A Szolgálati nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás? című bejegyés jogszabályi hátterét adó rendelkezések kivonata:
2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
2.§ 29. szolgálati nyugdíjas: a hivatásos állományból nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a hivatásos állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg;
17.§ (4) Az egyenruha viselésére a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjai, valamint az e törvényben meghatározott feltételekkel a rendvédelmi szerv hivatásos állományából nyugállományba helyezett szolgálati nyugdíjas jogosult.
48. § Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes parancsnok – az öregségi nyugdíjnak, a korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a Tny. 83/C. § (1) bekezdése, valamint a Knytv. 11/A. §-a szerinti szüneteltetése érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.
46. Nyugdíj előtti rendelkezési állomány
78.§ (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy – a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.
(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, váratlan támadás vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása szerint a Knytv.-ben foglaltak szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel,
c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg,
e) ruházati utánpótlási ellátmányra és kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmányra, továbbá a 176. § (1) bekezdésében meghatározott választható juttatásra csak az a) pont alapján szolgálatba hívása időtartamára – időarányosan – jogosult.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíj-megállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.
49. A szolgálat felső korhatárának elérése
81.§ (1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár.
(2) A szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri a rá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárt.
127.§ (1) A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére
a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével került sor vagy
b) szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és nyugállományba helyezésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,
és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
170.§ (4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket és támogatásokat állapíthat meg a hivatásos állomány tagja, közeli hozzátartozója, valamint a szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója részére.
93. Választható juttatások
176.§ (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként – választása szerint – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
180.§ (3) A hivatásos állomány korábbi tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.
107. Szociális gondoskodás
259.§ (1) A rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik
a) a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja és közeli hozzátartozója,
b) a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas és egészségkárosodási ellátásra jogosult, valamint közeli hozzátartozóik,
c) a hivatásos állomány elhunyt tagjának és a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjasnak az özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, továbbá az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap, valamint
d) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.
(2) A szociális gondoskodási körbe vonható a hivatásos állomány azon korábbi tagja is, akinek a szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett és egészségi állapota miatt szociális gondozásra szorul.
260.§ A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a rendvédelmi szerv saját költségvetése terhére pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít.
261.§ (1) A hősi halott közeli hozzátartozója a Tny. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult, amelynek emeléséről a Tny. 62. §-a szerint kell intézkedni.
(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 262. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.
(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.
108. A kegyeleti gondoskodás
262.§ (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt a miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.
(2) A miniszter, az országos parancsnok, valamint az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány elhunyt tagját, valamint az elhunyt szolgálati nyugdíjast – a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel – a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség vagy szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.
263.§ (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként a 262. § szerinti elhunytat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – végtisztesség megadásaként – az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó hozzájárulása esetén – katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással kell eltemetni.
(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.
264.§ (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat vagy a rendvédelmi szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a rendvédelmi szerv viseli.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó elhunyt esetében a rendvédelmi szerv a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, legfeljebb 50%-ban viseli a temetés költségeit, míg a 263. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.
XXIII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI NYUGDÍJASOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
265.§ (1) A szolgálati nyugdíjas a nyugállományba helyezését követően is köteles a rendvédelmi szervhez, korábbi beosztásához és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A szolgálati nyugdíjas – a 266. §-ban meghatározott esetek kivételével – egyenruháját viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát nyugállományú jelzővel használhatja.
(3) A szolgálati nyugdíjas megtartja a minisztérium, valamint a rendvédelmi szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát vagy más bérlemény kiutalását kérheti.
(4) A szolgálati nyugdíjas rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a rendvédelmi szerv célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült.
(5) A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a szolgálati nyugdíjast, ha a szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg.
(6) A szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója a XXII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult szociális gondoskodásra és kegyeleti ellátásra.
266.§ (1) A szolgálati nyugdíjas egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a szolgálati nyugdíjas egyenruhát a rendvédelmi szerv lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.
(3) Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a szolgálati nyugdíjas eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.
(4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,
a) akinek szolgálati viszonyát a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, a 80. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szüntették meg,
b) aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,
c) aki nyugállományba helyezését követően a rendvédelmi szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat, továbbá
d) akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
8. A szolgálati nyugdíj rögzítése
3.§ (1) Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani
a) az 1949. évben vagy azt megelőzően született, az 1. § c) pont ca)-ci) alpontja szerinti nyugdíjban részesülő személynek ezt a nyugdíját,
b) az 1954. évben vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes összegét,
c) annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel,
az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
19.§ A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki
a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja,
b) a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozik, és
c) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet.
20.§ Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá nem tartozó személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltak szerint továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.
A jogszabályi rendelkezések a 2020. szeptember 19-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét!
Vissza a Szolgálati nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás? című bejegyzéshez!
