatási szerveknek – figyelemmel a szakmai és adminisztratív szabályok összességének alkalmazására – gondot kell fordítaniuk. | |||
| Kfv.35228/2019/7 | az államháztartásról szóló 2011. évi CXCXV. törvény | LETÖLTÉS | |
| [1] Az Szt. 34/A. § (2) bekezdés hatálybalépését (2015. június 12.) követően nappali rendszerű képzés nélkül fő szabály szerint felnőttoktatás állami támogatással nem működhet, kivéve az Szt. 84. § (5) bekezdése szerint idetartozó esetkört.
[2] Az első tárgyalást követően a keresetlevélben hivatkozott jogszabályhelyre vonatkozóan előterjesztett új jogi érvelés, ha az a vizsgálat irányát alapjaiban változtatja meg, a Kp. 43. § (1) bekezdésébe ütköző meg nem engedett kereset-változtatásnak minősül. |
|||
| Kfv.35229/2019/5 | a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény
|
LETÖLTÉS | |
| A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában a helyszíni ellenőrzések megállapításaival szembeni ellenbizonyítás az Eljárási tv. 38. § (8) bekezdése alapján az ügyfelet terheli. | |||
| Kfv.35238/2019/8 | a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény | LETÖLTÉS | |
| Amennyiben a felperes a hivatalos iratok kézbesítését a hatósághoz bejelentett és tudomásul vett, a székhelycímtől eltérő levelezési címére kéri, e rendelkezés visszavonásáig alappal nem kifogásolhatja a kézbesítés szabályszerűségét arra hivatkozással, hogy a hatóság nem a székhelycímére küldte meg a hivatalos küldeményt. Az alperesi hatósági határozat felülvizsgálatára irányuló közigazgatási per már önmagában is a jogorvoslathoz való jogból fakad, a további jogorvoslat (fellebbezés az ítélet ellen) megengedettségéből a jogalkotó a Kp. szabályaiban döntött. A törvényben meg nem engedett fellebbezést az elsőfokú bíróság fogalmilag sem „vonhatja el”. | |||
| Kfv.35242/2019/9 | a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény | LETÖLTÉS | |
| A Bszt. szerinti felelősség megállapításához nem szükséges az e felelősség megállapítására folyamatban lévő hatósági eljárás felfüggesztése más folyamatban lévő büntetőeljárások befejezéséig. A közigazgatási jogi felelősségi alakzat megállapítása ugyanis alapjaiban tér el a büntetőjog által szabályozott felelősséghez igazodó tényállásoktól. Mindkét esetben az egyes jogszabályok eltérő, világosan elkülönülő szabályrendszerrel rendelkeznek a tekintetben, hogy mely esetekben meríti ki az adott cselekmény bekövetkezte, vagy éppen elmulasztása az érintett törvényi tényállást. | |||
| Kfv.35252/2019/3 | a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben | LETÖLTÉS | |
| [1] A csatlakozó felülvizsgálati kérelem járulékos jellegű, szorosan kapcsolódik az ellenfél által előterjesztett felülvizsgálati kérelem által támadott rendelkezéshez, azon nem terjeszkedhet túl.
[2] A közhiteles nyilvántartás adataira alapozott biztosítási ajánlat elutasítása nem jogszabálysértő. Nem a felperest terheli a közhiteles nyilvántartás adataival szembeni bizonyítás. |
|||
| Kfv.35254/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| [1] Az elszámolás jóváhagyása iránti eljárásokban nincs jogszerű lehetősége annak vizsgálatára, hogy milyen körülményekre vezethető vissza a támogatás jogosulatlan igénybevétele, abban az eljárt hatóság közrehatása megállapítható-e, illetve keletkezett-e emiatt anyagi kára a nem állami fenntartónak.
[2] A közigazgatási perben új eljárás folytatására nem kötelezhető a hatóság avégett, hogy a jogosulatlannak minősülő támogatás megállapításában való saját közrehatásának figyelembevételét mérlegelje a visszafizetési kötelezettség megállapítása során. |
|||
| Kfv.35259/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| [1] Az állam visszakövetelési joga a lakásigény kielégítésétől eltérő célú lakáshasználat megkezdésekor megnyílik. Ha a jogsértés folyamatos, a támogatási feltétel teljesüléséhez kötött visszaigénylési jog érvényesítéséhez kapcsolódó Art. szerinti elévülési idő kezdő időpontja az ott-lakási kötelezettség tíz éves időtartamának végéhez kötődik.
[2] A hatóság a törlési engedély kiadása előtt nem csak a jogszabályi határidő meglétét vagy lejártát vizsgálja, hanem a jogszerűtlen igénybevételhez kapcsolódó támogatás visszakövetelése iránti igény érvényesítése érdekében azt is ellenőrzi, hogy a támogatott személy eleget tett-e a jogszabályban előírt kötelezettségének. Ha olyan mulasztás jut a tudomására, ami a támogatás jogosulatlan felhasználására utal, nem mérlegelheti a visszafizetése iránti eljárás megindítását. |
|||
| Kfv.35274/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| [1] A közigazgatási bíróság a Kp. 85. § (3) bekezdése szerint nem vizsgálhatja az eljárásban vitatott közigazgatási cselekményen túl más, olyan közigazgatási cselekmény esetleges semmisségét, amelyre a joghatályosan előterjesztett kereset nem terjedt ki. A közigazgatási bíróság általános törvényességi felügyeleti jogkörrel nem rendelkezik, az eljárása csak a felperes által a jogszabályi keretek között benyújtott kereseti kérelem korlátain túl csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén terjedhet.
[2] A közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítása az adott ügy egyedi tényállásától függően csak abban az esetben vezethet a határozat megsemmisítésére, amennyiben az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alkalmazása az ügy érdemére lényeges kihatással bírt, továbbá amennyiben az a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelmét jelenti. Amennyiben olyan, az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alkalmazása történt meg, amely tartalmát tekintve azonos az ügyben ténylegesen alkalmazandó jogszabályi rendelkezéssel, az az ügy érdemére kihatással nem bír. [3] A kézbesítési vélelem megállapítása esetén a kézbesítés a valóságban nem történik meg, azzal kapcsolatosan a jogalkotó egy vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a ténylegesen meg nem történt kézbesítés esetén is a hivatalos iratot kézbesítettnek kell tekinteni. A postai szolgáltató által hivatalos iratként „ismeretlen” postai jelzéssel visszaküldött irat tekintetében a kézbesítés vélelme a törvény erejénél fogva beáll, ami azt jelenti, hogy mindaddig amíg a kézbesítési vélelem eredményesen megdöntésre nem kerül, a kézbesítést valósan és joghatályosan megtörténtnek kell tekinteni. |
|||
| Kfv.35283/2019/5 | a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény | LETÖLTÉS | |
| Felülvizsgálati eljárásban hozott végzéssel hatályon kívül helyezett jogerős bírósági ítélet alapján hozott adóhatósági döntés semmis. | |||
| Kfv.35328/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| Az Szt. 34/A. § (2) bekezdés hatálybalépését (2015. június 12.) követően nappali rendszerű képzés nélkül fő szabály szerint felnőttoktatás állami támogatással nem működhet, kivéve az Szt. 84. § (5) bekezdése szerint idetartozó esetkört. | |||
| Kfv.35331/2019/8 | a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény | LETÖLTÉS | |
| A kifizetés alapját csak a támogatást kérelmezőnél felmerült olyan kiadások képezhetik, amelyeket a művelet megvalósítása érdekében teljesített gazdasági eseményről a kérelmező nevére kiállított, igazoltan teljesített és pénzügyileg is rendezett számviteli bizonylatok igazolnak. Építési beruházás esetén az elszámolni kívánt bizonylathoz Építési Normagyűjtemény szerinti bontású számlarészletezőnek is rendelkezésre kell állnia. A becsatolt számviteli bizonylat és a számlarészletező tartalmának összhangban kell állnia. | |||
| Kfv.35332/2019/3 | LETÖLTÉS | ||
| [1] A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdés i) pontja a 2013. támogatási év vonatkozásában előterjesztett kérelem elbírálása során nem alkalmazható.
[2] A 2007. évi XVII. törvény alkalmazásában az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania, őt terheli továbbá a kérelemmel, illetve a pályázattal összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség. Amennyiben a hiánypótlást vagy a nyilatkozatát az ügyfél a hiánypótlásra vagy a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn túl nyújtja be, azt a döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni. |
|||
| Kfv.35359/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| Ha a biztosítókat és az alkuszt külön-külön is jogszabály szerint terhelő kötelezettségeket nem választják ketté, ezáltal sérül az az elvárás, mely szerint olyan szervezeti rend kerüljön kialakításra, ahol az eljáró biztosításközvetítők tevékenysége és felelőssége egymástól egyértelműen elhatárolódik. | |||
| Kfv.35380/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| Az 2988/95 EU (Euratom) rendelet 3. cikke szerint az elévülési idő főszabály szerint a szabálytalanság elkövetésétől számított 4 év azzal, hogy a többéves programok esetén minden esetben addig tart, amíg a program véglegesen le nem zárult. Az adott szabálytalanság elkövetésétől számítva kell figyelembe venni a visszakövetelési igény elévülési idejét. | |||
| Kfv.35382/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| Az Szt. 34/A. § (2) bekezdés hatálybalépését (2015. június 12.) követően a nem állami fenntartású szakképző iskolában felnőttoktatást végző fenntartó, amennyiben nincs nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulója, állami támogatást – főszabály szerint – nem vehet igénybe. | |||
| Kfv.35388/2019/5 | a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény | LETÖLTÉS | |
| A vis maior esemény csak a kérelmező által megjelölt feltétel(ek) vonatkozásában vehető figyelembe. Önmagában az a tény, hogy a hatóság a vis maior kérelemnek helyt ad, nem jelenti azt, hogy az ügyfél minden egyéb, a támogatási jogszabályban előírt őt terhelő kötelezettség teljesítése alól mentesül. | |||
| Kfv.35426/2019/7 | LETÖLTÉS | ||
| Költségvetési támogatásra a támogatottnak nincs alanyi joga. A közigazgatási hatóság joga és kötelessége költségvetési támogatás igénybevételének ellenőrzése. Nem valósul meg ezért jogelvonás vagy jogkorlátozás pusztán a feltételeknek való meg nem felelés okán, s a támogatás feltételei sem kérdőjelezhetők meg ezen az alapon. | |||
| Kfv.35481/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| A Jogcímrendelet 4. § (4) bekezdés f)-g) pontjai, valamint 8. § (3) bekezdés alkalmazása során a támogatásra jogosult ügyfél az üzemének méretét a működtetési időszak 4. évének végére az üzleti tervben vállalt méretre kell hogy növelje és azt köteles a működési időszak végéig fenntartani. | |||
| Kfv.35491/2019/5 | az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelő indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII.29.) FVM rendelet | LETÖLTÉS | |
| A foglalkoztató részére történő kiközvetítés tényét önmagában az álláskeresők nyilvántartásában szereplő személy foglalkoztatása nem igazolja. A közvetítés igazolásához – többek között – az szükséges, hogy a foglalkoztató fogadja a kirendeltség által kiállított közvetítő lappal megjelenő személyeket, és a közvetítő lapon igazolja a közvetítés eredményét. | |||
| Kfv.35510/2019/7 | LETÖLTÉS | ||
| A Kbt. 318. § a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét szabályozza, egyértelművé téve, hogy a Döntőbizottság határkörébe tartozik minden, a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat sértő magatartás (mulasztás) miatt indult eljárás lefolytatása. | |||
| Kfv.35521/2019/8 | a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény | LETÖLTÉS | |
| A jogszerű földhasználói minőség igazolására csak az Eljárási tv. 44. § (7) bekezdésében felsorolt okiratok fogadhatók el. Ezek körébe a földcsere megállapodás csak akkor tartozhat, ha az a megkötése időpontjában hatályos jogszabályok alapján a földek hasznosítására irányuló érvényes jogcímet igazolt. | |||
| Kfv.35556/2019/5 | a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény | LETÖLTÉS | |
| Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások körében ha az építési beruházás készültségi foka részleges, akkor jellemzően az üzemeltetés sem kezdődhet meg és a korszerű működés realizálódása is késedelmet szenved. A részlegesség tekintetében nem lehet azonban ezeket a szempontokat feltétel nélkül, kumuláltan figyelembe venni. A teljesítés így megállapított részleges voltának megfelelően ilyenkor csak arányos mértékű jogkövetkezmény alkalmazható. | |||
| Kfv.35575/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| [1] A családi napközi támogatásra való jogosultsága megállapításához a személyi feltételekre vonatkozó egyéb jogszabályban előírt rendelkezések betartása is szükséges, ami megalapozza az Átr. 19. § (1) bekezdése alapján az alperes ellenőrzési jogkörét. Nem elegendő a családi napköziben foglalkoztatott személyek vonatkozásában előírt szakképzettség tényének megállapítása, mert a jogszerű működés alapvető feltétele, hogy a foglalkoztatási jogviszony szabályos létrejöttét igazoló dokumentumok álljanak rendelkezésre és azok a valóságnak megfelelő állapotot tükrözzék.
[2] A KENYSZI-rendszerbe lejelentett ellátotti létszám nem térhet el a szolgáltató papír alapú nyilvántartásában rögzített adatoktól, a nyilvántartások összhangját a fenntartó köteles megteremteni. Ha a fenntartó nyilvántartásait nem a jogszabályban előírt módon vezeti, akkor nem biztosított a támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése a hatósági eljárásban, melynek az Átr. 23. § (1) bekezdése b) pontja szerinti jogkövetkezményét a fenntartó viseli. |
|||
| Kfv.35592/2019/5 | az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013 (XII.18.) Kormányrendelet | LETÖLTÉS | |
| [1] A fiatal mezőgazdasági termelők 2009. évtől induló mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatása körében akkor értelmezhető csak a 4. naptári év végére vállalt üzemmérettől való 20%-on belüli elmaradás esetén a szankció mellőzése, illetve a meghatározott csak enyhébb szankció alkalmazása, ha a teljesítés viszonyítási alapjául utolsó kifizetésnek a tényleges kifizetés (a támogatás elért százalékos mértékében kifejezett) ténye minősül.
[2] Az ilyen támogatás érvényesítése nem lehet egyoldalúan csak a támogató felelősségi körébe utalva, akként mintha a támogatottnak alanyi jog gyakorlása biztosításáról lenne szó. |
|||
| Kfv.35602/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| Párhuzamos oktatásban az vesz részt, aki az iskolai nevelés-oktatás szakaszát és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon teljesíti. | |||
| Kfv.35716/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| Fenn nem álló pénzfizetési kötelezettséghez sem teljesítési határidő, sem késedelem nem kapcsolódhat, végrehajtható pénzfizetési kötelezettség hiányában késedelmi pótlék felszámításának, késedelmi pótlék követelésének nincs helye | |||
| Kfv.37015/2019/8 | LETÖLTÉS | ||
| A közbeszerzés tárgyát olyan pontossággal és félreérthetetlenül kell megadni, amely lehetővé teszi az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának egyértelmű megállapítását, a megfelelő és érvényes ajánlattételt. | |||
| Kfv.37025/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| A földforgalmi ügyekben a 2018. január 1-jén és ezt követően elterjesztett fellebbezéseket nem a megyei törvényszékek, hanem a Fővárosi Törvényszék bírálja el. | |||
| Kfv.37032/2019/9 | LETÖLTÉS | ||
| [1] Az ajánlatkérőnek az érvényességi feltételeket és az értékelési szempontokat is úgy kell meghatároznia, hogy arra az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
[2] Az ajánlat akkor érvénytelen, ha nem felel meg a felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban vagy a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő által egyértelműen ki nem nyilvánított követelményt nem teljesítő ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani nem lehet. |
|||
| Kfv.37090/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| Hatósági bizonyítvány tartalmának megállapítása, valóságának értékelése során különös jelentőségű a felhasználásának helye. A hatósági bizonyítvány visszavonásának van helye, ha annak tartalma – akár részben – nem fedi a valóságot. | |||
| Kfv.37092/2019/7 | LETÖLTÉS | ||
| Az elővásárlási jog jogosultjai részére a tulajdonosnak meg kell küldenie vagy át kell adnia az adás-vételi szerződést. | |||
| Kfv.37116/2019/9 | LETÖLTÉS | ||
| Az Mt. 134. §-a szerinti a munkaidő nyilvántartás naprakész vezetésének követelményéből nem vonható le az a következtetés – tételes jogszabályi rendelkezés hiányában-, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak a munkavégzés helyén ténylegesen elérhetőnek kell lennie. | |||
| Kfv.37156/2019/5 | a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény | LETÖLTÉS | |
| A volt hadigyámolti igény- és járadék jogosultság megállapítása iránti eljárásban a kérelmezőnek okirattal kell igazolnia, hogy szülője hadirokkanttá vált, vagy hadigondozásba vették. A Hdt. 26. § (4) bekezdése csak az egészségromlás hadi eredete vonatkozásában biztosítja a más hitelt érdemlő módon történő igazolást. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása során kötött bizonyítás érvényesül. Bizonyítottság hiányában a hatóság nem alapíthatja döntését egy másik hatóságnak a kérelmező testvére ügyében hozott határozatára. | |||
| Kfv.37181/2019/4 | a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény | LETÖLTÉS | |
| A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának irányát a felperes által előadott jogsérelem jelöli ki, melyhez konkrét tény- és jogállításnak kell kapcsolódnia. A bíróság nem alapíthatja a döntését olyan jogszabálysértésre, amelyre a felperes nem hivatkozott. | |||
| Kfv.37239/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| Azoknak az állampolgároknak a részére, akik egyik szerződő fél (Ukrajna) területéről a másik szerződő fél (Magyarország) területére költöztek, azonban az átköltözés után nem dolgoztak tovább, a nyugellátás összegét megfelelő képzettséggel rendelkező és a nyugellátás megállapítása időpontjában a fogadó állam (Magyarország) hasonló tevékenységet folytató dolgozója szakmai átlagkeresete alapján kell kiszámítani [Egyezmény 9. cikk (3) bekezdés]. | |||
| Kfv.37255/2019/4 | a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelet | LETÖLTÉS | |
| A beteg az orvosi vizsgálat jellegéhez képest jogosult az egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. | |||
| Kfv.37266/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| A másodfokú közigazgatási eljárás során a fellebbezés tartalmának kimerítésén túl, a sérelmezett döntés, valamint az azt megelőző eljárás teljes egészének a felülvizsgálatát lehet elvégezni. | |||
| Kfv.37295/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| A kártalanítás jogalapja az Éltv. 51. § (3) bekezdésében felsorolt konkrét járványügyi intézkedés elrendelésének hiányában nem áll fenn. | |||
| Kfv.37297/2019/4 | az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény | LETÖLTÉS | |
| Az ingatlan-nyilvántartás Ptk. szerinti bejegyzési elve alapján a jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. | |||
| Kfv.37340/2019/14 | A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény | LETÖLTÉS | |
| Az ingatlan-nyilvántartás Ptk. szerinti bejegyzési elve alapján a jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. | |||
| Kfv.37342/2019/16 | A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény | LETÖLTÉS | |
| A kötelező, életkorhoz kötött védőoltás alóli mentesítési eljárásban a mentesítési feltétel fennállásának bizonyítása a kérelmezőt terheli. Amennyiben a kezelőorvos szakvéleménye a mentesítési kérelemben foglaltakat csak részben alapozza meg, a hatóságnak e körben tájékoztatási kötelezettsége van, a kérelmező pedig a szakvéleménynek megfelelően módosíthatja kérelmét. | |||
| Kfv.37367/2019/10 | LETÖLTÉS | ||
| A Kp. 78. § (4) bekezdésének az „önhibán kívüli” fordulata a felperes érdekkörén kívül eső körülményt jelent. Nem tekinthető ilyennek, ha a megelőző eljárásban fennálló körülmény jelentőségét a jogi képviselő nem ismerte fel. | |||
| Kfv.37409/2019/5 | a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény | LETÖLTÉS | |
| A földhasználati bejegyzés alapjául szolgáló haszonbérleti szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya nem függ a bejegyzés megtörténtétől vagy annak elmaradásától | |||
| Kfv.37424/2019/9 | LETÖLTÉS | ||
| Az ingatlanügyi hatóság döntése ellen indított közigazgatási per tényének feljegyzése jogilag nem akadályozza további jogok bejegyzését és tények feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. A rangsorban következő, későbbi iktatású kérelmet a közigazgatási perben hozott határozat bevárása nélkül el kell bírálni, melynek során a megelőző eljárásokban foganatosított bejegyzéseket irányadónak kell tekinteni. | |||
| Kfv.37428/2019/10 | LETÖLTÉS | ||
| [1] A kérelemre indult fennmaradási engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a bontás, illetőleg eredeti állapot elrendelésére, mint intézkedésre nyitva álló egyéves, illetőleg tízéves határidő nem telt-e el.
[2] Az egyéves határidő szubjektív, ezért esetében a határidők megszakadása és nyugvása is lehetséges, míg a tízéves objektív határidőt az eljárás felfüggesztése vagy a hatóság bármely más cselekménye nem akasztja meg. |
|||
| Kfv.37524/2019/9 | LETÖLTÉS | ||
| A Tny. 2. §-a és 22. §-a rendelkezéséből nem vonható le az a következtetés, hogy csak azokat a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket és jövedelmeket lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításánál, amelyekből a nyugdíjjárulék levonása és befizetése megtörtént. | |||
| Kfv.37549/2019/4 | a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény | LETÖLTÉS | |
| [1] Amennyiben a megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályosnak bizonyul, és ennek kiküszöbölésére a szakvélemény kiegészítése nem alkalmas, a bíróság a Kp. 80. § (1) bekezdése alapján dönthet másik szakértő kirendeléséről.
[2] Amennyiben a perben kirendelt szakértő szakvéleménye nem hiányos, nem homályos, önmagával, illetve a perbeli adatokkal nem ellentétes, és helyességéhez nyomatékos kétség sem fér, az aggálytalan szakvélemény alapján kell állást foglalni a megelőző eljárásban kirendelt szakvélemény helytállóságáról, és az erre alapított határozat jogszerűségéről. |
|||
| Kfv.37594/2019/8 | a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény | LETÖLTÉS | |
| A településképi eljárásban a városképbe illeszkedés és a terület kialakult arculatára gyakorolt hatás megítélése szakkérdésnek minősül. | |||
| Kfv.37636/2019/6 | LETÖLTÉS | ||
| Az igénylő ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelme nem utasítható el pusztán azon az alapon, hogy a jogszerző eltűnésekor, de legkésőbb a rendőrségi eljárás befejezésekor a túlélő házastárs ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet nem terjesztett elő. | |||
| Kfv.37677/2019/9 | LETÖLTÉS | ||
| A Met. 6. § (2) bekezdés 1. fordulata által meghatározott kedvezmény szabály alóli kivétel miatt a munkaügyi hatóság a 2. fordulatra figyelemmel a Kkvtv. hatálya alá tartozó felperessel szemben jogszerűen szabott ki munkaügyi bírságot a Met. 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában írt és első alkalommal előforduló jogsértés esetében. | |||
| Kfv.37682/2019/6 | a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény | LETÖLTÉS | |
| Az öregségi nyugdíj megállapításához két feltétel együttes teljesülése szükséges: a végleges szándékkal Magyarországon való letelepedés és az illetékes, azaz a fogadó állam szerinti hatóság által kiállított hatósági engedély. | |||
| Kfv.37695/2019/7 | LETÖLTÉS | ||
| Az Étv. 20. § (7) bekezdése a már lezárt jogviszonyokat, az anyagi jogviszonyokban meglévő jogosultságokat védi, ezért az eljárás megindítását követően hatályba lépett változtatási tilalomnak a folyamatban lévő építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnie kell, az nem ütközik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába. | |||
| Kfv.37756/2019/9 | az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény | LETÖLTÉS | |
| A vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a vadászati hatóságnak a vadászterület megállapítására vonatkozó határozata jogerőre emelkedésének napján szabályszerűen összehívható. A jogerő hatóság általi helytelen megállapítása – figyelemmel az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési alapelvre is – az összehívás jogszerűségét nem befolyásolja | |||
| Kfv.37826/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| Az ingatlan-nyilvántartás Ptk. szerinti bejegyzési elve alapján a jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. | |||
| Kfv.37840/2019/8 | A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény | LETÖLTÉS | |
| Amennyiben a bíróság a korábbi jogerős ítéletben csupán a felperes egészségi állapotának mértékét, a minősítési kategóriába tartozását, valamint ezek kezdő időpontját határozta meg a megismételt eljárásban az új ellátáshoz kapcsolódó ellátási összeg vitatására – res iudicata hiányában – a felperesnek lehetősége van. | |||
| Kfv.37863/2019/7 | LETÖLTÉS | ||
| Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés alapján útépítési hozzájárulás megfizetésére kötelezés tárgyában a képviselő-testület rendelkezik hatáskörrel. | |||
| Kfv.37869/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| [1] A Tfvt. 14. § (2) bekezdésében előírt „legfeljebb 5 évre engedélyezhető” fordulat alapján a hatóságnak mérlegeléssel kell megállapítania a termőföld időleges más célú hasznosításának időtartamát. A kérelmezett időtartam a hatóságot nem köti, a hasznosítás időtartama tekintetében is terheli a hatóságot a tényállás-tisztázási és bizonyítási kötelezettsége.
[2] A határozat indokolásában az eltérő hasznosítás engedélyezett időtartamáról is számot kell adni. |
|||
| Kfv.37915/2019/6 | a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény | LETÖLTÉS | |
| [1] Az Evt. hatálybalépését követően megindított közigazgatási hatósági eljárásokban az Evt.-t kell alkalmazni függetlenül attól, hogy a jogsértő állapot mikor jött létre.
[2] A földterület erdőnek minősül, ha azt az Országos Erdőállomány Adattár, valamint az ingatlan-nyilvántartás erdőként tartja nyilván. A közhiteles nyilvántartás adata az erdő engedély nélküli igénybevétele miatt indult eljárásban nem változtatható meg. [3] Az erdő engedély nélküli igénybevételének következményeit az igénybe vevőnek kell viselnie. |
|||
| Kfv.37995/2019/5 | az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény | LETÖLTÉS | |
| Az aggálytalan és hiányoktól mentes szakvélemény kiegészítésének – pusztán azért, mert azt az egyik fél nem fogadja el – nincs helye a szakértői kompetenciába tartozó kérdések tekintetében. A kellően megalapozott szakértői véleményre jogszerűen alapít döntést a bíróság. | |||
| Kfv.38259/2019/3 | LETÖLTÉS | ||
| A kapcsolattartás elmaradása miatti panasz esetében a gyámhatóság nem tagadhatja meg az önhiba vizsgálatát és az indokolt intézkedések megtételét azon az alapon, hogy időközben megváltozott a kapcsolattartás rendje. Ez utóbbi körülménynek a kapcsolattartás pótlása körében lehet csak jelentősége, de a változás nem teszi szükségtelenné a hatósági vizsgálatot. | |||
| Kfv.38269/2019/4 | LETÖLTÉS | ||
| Ingatlan-nyilvántartási eljárásban amennyiben a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedély megadása egy bizonytalan, jövőbeli esemény bekövetkeztétől függ, az a bejegyzési engedély megadásának feltétele, ezért a tulajdonjog bejegyzésére nincs lehetőség abban az esetben sem, ha egyébként a bejegyzési engedélyre vonatkozó nyilatkozat a „feltétlen és visszavonhatatlan” kitételt tartalmazza. | |||
| Kfv.38299/2019/5 | LETÖLTÉS | ||
| A másodfokú hatóság nem kizárólag a fellebbezés által meghatározott körben vizsgálódhat, hanem annál szélesebb körben is, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne köteles kimeríteni a fellebbezésben foglaltakat, az abban szereplő valamennyi érvre választ adni, azokat kivizsgálni és minderről a döntése indokolásában számot adni. | |||
| Kfv.38305/2019/9 | LETÖLTÉS | ||
| Az egészségbiztosító Ebtv. 68. §-ában szabályozott megtérítési igénye az Ákr. 103. § (4) bekezdése alkalmazásában a jogszerű állapot helyreállítására kötelező intézkedés, amelynek megtételére az ügyintézési határidő kétszeresének túllépése esetén is lehetőség van. | |||
| Kfv.38368/2019/5 | a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény | LETÖLTÉS | |
Vissza a Kúria egyedi tartalmi döntései főoldalára!
