szolgálati nyugdíj

Szolgálati nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás?

Kedves Látogató!

A korhatár előtti ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy aki azt igénybe veszi, jár-e neki a szolgálati nyugdíj? Tehát szolgálati nyugdíjasként vonulhat-e vissza, és igénybe veheti-e az ezzel járó – valljuk be, nem túl bőkezűen mért – kedvezményeket.

 

De ki is a szolgálati nyugdíjas?

A hivatásos állományból nyugállományba került

  • a társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy
  • szolgálati járandóságban részesülő személy , valamint a
  • 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezett volt hivatásos állományú rendvédelmi dolgozó.

Szolgálati nyugdíj vs. korhatár előtti ellátás

A rendvédelmi szerv hivatásos állományából jelenleg tehát csak a szolgálat felső korhatárának betöltése után lehet szolgálati nyugdíjba menni. A hivatásos szolgálat felső korhatára pedig a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár, amely az 1957-ben vagy azután születettek számára a betöltött 65. életév. (Ez alól csak a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénybe vevők kivételek. Erről a „Nők40” nyugdíj feltételei című bejegyzésemben részletesen írok.)

A korhatár előtti ellátásról rendelkező törvény szerint a rendvédelmi szerveknél hivatásos állományban szerzett korkedvezmény csupán az egyik jogcím. Ennek megfelelően a korkedvezmény alapján igénybe vett korhatár előtti ellátás egy „civil” jogintézmény. Ha ezt igénybe vesszük, már nem vagyunk a rendvédelmi szerv tagjai.

Tehát a korhatár előtti ellátás után szolgálati nyugdíj nem jöhet szóba. Ez valóban igazságtalan azokkal szemben, akik a rendvédelmi testület tagjaként kérik a korhatár előtti ellátást. A probléma álláspontom szerint csak jogalkotással oldható fel. De a jelen állás szerint a korhatár előtti ellátás után szolgálati nyugdíjról nem lehet szó.

 

De mik is azok a kedvezmények, amelyek szolgálati nyugdíjasként járnának nekünk?

  • A szolgálati nyugdíjas – a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés és egyéb politikai rendezvény kivételével – egyenruháját viselheti. A gyülekezési jog hatálya alá tartozó egyéb rendezvényen a szolgálati nyugdíjas egyenruhát a rendvédelmi szerv lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.
  • A szolgálati nyugdíjas az utolsó megállapított rendfokozatát nyugállományú jelzővel használhatja.
  • A szolgálati nyugdíjas megtartja a minisztérium, valamint a rendvédelmi szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát vagy más bérlemény kiutalását kérheti.
  • A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére
    • a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével került sor vagy
    • szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és nyugállományba helyezésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,
    • és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
  • A szolgálati nyugdíjas rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a rendvédelmi szerv célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült.
  • A hivatásos állomány korábbi tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.
  • A rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas és egészségkárosodási ellátásra jogosult, valamint közeli hozzátartozóik, továbbá a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjasnak az özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, továbbá az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap.
  • A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a rendvédelmi szerv saját költségvetése terhére pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít.
  • A miniszter rendeletben a Hszt.-ben meghatározott, a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezésekben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket és támogatásokat állapíthat meg a hivatásos állomány tagja, közeli hozzátartozója, valamint a szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója részére.
  • A miniszter, az országos parancsnok, valamint az állományilletékes parancsnok az elhunyt szolgálati nyugdíjast – a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel – a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség vagy szervezeti egység halottjává nyilváníthatja. Őt az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó hozzájárulása esetén, és néhány kivétellel – katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással kell eltemetni. A temetésének költségeit a rendvédelmi szerv viseli. A temetés költségeit a rendvédelmi szerv viseli.

A törvény előírása szerint a szolgálati nyugdíjas a nyugállományba helyezését követően is köteles a rendvédelmi szervhez, korábbi beosztásához és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani.

Tehát a fentieket kell mérlegelnünk akkor, amikor a korhatár előtti ellátás igénybevételéről vagy a szolgálati nyugdíjba vonulásról döntünk. Persze figyelembe kell venni azt is. hogy a szolgálati nyugdíj előtt kérhetjük a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésünket is.

 

A szolgálati nyugdíj előtti rendelkezési állomány

A hivatásos állomány tagját

a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel

  • kérelmére vagy –
  • a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró döntése alapján

nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni,

ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

 

Mivel jár a szolgálati nyugdíj előtti rendelkezési állomány?

A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

  • arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy (akinek ez megtörtént) választása szerint a 2012. december 31-éig rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel. Az így meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.
  • csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, váratlan támadás vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
  • szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,
  • szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg,
  • ruházati utánpótlási ellátmányra és kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmányra, továbbá az úgynevezett Cafeteria juttatásra a szolgálatba hívása időtartamára – időarányosan – jogosult.

Összevetve a szolgálati nyugdíj és a korhatár előtti ellátás előnyeit és hátrányait, az alábbi következtetésre juthatunk:

A ránk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor csak a rendvédelmi szervtől visszavonulva vehetjük igénybe a szolgálati nyugdíjat az azzal járó kedvezményekkel együtt. Ez előtt öt évvel vagy kérelemre, vagy parancsnoki döntés alapján a szolgálati nyugdíj előtti rendelkezési állomány is szóba jöhet, amelyre a nyugdíjunknak megfelelő összeget kapjuk illetményként.

Ha azonban a hivatásos szolgálati viszonyunk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt megszakadt, már csak a korhatár előtti ellátás jöhet szóba akkora összegű ellátással, mintha öregségi nyugdíjba vonultunk volna.

Akik 5 évnél több korkedvezményt gyűjtöttek össze, nekik aktív állományúként is érdemes megfontolniuk a korhatár előtti ellátás választását, mivel annyival előbb vonulhatnak vissza az aktív szolgálattól. Itt viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a szolgálati nyugdíj és az ezzel járó kedvezmények nem, hanem a „civil” nyugdíj jár nekik.

 

Kedves Látogató!

A  bejegyzéshez a Facebook oldalamon kommentelhetsz!

A  bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata itt elérhető.

A bejegyzés tartalmához fűzött fontos figyelmeztetést olvashatsz itt.